nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • aphelion: @durek: "mert az alapszavaik ősi örökségként vannak azonosítva" Főnévként már az ős-ugorba...
    2020. 07. 02, 19:48  Mi is az az Uralonet?
  • Cypriánus: A nyelveket emberek beszélik, de nem kevertek bele genetikát. Egyszerűen nagy az időmélysé...
    2020. 07. 02, 19:19  Mi is az az Uralonet?
  • mondoga: @Libertate: Az idézett mondathoz: ez nyilvánvalóan nem igaz, a szerző görcsös erőlködése é...
    2020. 07. 02, 17:59  Mi is az az Uralonet?
  • durek: @aphelion: mert az alapszavaik ősi örökségként vannak azonosítva, Az elmélet tehát feltéte...
    2020. 07. 02, 17:28  Mi is az az Uralonet?
  • aphelion: @durek: "szerintem jogos az elvárás, hogy pl. a benn, bele, tőle, neki, vele, rá, róla, fe...
    2020. 07. 02, 17:17  Mi is az az Uralonet?
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Különlegesség a Balti-tenger partjáról
A szó, mely kérdést jelez

A balti nyelvek egy vonása fokozatosan elterjedt, míg végül nemzetközi karriert futott be. Első pillanatra különlegesnek tűnhet, de ha egy picit jobban odafigyelünk, rájövünk, hogy nem üt el élesen más nyelvek megoldásaitól.

Fejes László | 2012. augusztus 24.
|  

Nemrégiben a Baltikum nyelveiről szólva megállapítottuk, hogy van egy közös nyelvtani tulajdonságuk: ha a néphez, nyelvhez tartozást kifejező jelző nem melléknév, hanem birtokos esetben álló szóalak – de legalábbis valami olyasmi. Emellett a régió nyelveit más közös tulajdonságok is összekötik, ezekből mutatunk be most még egyet.

A magyarban, ha azt akarjuk jelezni, hogy eldöntendő kérdést fogalmazunk meg, ezt kétféleképpen tehetjük meg: intonációval (mondatdallammal), vagy az -e szócskával. Arról, hogy az -e szócska mikor hova kerül, Nádasdy Ádám már írt egy szép cikket, mindenesetre ez bizos, hogy ez az elem mindig valami után áll, tehát nem kerülhet a mondat elejére. Hasonló a helyzet a finnben, ahol a -ko/-kö toldalékot használják hasonló funkcióban:

Juotko kahvia? Iszol-e kávét?

Syötkö kakkua? Eszel-e sütit?

Láthatjuk, hogy a finnben toldalékról van szó, mely részt vesz a magánhangzó-harmóniában is. Amit nem látunk, az az, hogy a finnben az eldöntendő kérdést csak így lehet megformálni, intonációval nem.

Hasonló a helyzet a Baltikum három nyelvében is, de ott az eldöntendő kérdést jelző elem mindig a mondat elejére kerül:

észt: Kas sa tuled? ’Jössz?’ (’-e te jössz’)

lett: Vai Raimonds ir slims? ’Beteg-e Rajmond?’ (’-e Rajmond van beteg’)

litván: Ar galiu padėti? ’Segíthetek?’ (’-e tudok segíteni’)

Az észtben ez az egyedüli kifejezési lehetőség, a lettben és a litvánban az intonáció is használható. E jelenség határa azonban nem áll meg a Baltikum határainál, hanem megvan a lengyelben, a beloruszban és az ukránban is:

lengyel: Czy pan jest z Anglii? [csi pan jeszt sz angli]
’Ön angol?’ (’-e úr van -ból Anglia’)

belorusz: Ці ведаеце вы? [ci vedajece vi]
’Tudja?’ (’-e tudja ön’)

Ukrán: Чи ви знаєте? [csi vi znajete]
’Tudja?’ (’-e ön tudja’)

Homokdűnék a Balti-tenger partján, Lengyelországban
Homokdűnék a Balti-tenger partján, Lengyelországban
(Forrás: Wikimedia Commons / Marek and Ewa Wojciechowscy / CC BY-SA 3.0)

Ez szerkezet minden bizonnyal a balti nyelvekből terjedhetett át az észtbe és a fenti három szláv nyelvbe. A kérdőszócskák az észt kivételével ’vagy’ kötőszóként is használatosak e nyelvekben – ez a németre emlékeztet, ahol az oder a ’vagy’ mellett ’ugye?’ jelentésben is használatos: ez utóbbi lényegében nem tesz mást, mint utólagosan kérdéssé minősít át egy kijelentést. 

A szerkezet némiképp hasonlít az  if (más szerkezetekben ’ha’) vagy whether szavakkal bevezetett angol kérdésekre is – az angolban azonban ez csak alárendelt mellékmondatban használható:

I don't know if I want to go (or not).
’Nem is tudom, akarok-e menni (vagy sem).’

*If you want to go? *If do you want to go?
’Akarsz menni?’

A mondat élén álló kérdőszócska azonban a lengyelből egy másik nyelvbe is tovább terjedt, méghozzá az eszperantóba:

Ĉu li loĝas tie? [csu li lodzsasz tie]
’Ő itt lakik?’ (’-e ő lakik itt’)

Az eszperantót ez a vonása tehát egyértelműen a Balti-tengerhez köti.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 peterbodo 2012. augusztus 24. 09:54

A magyarban is van szó eleji forma: Vajon. Alakja alapján nyilvánvalóan :)) a lettből vettük át ;).

2 peterbodo 2012. augusztus 24. 09:55

Akarom mondani, mondat eleji.

3 Fejes László (nyest.hu) 2012. augusztus 24. 10:10

@peterbodo: Nem, a vajon csak látszólag hasonló, valójában nem ugyanaz a kategória. A vajon mellett ugyanis vagy intonációval, vagy az -e szócskával, de valahogy jeleznünk kell, hogy eldöntendő kérdésről van szó.

4 Grant kapitány 2012. augusztus 24. 10:26

@Fejes László (nyest.hu): Azért furcsa amit írsz, mert a "vajon"-t normálisan kiegészítendő, nem pedig eldöntendő kérdésekben használjuk. Egészen atipikus lenne, ha például azt kérdezném tőled: "Vajon kérsz egy kávét?" - minek bele a "vajon", ha egyszer az intonáció már úgyis jelzi, hogy eldöntendő kérdésről van szó.

5 peterbodo 2012. augusztus 24. 10:49

Na jó, akkor mondok egy másikat. Az arabban: هَل

6 peterbodo 2012. augusztus 24. 10:57

Vajh, a vajon és a vagy szó eredete megegyezik, és akkor mégis hasonlít a németre a dolog. Oder?

hu.wikisource.org/wiki/A_%E2%80%9Evajon%E2%80%9D_k%C3%A9rd%C3%A9shez

7 Sultanus Constantinus 2012. augusztus 24. 11:00

Spanyol: Si te vas? 'Elmész-e?'

8 peterbodo 2012. augusztus 24. 11:52

@Grant kapitány: ez érdekes, de pl. a Vajon kérsz egy kávét, vagy nem? az már nem olyan furcsa, ami a korábban belinkelt aranyjánosi etimológiát támogatja.

illetve még természetesebb: Vajon teát vagy kávét kérnek a vendégek?

9 Fejes László (nyest.hu) 2012. augusztus 24. 12:11

@Grant kapitány: Igaz, ráadásul még ez is. Szerintem a vajon siomán használható eldöntendő kérdésekben is, de akárcsak a kiegészítendőkben, inkább a kérdés retorikusságát jelzi. (Ezért is furcsa a Vajon kérsz egy kávét? – ezt nehéz retorikusnak elképzelni, erre választ várunk.)

@peterbodo: @Földönkívüli: Sehol nem állítja a cikk, hogy máshol nem fordul elő. Máshol is van ilyen a világ nyelveiben. De itt nagyon szépen kirajzolódik, hogy egy összefüggő területen, egymással nem vagy csak távolabbról rokon nyelvekben terjedt el.

@peterbodo: A cikk is azt állítja, hogy a német oder is hasonlít erre, bár persze más jelenség. Esetleg meg lehet kockáztatni, hogy a szerkezet úggy alakult ki, hogy az eldöntendő kérdések gyakran kezdődtek vagy-gyal.

10 peterbodo 2012. augusztus 24. 12:20

@Fejes László (nyest.hu): jó, de akkor mégiscsak ideillik a vajon, ami ezek szerint teljesen rokon szerkezet a vai ar csi ci csu oderrel, és a földrajzi egybefüggés is megvan, ami onnantól, hogy belép a német a képbe, nem nagy kunszt (meg a nyelvi rokonság hiánya is). Vagy?

Vajh?

11 Fejes László (nyest.hu) 2012. augusztus 24. 13:34

@peterbodo: Nem, mert bár bizonyos vonásaiban a német oder? és a magyar vajon? is hasonlít a fentiekhez, nem ugyanazokban. Már csak azért sem, mert a magyar vajonnak ugyan tényleg a mondat eleje a tipikus helye, de nem kötelező ott állnia, a topik elé hozható, sőt, az állítmány után is kerülhet:

Holnap a színházban Vali vajon ott lesz-e?

Holnap a színházban vajon ott lesz-e Vali?

stb.

12 Grant kapitány 2012. augusztus 24. 13:35

@Fejes László (nyest.hu): "Szerintem a vajon siomán használható eldöntendő kérdésekben is, de akárcsak a kiegészítendőkben, inkább a kérdés retorikusságát jelzi."

A retorikus kérdés az valójában nem kérdés, hanem kijelentés, a hallgatóságtól azt várjuk, hogy egyetértsen velünk.

Szerintem a valódi eldöntendő kérdő mondatok messze a legtermészetesebbek kérdő intonációval, mindenféle kiegészítő elem nélkül.

Az -e a mellékmondati kérdésekben fordul elő rendszeresen, ott viszont kötelező: "Szeretném tudni, hogy eljönnek-e."

Az -e-t normálisan az önálló kérdő mondatokban elég ritkán használják, legalábbis az ország nagy részére ez a jellemző. Olyannyira így van ez, hogy feltűnő és más nyelvváltozatok beszélői számára szokatlan jelenség, hogy egyes nyelvjárásokban, pl. a Jászságban rendszeresen használják az -e-t főmondati kérdésekben - Eljössz-e?

13 Fejes László (nyest.hu) 2012. augusztus 24. 13:47

@Grant kapitány: A retorikus kérdésre semmilyen választ nem vár a kérdező.

Persze, az alap a magyarban az intonáció, és az -e-nek főként alárendelt mondatokban van szerepe, de azt ugye te sem állítod, hogy nem használják. Szóval nincs vita közöttünk.

14 Grant kapitány 2012. augusztus 24. 13:48

Egy példa arra, hogy az -e mennyire korlátozottan használható az önálló kérdőmondatokban:

Egyes nyelvjárásokban létezik az előbb említett "Eljössz-e?" változat, bár én ezt - az összes többi önálló kérdőmondathoz hasonlóan - "Eljössz?"-nek mondanám gyakorlatilag minden beszédhelyzetben.

Nem hiszem viszont, hogy lenne olyan nyelvváltozat, ahol a

"Te is eljössz-e?" önálló kérdés elfogadhatónak számít.

15 peterbodo 2012. augusztus 24. 13:54

@Grant kapitány: székelyeknél szinte minden kérdésben benne van, de abban igazad van, hogy nem úgy mondják, ahogy írtad, hanem:

S te eljössz-e?

16 Grant kapitány 2012. augusztus 24. 13:54

@Fejes László (nyest.hu): "A retorikus kérdésre semmilyen választ nem vár a kérdező."

Én se mondtam, hogy választ várna rá. A hallgatóság egyetértését viszont általában elvárja.

@Fejes László (nyest.hu): "azt ugye te sem állítod, hogy nem használják."

Ha figyelmesen elolvasod, amit írtam, ezt sem állítom sehol. Azt állítom, hogy

1. egyes nyelvváltozatokban rendszeresen használják önálló eldöntendő kérdésekben,

2. a legtöbb nyelvváltozatban rendkívül ritkán használják önálló eldöntendő kérdésekben,

továbbá azt, hogy

3. a használata minden nyelvváltozatban erősen korlátozott, lásd a 14-es hozzászólásomat.

17 Grant kapitány 2012. augusztus 24. 13:56

@peterbodo: "székelyeknél szinte minden kérdésben benne van, de abban igazad van"

S miben nincs igazam? :)

Én is azt mondtam, hogy vannak nyelvjárások, ahol rendszeresen használják ilyen értelemben. Csak épp elég kevés ilyen van Magyarországon, ismereteim szerint a Jászságra korlátozódik a használata, de lehet, hogy egy-két helyen máshol is előfordul.

18 LvT 2012. augusztus 24. 16:31

> A szerkezet némiképp hasonlít az if (más szerkezetekben ’ha’) vagy whether szavakkal bevezetett angol kérdésekre is – az angolban azonban ez csak alárendelt mellékmondatban használható

.

A lengyel, ukrán és belorusz megoldás éppen innen való: a függő eldöntendő kérdés kötőszava (vö. német <ob>) jelenik meg egyenes kérdésben. Függő eldöntendő kérdésben egyébként más szláv nyelvekben is kötelező ez az <či> szócska. Pl. szlovák <Spítujem sa, či je z Anglie> ’Kérdezem, hogy Angliából való-e’.

Az egyenes szórendben nem jelenik meg a szlovákban ez a szócska, <Ste z Anglie?> ’[Ön] Angliából való?’, de az analógia könnyen oda tehetné, hiszen a nem eldöntendő függő kérdésekben a kötőszó mindig azonos az egyenes kérdés kérdőszavával (ill. magyar szempontból nézve hiányzik a <hogy>-nak megfelelő kötőszó), így a függő kérdés kötőszava a rendszerkényszer miatt könnyen átlényegülhet egyenes kérdőszóvá különösebb külső behatás nélkül is. Vö. a Földönkívüli által bemutatott spanyol példa.

Ezért aztán nem tudom, hogy a balti nyelvek jelentik-e az origót. Egyrészt feltűnő, hogy etimológiailag össze nem függő szócskát használ a litván és a lett. Másrészt, ha náluk a ’vagy’ jelentéshez tapadt volna ez a szerep, akkor a szláv nyelvek is így vették volna át. Ezért pl. a lengyelben inkább a <lub>, <albo> stb. szócskák lettek volna esélyesek (Bojtár szótára szerint a litván <ar> kifejezhet közelítő mennyiséget, a lengyelben a <lub> alkalmasabb erre, mint a <czy>).

19 Avatar 2012. augusztus 24. 18:22

@Grant kapitány: A jászságban az "e"-t igen változatosan használják, nem csupán kérdőszóként.

Pl az "E!" nagyjából azt jelenti "Figyelj már ide legyél szíves!" De más kontextusban ugyanez már "Igazad van!" jelentéssel is bírhat. ;)

20 Grant kapitány 2012. augusztus 24. 19:17

@Avatar: Köszönöm a kiegészítést, de ez semmiben se mond ellent annak, amit írtam.

21 Fejes László (nyest.hu) 2012. augusztus 25. 09:26

@LvT: Valóban igen valószínű, hogy az alárendelt kérdésből származik. Mindazonáltal én semmiképpen nem indulnék ki a mai irodalmi nyelvekből, a pontosabb kép megrajzolásához a nyelvjárásokat és a nyelvemlékeket is meg kellene nézni.

Az, hogy a lett és a litván etimológiailag különböző elemeket használ, valóban jó érv az ellen, hogy ősi vonás lenne, de nem döntő. Az ilyen funkciójú elemek cserélődhetnek is, és éppen a litván mutatja, hogy több más szó is előfordulhat hasonló funkcióban: mylanguages.org/lithuanian_questions.php

Az viszont biztos, hogy a szláv nyelvekben nem ősi vonás, és a finnugorokban sem, tehát ha valahol az, akkor csak a baltiban lehet. Persze az sem kizárt, hogy mindenhol új, de kései litván -> lett hatást – ráadásul ilyen erőset – aligha feltételezhetünk (az észtig hatóról már nem is szólva). Nyilván több adat ismeretében gondolhatnám másképp is, de ennyi alapján én inkább a balti forrásra szavaznék.

22 LvT 2012. augusztus 25. 23:04

@Fejes László (nyest.hu): Bojtár a Bevezetés a baltisztikába c. művében sok helyen óv attól, hogy ősiséget rekonstruáljunk a balti vonások, ha nincsenek biztos ismereteink. Már pedig úgy,látom, itt egyelőre nincsenek.

Végiglapoztam a lett és a litván nyelvkönyvemet, de persze azok nem elég alaposak ahhoz, hogy a függő eldöntendő kérdésig eljussanak. Mindenesetre a Nītiņa–Laczházi-féle lett nyelvkönyv tárgyalja a függő beszéd alapjait. Eszerint a függő mellékmondat igéje kötőmódba kerül. Ez ragozhatatlan alak és alakilag egybeesik az -ot(ies) képzős határozói igenévvel. Nagyon úgy tűnik, hogy itt a balti nyelvekben az igeneves szerkezet az ősibb, és az kötőszós alárendelt mellékmondat csak másodlagos.

Ha tehát egyetértesz velem abban, hogy „igen valószínű, hogy az alárendelt kérdésből származik” az eldöntendő kérdés kérdőszava, akkor az a fentiek értelmében nem lehet ősi a baltiban.

Ellenben a Litván Nagyfejedelemség államnyelve az a keleti szláv nyelvváltozat volt, amelyből a mai belorusz nyelv is lett. Az óorosz északnyugati nyelvjárásaiban létrejött újítás el tudott terjedni a litvánban (és onnan a lettben, majd az észtben), valamint a lengyelben is.

Az etimológiai irodalom szerint az ősszláv <či> eredetileg kérdőszó (a latin <quī> ’hogyan, miért’ szóval rokon), csak később lett belőle választó kötőszó. A balti nyelvekben mintha ellentétes folyamat ment volna végbe: változatos és etimológiailag független választó kötőszavak lettek kérdő partikulává: mintha külső minta esetleges megjelenései lennének. Ez számomra továbbra is a másodlagosság érzetét kelti.

Egyébként nem is tudom, hogy terjedt volna el ez fordítva, a baltiról a szlávra. Van még sajátosság, amely a lengyelbe, az ukránba, a beloruszba a balti nyelvekből került át?

23 maxval 2012. augusztus 26. 13:32

A jóval távolabb lévő bolgárban sem elegendő a kérdő intonáció, hanem ki kell tenni az ige után a ли kérdőszót. Имаш време. - Van időd. / Имаш ли време? - Van időd? (Szó szerint: "Van-e időd?".) / Имаш време? önmagában nem elegendő normál nyelvhasználatban.

24 Fejes László (nyest.hu) 2012. augusztus 26. 18:43

@LvT: Nos, ezért mondom, hogy az irány, történet kitalálására jóval több adat ismeretére van szükség. Lehet, hogy az alárendelt mondatnál az igeneves szerkezet „ősibb”, de itt fontos kérdés az is, hogy mennyivel. Szóval én inkább nem vonok le messzemenő következtetéseket.

Jogos az a kérdésfelvetés is, hogy általánosságban is megvizsgálandó lenne, hogy mennyire hatott a lengyel a litvánra, ill. fordítva, sőt, harmadikként legalább a beloruszt is be kellene vonni. Én nem tartanám kizártnak, hogy ezt az ellengyelesedő litván nemesség terjesztette el a lengyelben, de persze lehet másképp is. Az viszont biztos, hogy az utóbbi századokban a lett már nem hatott erősen az észtre, a litván meg a lengyel pláne nem. Az persze okozhat meglepetést, ha kiderül, hogy hasonló jelenség megvan a környező orosz nyelvjárásokban is. Addig viszont arra kell gondolnom, hogy a jelenség már a 15. század előtt meglehetett az észtben, oda csak a balti nyelvekből kerülhetett, ahova viszont olyan korán nem kerülhetett a szlávból. Számomra leginkább ez a perdöntő, amiért a litván -> lengyel hatást valószínűbbnek tartom, mint a fordított irányút. (Ja, és lehet, h a balti németet sem lenne szabad kihagyni a játékból.)

@maxval: De ez biztos nem hozható összefüggésbe az északi szláv jelenségekkel. A li szinte mindenhol elterjedt bhasonló funkcióban (már ahol a fent tárgyalt elemek nem szorították ki), a bolgár újítása annyi lehet, hogy kötelező. Ennek miértjét kutatva elsőként a török nyelvtanokat keresném...

25 mederi 2014. április 27. 10:02

Eldöntendő kérdések:

Nos, akkor eljössz-e, ha..? (Alternatívát ajánlva..)

(Nos akkor eljössz, vagy se(m)? (Érdektelenségbe hajlóan e-nélkül..))

26 mederi 2014. április 27. 10:13

@mederi:

Én "nyomatékosító kérdésnek" gondolom az e-vel történő kérdést..:

Holnap eljössz-e?(!) (Van ebben is alternatíva, a "holnap"..)

27 siposdr 2014. április 27. 11:25

@maxval: A ли kérdőszócska az oroszban is megvan, és ugyanazon a helyen áll, mint a magyarban. Bár olyat nem mondanak, hogy eljön-e vagy sem, csak: eljön vagy sem.

Információ
X