-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Egy egyeztetési anomáliáról lesz szó, ahol az ige úgy tesz, mintha határozatlan lenne a tárgya, pedig látszólag határozott.
Cikkünk alcímében (ami a főcím fölött áll) van egy furcsaság. Aki észrevette, annak azt próbáljuk megvilágítani, miért. Aki nem, annak előbb azt, hogy mi a furcsaság.
Egyeztetünk
Sok nyelvben fordul elő, hogy a mondat bizonyos részei utalnak egymásra, szakszóval egyeztetve vannak. A franciában vagy az ukránban a főnév és a jelzője egyeztetve van nemben, számban (az ukránban esetben is, de itt csak alanyesetű példákat mutatunk): глибока річка [hliboka ricska] ’mély folyó’, de глибоке озеро [hliboke ozero] ’mély tó’, többes számban viszont глибокі річки [hliboki ricski] ’mély folyók’ és глибокі озера [hliboki ozera]. Az angolban és a magyarban ezzel szemben itt nincs egyeztetés, nemben azért, mert az a kategória elve hiányzik a két nyelvből, de számban sincs, a melléknév változatlan: deep river ’mély folyó’ és deep rivers ’mély folyók’ (nem deeps rivers és nem mélyek folyók). De az angolban akkor sem egyezik a melléknév, ha az állítmányt alkotja: the rivers are deep ’a folyók mélyek’ (az angolban a mellékneveknek egyáltalán nincs többes számú alakjuk), míg a magyarban ebben az esetben igen, ahogy azt a fordítás is mutatja.
(Forrás: Pixabay.com)
Az ige is sok nyelvben egyezetve van, elsősorban az alanyával, számban és személyben. Arra is találunk példát, hogy az ige a tárgyával egyezik, sőt egyezhet mindenféle határozójával is, amint az alábbi fulfulde mondatokban látjuk (a példák forrása Pawlak 2012: 160):
(1) ’o-wolw-ii ’ő-beszél-t’, de
(2) ’o-wolw-an-ii moodibbo
’ő-beszél-hozzá-t tanár = beszélt a tanárhoz’
(3) ’o-ta’y-ii kusel ’ő-vág-ott húst’, de
(4) ’o-ta’y-ir-ii kusel laɓi
’ő-vág-vele-t húst kés = vágta a húst késsel’
A ɓ implozíva, azaz egy olyan [b], amelynek ejtésekor a levegő nem a tüdőből kifelé, hanem a befelé áramlik.Az (1)-es és a (3)-as mondatban az ige így épül fel: az alanyra utaló egyeztetés + igető + múlt idő ragja. A (2)-es mondatban az ige vastagított -an- része a tanárra utal, akihez (vagy akinek) az alany beszélt, a (4)-es mondatban az -ir- pedig a késre, amivel a húst vágta az alany.
Az ige a tárgyra utal
A magyar is fel tud mutatni egy viszonylag ritka jelenséget az igei egyeztetések terén. Ebben a nyelvben az ige az alany száma és személye mellett a tárgy határozottságát vagy határozatlanságát is ki tudja fejezni, sőt egyes szám első és néha harmadik személyű alany esetén a tárgy személyét is. Nézzük az eszik igét:
| alany | valamit | azt/őt | téged/titeket | engem/minket |
|---|---|---|---|---|
| én | esz-ek | esz-em | esz-lek | — |
| te | esz-el | esz-ed | — | esz-el |
| ő | esz-ik | esz-i | esz/esz-ik | esz/esz-ik |
| mi | esz-ünk | esz-szük | esz-ünk | — |
| ti | esz-tek | esz-itek | — | esz-tek |
| ők | esz-nek | esz-ik | esz-nek | esz-nek |
Láthatjuk, hogy egyes szám második személyben és többes számban az első és második személyű tárgy úgy viselkedik, mint a határozatlan tárgy. Egyes szám első és harmadik személyű alanyokkal azonban eltérő, az első két oszlopban nem szereplő alakot is találunk (szürke háttérrel): esz-lek és a toldalék nélküli esz, ami mellett az eszik is megjelenik. (Ha az alany és a tárgy személye ugyanaz, akkor a maga névmás megfelelő alakját kell használni tárgyként, ez pedig határozottnak számít: esz-em magam, esz-ed magad, esz-i magát stb.)
De nézzük most csak a határozott és határozatlan tárggyal való egyeztetést. Ez nagyon sok igét érint, akár még az alapvetően tárgyatlanokat is, mert ezeknek is lehet például időt vagy távot jelentő tárgyuk: Futja a napi fél óráját. Minden reggel futja a köreit. A két alak (fut egy kört, futja a körét) mind a hat szám-személyben különbözik (bár bizonyos beszélőknél pont az esziknél egyes szám első személyben nem: mind a kettő eszem).
A várakozásunkkal szemben a kutyát nem/sem érdekel kifejezésben a határozottnak látszó tárgy ellenére az ige alakja olyan, mintha határozatlan lenne a tárgya: egy kutyát sem érdekel. Az okot abban kereshetjük, hogy itt a kutya nem azt jelenti, hogy ’a kutya’. (Természetesen ugyanebben az értelemben a „szabályos” a kutyát nem érdekli is előfordul.)
(Forrás: Pixabay.com)
Hangsúlyozunk
Figyeljük meg, hogy az adott mondat csak úgy fogadható el, ha csak a kutyá-t hangsúlyozzuk (jelöljük ezt nagybetűkkel): a KUTYÁT nem érdekel. Ez ugyanaz a hangsúlyminta, mint az azonos jelentésű SENKIT nem érdekel mondatban. Ha valóban a kutya az, amit (akit?) nem érdekel a dolog, akkor a nem is hangsúlyos. És ebben az esetben az igének egyeznie is kell ezzel a határozott tárggyal: a KUTYÁT NEM érdekli, pontosan úgy, mint más mondatokban, ahol a tárgy „önmagát” jelenti: a TANÁRT NEM érdekli.
Tegyük hozzá, létezik az a TANÁRT nem érdekli mondat is, ez azt jelenti, hogy ’nem mást, hanem a tanárt nem érdekli’. És ugyanígy van a KUTYÁT nem érdelki, nem a macskát.
Vagyis levonhatjuk a következtetést: a KUTYÁT nem érdekel kifejezésnek a (metaforikus) jelentése felülírja a nyelvtan szerint elvárt egyeztetést: a formálisan határozott tárgy úgy viselkedik, mint a senki névmás, ami határozatlannak minősül és a mondat hangsúlymintája is a senki-s változatét követi.
Hivatkozás
Nina Pawlak. 2012. Morphological coding of verb-object agreement in African languages. Rocznik Orientalistyczny 65: 158–170.