-
szigetva: @mederi: Abszolút tények nyilván nincsenek. A te hozzászólásaidra azonban a „jelen tudásun...2023. 02. 02, 10:55 Urál‒Altaj
-
mederi: @szigetva: Szerintem ilyen típusú vizsgálatoknál abszolút tényekről nyilván nem lehet szó,...2023. 02. 02, 08:31 Urál‒Altaj
-
szigetva: @mederi: Csak ez lehetetlen, ha valaki a tényeknek nincs birokában.2023. 02. 01, 11:49 Urál‒Altaj
-
mederi: @szigetva: Külön külön a tudományágak gondolom kevésbé hatékonyak, mint ha összeegyeztetve...2023. 02. 01, 11:42 Urál‒Altaj
-
szigetva: @mederi: A Pángea 175 mó éve bomlott fel. De tök mindegy, nem hogy 60 mó évre nem látunk v...2023. 01. 31, 09:33 Urál‒Altaj
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
A 20. század második felében az egész világon teret nyert az angol mint második, közvetítő nyelv. Egy magyar és egy szlovák, egy francia és egy dán fiatal napjainkban többnyire először angolul próbál meg beszédbe elegyedni egymással, és nagyjából hasonló a helyzet más földrészeken is.
Az előadások azt vizsgálják, milyen nyelv az angol, hogy választ találjunk arra a kérdésre, mi lehet páratlan térnyerésének az oka. Vajon könnyű nyelv-e az angol? Honnan származik és milyen hatások alakították az évszázadok során? Hogyan viszonyul egymáshoz a kiejtés és a helyesírás? Számbavesszük az angol változatait egyrészt Nagy-Britannia és a világ különböző területein, másrészt az angol anyanyelvű közösségek különböző rétegeiben. Feltesszük a kérdést, miért éppen az angol a világnyelv, hogy átok-e ez, vagy áldás, és vizsgáljuk az angol hatását a világ többi nyelvére, valamint a többi nyelv hatását az angolra.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Azoknak ajánljuk az előadássorozatot, akik vagy tudnak angolul, vagy nem tudnak, de gyakran kapcsolatba kerülnek az angollal. Vagyis előadásaink szinte mindenki érdeklődésére számot tarthatnak.
Az előadások és az előadók:
5, október 25. The rain in Spain (Törkenczy Miklós, egy. tanár, Angol Nyelvészeti Tsz.)
Anglia és a Brit-szigetek nyelvjárásai, változatai.
6, november 8. Vancouvertől Tasmániáig (Törkenczy Miklós)
Amerika, Dél-Afrika, Ausztrália és Új-Zéland dialektusai és akcentusai.
7, november 15. Konzervatív? Divatmajmoló? (Nádasdy Ádám)
Az angol nyelv rétegei: a Bibliától a szlengig.
8, november 22. Miért éppen az angol? (Szigetvári Péter)
Miért az angol a világnyelv? Alkalmasabb-e más nyelveknél erre a szerepre?
9, november 29. Az angol mint globális nyelv (Eitler Tamás, egy. adj., Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tsz.) Közvetítő nyelv (lingua franca), „gyilkos” nyelv vagy árucikk?
10, december 6. Az angol és más nyelvek kölcsönhatása (Eitler Tamás)
Mivel jár a kontaktus? Pidzsin és kreol. „Reptéri” és „Euró-angol”.
Időpont: kedd 18–19 óra
Helyszín: ELTE BTK, Angol–Amerikai Intézet,
1088 Budapest, Rákóczi út 5, 031 terem
Részvételi díj: 1000Ft/előadás, bérlet is kapható
Kapcsolat: Szigetvári Péter, <szigetvari@elte.hu>;
Tomsics Nóra, 06205258095, <tomsics.nora@btk.elte.hu>
Web: http://seaswiki.elte.hu/szabadegyetem/angolavilagnyelv