Az idei középszintű történelmi érettségi a korábbiaknál valamivel nehezebb volt; ezzel folytatódott az a tendencia, hogy évről évre nagyobb tudásról kell számot adniuk a diákoknak – mondta Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke szerdán az MTI-nek. Példaként említette, hogy míg az elmúlt években voltak olyan szövegértési feladatok, amelyeknél egyszerű volt kiolvasni a szövegből a választ, addig most egyes részkérdések megoldásai további ismereteket igényeltek. Nehezítette az érettségizők dolgát az a feladat is, amelyben kevéssé ismert műalkotásokat kellett azonosítani – tette hozzá. A Történelemtanárok Egyletének elnöke mind a diákok, mind a tanárok számára fontos üzenetnek nevezte, hogy a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt kapott a társadalomismeret.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Miklósi László üdvözölte, hogy nem pusztán a korszakokat és a témaköröket, hanem a tematikát tekintve is színesebb volt az idei feladatsor középszinten. Az érettségizőknek ezúttal több kulturális, gazdasági és demográfiai kérdésre is választ kellett adniuk, míg korábban hagyományosan a politikatörténet uralta az érettségi vizsgákat.

Véleménye szerint azonban olyan feladatok is voltak, amelyeknek több megoldása is lehetett, így lényeges, hogy a javítókulcs ezekről miként rendelkezik. Miklósi László példaként a várostípusokra vonatkozó feladatot említette. Mint elmondta: Selmecbánya szabad királyi város és bányaváros is volt, így kérdéses, hogy melyik választ fogadják el. A történelem írásbeli érettségik rendben lezajlottak szerdán, a diákoknak középszinten egyebek mellett a középkori Rómával, Magyarország demográfiai helyzetével, emelt szinten pedig a népvándorlás korával és az 1930-as évek magyarországi politikájával összefüggő feladatokat kellett megoldaniuk.