Bár az utóbbi időben a magyar-szlovák kapcsolatokra figyelt inkább a magyar média és a közvélemény, úgy tűnik, a magyar-román viszony sem éppen feszültségmentes. A Magyar Szó cikke például arról tanúskodik, a székelyföldi román politikusok nyugtalankodnak a magyar igények miatt.

Nemcsak a magyar nyelv „túlzott” használata zavarja például Horia Grama képviselőt, hanem a „magyar revizionista szimbólumok” is. A legfőbb gond azonban mindenképp a nyelvhasználattal kapcsolatos: a politikus véleménye szerint lassan hivatalos nyelvvé válik Kovászna megyében a magyar. Ami ugyebár, mint tudjuk, felháborító. Ennek ékes példája – mondja Grama – hogy egy felújított polgármesteri hivatalon magyar felirat hirdeti: Községháza.

Mások inkább óvatosan fogalmaznak, de a lényeg ugyanaz: a magyar nyelv így is annyira használatos – „szinte hivatalos” – a Székelyföldön, hogy felesleges valóban hivatalos státusszal ellátni – így Dan Manolăchescu. A román politikusok igencsak ódzkodnak például attól, hogy egy közigazgatási egységet képezzen a három jórészt magyarok lakta megye, mivel szerintük ez csak a nacionalista vitáknak vetne melegágyat.

Hogy végülis mit kellene tenni? A román vezetők szerint leginkább semmit. Elvégre bármiféle előrelépés (értelmezésükben talán visszalépés), ne adj' isten kulturális autonómia pusztán nemzeti feszültséget szítana. Ehelyett az együttműködésre kellene összpontosítani. A hogyanok azonban még váratnak magukra.