-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Egy egyeztetési anomáliáról lesz szó, ahol az ige úgy tesz, mintha határozatlan lenne a tárgya, pedig látszólag határozott.
Cikkünk alcímében (ami a főcím fölött áll) van egy furcsaság. Aki észrevette, annak azt próbáljuk megvilágítani, miért. Aki nem, annak előbb azt, hogy mi a furcsaság.
Egyeztetünk
Sok nyelvben fordul elő, hogy a mondat bizonyos részei utalnak egymásra, szakszóval egyeztetve vannak. A franciában vagy az ukránban a főnév és a jelzője egyeztetve van nemben, számban (az ukránban esetben is, de itt csak alanyesetű példákat mutatunk): глибока річка [hliboka ricska] ’mély folyó’, de глибоке озеро [hliboke ozero] ’mély tó’, többes számban viszont глибокі річки [hliboki ricski] ’mély folyók’ és глибокі озера [hliboki ozera]. Az angolban és a magyarban ezzel szemben itt nincs egyeztetés, nemben azért, mert az a kategória elve hiányzik a két nyelvből, de számban sincs, a melléknév változatlan: deep river ’mély folyó’ és deep rivers ’mély folyók’ (nem deeps rivers és nem mélyek folyók). De az angolban akkor sem egyezik a melléknév, ha az állítmányt alkotja: the rivers are deep ’a folyók mélyek’ (az angolban a mellékneveknek egyáltalán nincs többes számú alakjuk), míg a magyarban ebben az esetben igen, ahogy azt a fordítás is mutatja.
![Mély víz](/media/mely-viz.jpg)
(Forrás: Pixabay.com)
Az ige is sok nyelvben egyezetve van, elsősorban az alanyával, számban és személyben. Arra is találunk példát, hogy az ige a tárgyával egyezik, sőt egyezhet mindenféle határozójával is, amint az alábbi fulfulde mondatokban látjuk (a példák forrása Pawlak 2012: 160):
(1) ’o-wolw-ii ’ő-beszél-t’, de
(2) ’o-wolw-an-ii moodibbo
’ő-beszél-hozzá-t tanár = beszélt a tanárhoz’
(3) ’o-ta’y-ii kusel ’ő-vág-ott húst’, de
(4) ’o-ta’y-ir-ii kusel laɓi
’ő-vág-vele-t húst kés = vágta a húst késsel’
A ɓ implozíva, azaz egy olyan [b], amelynek ejtésekor a levegő nem a tüdőből kifelé, hanem a befelé áramlik.Az (1)-es és a (3)-as mondatban az ige így épül fel: az alanyra utaló egyeztetés + igető + múlt idő ragja. A (2)-es mondatban az ige vastagított -an- része a tanárra utal, akihez (vagy akinek) az alany beszélt, a (4)-es mondatban az -ir- pedig a késre, amivel a húst vágta az alany.
Az ige a tárgyra utal
A magyar is fel tud mutatni egy viszonylag ritka jelenséget az igei egyeztetések terén. Ebben a nyelvben az ige az alany száma és személye mellett a tárgy határozottságát vagy határozatlanságát is ki tudja fejezni, sőt egyes szám első és néha harmadik személyű alany esetén a tárgy személyét is. Nézzük az eszik igét:
alany | valamit | azt/őt | téged/titeket | engem/minket |
---|---|---|---|---|
én | esz-ek | esz-em | esz-lek | — |
te | esz-el | esz-ed | — | esz-el |
ő | esz-ik | esz-i | esz/esz-ik | esz/esz-ik |
mi | esz-ünk | esz-szük | esz-ünk | — |
ti | esz-tek | esz-itek | — | esz-tek |
ők | esz-nek | esz-ik | esz-nek | esz-nek |
Láthatjuk, hogy egyes szám második személyben és többes számban az első és második személyű tárgy úgy viselkedik, mint a határozatlan tárgy. Egyes szám első és harmadik személyű alanyokkal azonban eltérő, az első két oszlopban nem szereplő alakot is találunk (szürke háttérrel): esz-lek és a toldalék nélküli esz, ami mellett az eszik is megjelenik. (Ha az alany és a tárgy személye ugyanaz, akkor a maga névmás megfelelő alakját kell használni tárgyként, ez pedig határozottnak számít: esz-em magam, esz-ed magad, esz-i magát stb.)
De nézzük most csak a határozott és határozatlan tárggyal való egyeztetést. Ez nagyon sok igét érint, akár még az alapvetően tárgyatlanokat is, mert ezeknek is lehet például időt vagy távot jelentő tárgyuk: Futja a napi fél óráját. Minden reggel futja a köreit. A két alak (fut egy kört, futja a körét) mind a hat szám-személyben különbözik (bár bizonyos beszélőknél pont az esziknél egyes szám első személyben nem: mind a kettő eszem).
A várakozásunkkal szemben a kutyát nem/sem érdekel kifejezésben a határozottnak látszó tárgy ellenére az ige alakja olyan, mintha határozatlan lenne a tárgya: egy kutyát sem érdekel. Az okot abban kereshetjük, hogy itt a kutya nem azt jelenti, hogy ’a kutya’. (Természetesen ugyanebben az értelemben a „szabályos” a kutyát nem érdekli is előfordul.)
![Nem érdeklődő kutya](/media/nem-erdeklodo-kutya.jpg)
(Forrás: Pixabay.com)
Hangsúlyozunk
Figyeljük meg, hogy az adott mondat csak úgy fogadható el, ha csak a kutyá-t hangsúlyozzuk (jelöljük ezt nagybetűkkel): a KUTYÁT nem érdekel. Ez ugyanaz a hangsúlyminta, mint az azonos jelentésű SENKIT nem érdekel mondatban. Ha valóban a kutya az, amit (akit?) nem érdekel a dolog, akkor a nem is hangsúlyos. És ebben az esetben az igének egyeznie is kell ezzel a határozott tárggyal: a KUTYÁT NEM érdekli, pontosan úgy, mint más mondatokban, ahol a tárgy „önmagát” jelenti: a TANÁRT NEM érdekli.
Tegyük hozzá, létezik az a TANÁRT nem érdekli mondat is, ez azt jelenti, hogy ’nem mást, hanem a tanárt nem érdekli’. És ugyanígy van a KUTYÁT nem érdelki, nem a macskát.
Vagyis levonhatjuk a következtetést: a KUTYÁT nem érdekel kifejezésnek a (metaforikus) jelentése felülírja a nyelvtan szerint elvárt egyeztetést: a formálisan határozott tárgy úgy viselkedik, mint a senki névmás, ami határozatlannak minősül és a mondat hangsúlymintája is a senki-s változatét követi.
Hivatkozás
Nina Pawlak. 2012. Morphological coding of verb-object agreement in African languages. Rocznik Orientalistyczny 65: 158–170.