-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Régi és ritka könyvek segítségével ismerkedhetnek meg a világ vallásaival azok, akik keddtől ellátogatnak a szegedi Somogyi-könyvtárba, A tisztelet tisztelete címmel nyílt kiállításra.
Az október 22-ig látható tárlat nem csupán hittudományi, hanem történeti, földrajzi, etnográfiai, művészeti tárgyú művekből válogatva mutatja be a világ vallásait, az egyes kultúrák hitét, erkölcsét és Isten-tiszteletét – mondta Szőkefalvi-Nagy Erzsébet a kiállítás rendezője a megnyitó előtt az MTI-nek. A könyvtáros felidézte, hogy a közgyűjtemény muzeális anyagából minden évben rendeznek egy több hónapig tartó kiállítást. Az idei tárlat apropóját az adta, hogy a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa program felvezető évei közül 2009 a vallási kultúra éve.
![Egy 1859-ben Szentpéterváron nyomtatott szanszkrit-tibeti-mongol buddhista szószedet](/media/egy-1859-ben-szentpetervaron-nyomtatott-szanszkrit-tibeti-mongol-buddhista-szoszedet.jpg)
(Forrás: MTI/Kelemen Zoltán Gergely)
Az öt évszázad kiemelkedő szépségű, illusztrált, egyedi könyvremekeit bemutató tárlat anyagának nagy része a könyvtáralapító Somogyi Károly, egykori esztergomi kanonok hagyatékából származik. A későbbi katolikus főpapot még apja vallása után reformátusnak keresztelték, ám a család férfi tagjai néhány évvel később áttértek a katolikus hitre, így Somogyi Károly személyéhez két vallás is kapcsolódik – fogalmazott Szőkefalvi-Nagy Erzsébet. Hozzátette: ráadásul a főpap nyomdájában készült el a második magyar nyelvű koránfordítás is.
A szakember hangsúlyozta, a tárlat nem vallástörténeti kiállítás, inkább az emberek személyes vallásgyakorlását mutatja be, így a kötetek többsége a szertartások képeit, leírásait tárja a látogatók elé, és bemutatják különböző vallások ima-, zsoltáros- és énekeskönyveit is. A tárlókban látható kötetek egyik legérdekesebb darabja az 1762-ben Rómában, pápai kiadásban megjelent tibeti nyelvkönyv Antonio Giorgitól, melynek egy példányát Körösi Csoma Sándor kapta ajándékba. A híres kutató ebből a könyvből ismerkedett meg először a tibeti kultúrával, és élete végéig rendszeresen forgatta is e művet.
![Comenius vallásokról szóló négynyelvű kötete](/media/comenius-vallasokrol-szolo-negynyelvu-kotete.jpg)
(Forrás: MTI/Kelemen Zoltán Gergely)
Szintén ritkaság, és Pécshez is kapcsolódik az a kötet, melyben szerepel egy, az ókeresztény sírkamrákról készült színezett rézmetszet, amely Koller József pécsi kanonok rajzai alapján készült a műemlék 1782-es megtalálásakor.
A kiállítás néhány tárlójának anyaga Szegedhez kapcsolódik. Itt láthatja például a közönség azt a 18. században született, a ferences rend magyarországi történetét bemutató kötetet, amelyben a városban a 14. században megtelepedett szerzetesek házfőnökeinek névsora is olvasható. Bemutatják a két tudós szegedi rabbi, Lőw Lipót és Lőw Imánuel számos munkáját is, valamint egy kötetet a Radnai kegyképről a híres szegedi néprajztudós, Bálint Sándor hagyatékából.