nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
„A törvényi előírás zsákutcába terelte az embereket”
A nyelvvizsga-hamisítás nem veszélyes a társadalomra

A nyelvvizsga-hamisítókat védő ügyvédek enyhítő körülményként hivatkoztak arra, hogy ügyfelük büntetlen előéletű, nem bűnöző életvitelű és cselekményüknek csekély a társadalomra veszélyessége.

MTI | 2015. január 18.
|  

Az ügyvédek egy része méltányos ítéletet, mások felmentést kértek a fővárosi nyelvvizsgabotrány büntetőperében előadott védőbeszédükben a Fővárosi Törvényszéken szerdán. Az ügyészség négy vizsgáztatót, egy közvetítőt és tucatnyi vizsgázót vádol vesztegetéssel, okirat-hamisítással, mert 2010-2011-ben 300 ezer forintért – valós teljesítmény nélkül – adták-vették a nyelvvizsgákat. A vizsgázók kenőpénzért előre megkapták az írásbelihez a megoldásokat, a szóbelire pedig már el sem mentek, vagy pedig beavatott tanárok előtt vizsgáztak. A szabálytalan vizsgákat az elsőrendű vádlott intézte. A történtek egy másik eljárásban folytatott felderítőmunka eredményeként jutottak a hatóságok tudomására. A vádlottak között vannak rendőrök, mérnökök és gazdálkodók.

Perbeszédében tavaly az ügyész az elsőrendű vádlottra letöltendő, néhány másikra felfüggesztett szabadságvesztést, a vádlottak többségére pedig pénzbüntetés kiszabását indítványozta, három vizsgáztató esetében pedig a vesztegetés ügyében már felmentést tartott indokoltnak. A vizsgáztató esetében a vádban szereplő, bűnszövetségben, kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntette a törvény szerint akár tízéves szabadságvesztéssel is sújtható, a vizsgázók cselekménye pedig az ügyészség szerint vesztegetés, ami a törvény szerint három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

Szerdán több védő is enyhítő körülményként hivatkozott arra, hogy ügyfele büntetlen előéletű, nem bűnöző életvitelű és cselekményének csekély a társadalomra veszélyessége [sic]. Az eset szerintük leginkább arról szól, hogy a vádlott munka mellett képtelen volt másként megszerezni a családja eltartásához, boldogulásához szükséges diploma feltételéül szabott nyelvvizsgapapírt. „A törvényi előírás zsákutcába terelte az embereket” – fogalmazott az egyik ügyvéd.

Több védő elmondta, hogy ügyfele az eljárás során beismerte és megbánta cselekményét. Ráadásul voltak olyanok, akik semmiféle előnyhöz nem jutottak. Egyikük – védője elmondása szerint – erkölcsi okokból, mindenféle külső nyomás nélkül döntött úgy, hogy nem használja fel nyelvvizsga-bizonyítványát. Akad olyan is, aki csak azért próbált törvénytelen úton nyelvvizsgát tenni, mert párkapcsolatában konfliktushoz vezetett, hogy neki nincs diplomája, a botrány kirobbanása azonban véget vetett féltett kapcsolatának.

Több ügyvéd megemlítette, hogy védencét az évek óta folyó büntetőeljárás miatt már számos hátrány érte. Többen elvesztették a munkájukat és azóta sem tudtak elhelyezkedni; a védők szerint már csak ezért is indokolatlan lenne őket további súlyos szankciókkal sújtani.

Mindezzel összefüggésben több védő szóvá tette azt is, hogy egy másik hasonló, nemrég bírói szakba került ügyben a vádhatóság több száz gyanúsítottal szemben elhalasztotta a vádemelést, így nekik nem is kellett bíróság elé állniuk. Ők megúszták, mert egy nagyobb hálózat tagjaiként kerültek a hatóságok látókörébe, de nem lehet egyforma ügyekben gyökeresen eltérő az ügyészségi gyakorlat, csak azért, mert az igazságszolgáltatásnak így kényelmes – vetette fel az egyik ügyvéd, arra célozva, hogy ezek az ügyészi döntések igazságtalan megkülönböztetést eredményeztek hasonló ügyek elkövetői között.

Az elsőrendű vádlott ügyvédje méltányos ítéletet kért: az ügyészi indítvánnyal ellentétben nem letöltendő, hanem felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását. Továbbá azt mondta, hogy védence – aki a bíróságon beismerő vallomást tett – három gyermekét egyedül nevelő özvegy, a kenőpénzeket a családjára fordította, abból semmiféle vagyont nem halmozott fel, ezért az ügyészi indítványban szereplő vagyonelkobzás is indokolatlanul eltúlzott, megtorló jellegű szankció, csakúgy, mint a tanári hivatástól eltiltás.

A nyelvvizsga-hamisítás nem veszélyes a társadalomra
Forrás: MTI

A vádlottak egy része tagadta bűnösségét, az ő védőik felmentést kértek. Több ügyvéd vitatta a nyomozás törvényességét is, részben a védő nélkül lezajlott gyanúsításokat, részben a telefonlehallgatással szerezett bizonyítékok felhasználhatóságát.

Az ügyet a nyilvánosságban korábban a Budapesti Corvinus Egyetemmel hozták összefüggésbe, ám az intézmény többször jelezte, hogy csupán a helyszínt biztosította a vizsgáztatásokhoz. A vádbeli esetekben a szervező az ELTE Idegennyelvi Továbbképző Központ volt. A nyelvvizsgákkal kapcsolatos, kevesebb mint egy éve indult büntetőperben a Fővárosi Törvényszék várhatóan február elején hirdeti ki elsőfokú ítéletét.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
9 El Vaquero 2015. január 21. 16:18

Régen volt ilyen kategória a régi Btk.-ban, aztán kivették belőle, majd pedig lett új Btk., amibe nem került bele ez a társadalomra veszélyesség. Elvileg korlátlan enyhítést tett lehetővég, az ügyvédek azért hivatkoznak rá, mert még régi cselekmény, régen követték el, és az akkori büntetőtörvényben még volt ilyen enyhítési alap. Egyébként ebbe egyik bíró sem fog belemenni a társadalomra veszélyesség hiányába. Az ügyvéd is csak próbálkozik, az a kötelessége, hogy minél enyhébb ítéletet harcoljon ki bármi áron, a kezdőbbek elég kétségbeesett, minden szalmaszálba belekapaszkodó taktikát követnek, a rutinosabbak inkább megegyeznek az ügyésszel, hogy el se jusson az ügy bírósági szakig, vagy megjátszanak tárgyalásról lemondást vagy hasonlót, ezek sokkal hatékonyabb módszerek.

 

Nagyon helyes, hogy az ilyen Nyelvvizsga Matyik belebuknak, bár amúgy sem értékes ma már egy nyelvvizsga. Felvételihez, diplomaátvételhez és közigazgatási illetménypótlék szempontjából jöhet jól, amúgy a munkáltatók vastagon leszarják a felső fokú németet, a középfokú ószuhaélit. Angolt kérnek, gördülékeny, min. társalgási szinten, szakmai és munkaügyi szókinccsel, semmilyen papírra nem kíváncsiak. Ha az angol nem megy, akkor nem érdekli őket, hogy milyen fokú nyelvvizsga van belőle, meg második idegen nyelv hogyan megy.

8 nudniq 2015. január 20. 00:02

@Tacfarinas: és mivel a rendőrökkel szemben nem a bíróság volt elnéző, hanem az ügyészség, ezért ez nem lenne bírósági precedens (akkor sem, ha Magyarországon lenne olyan).

Szóval attól tartok, ezt az ügyvédi érvelést a bíróság ezért nem fogja figyelembe venni, és tényleg a civileket fogják alaposan megbüntetni.

7 nudniq 2015. január 19. 23:58

@Tacfarinas: ez a konkrét ügy nem lehet a bíróság mulasztása, mert a bíróság nem tud elítélni senkit sem olyan bűnügyben, amiben az ügyész nem emelt vádat. (hacsak nem emel senki pótmagánvádat, de itt nincs olyan sértett, aki ezt megtehetné)

Szóval ez az ügyészség felelőssége.

6 Buxoro 2015. január 19. 23:40

@Pierre de La Croix: "cselekményének csekély a társadalomra veszélyessége [sic]." Gyanítom, hogy a sic arra utal, hogy ez nem éppen konvencionális magyar mondat. Nyakatekert jogászborzalom. Talán inkább "Cselekményének veszélyessége a társadalomra nézve csekély/csekély a társadalomra nézve." Vagy, horribile dictu "Cselekménye csekély mértékben veszélyes a társadalomra nézve."

5 Tacfarinas 2015. január 19. 22:45

@Untermensch4: Mondjuk az ügyvédek helyében én is hivatkoznék erre,és el akarnám érni, hogy ha rendőrtisztek sokaságával ilyen elnéző volt a bíróság (miközben a pozíciójukból adódóan a tettük erkölcsi súlya jóval nagyobb) akkor az én civil védencem esetében is halasszák el a vádemelést.

Az valóban felháborító, hogy rendőri vezetők így megúszhatták a korrupcióban való részvételt, de ez a bíróság mulasztása. Hogy az ügyvédek hivatkoznak rá, az csak természetes, a dolgukat végzik.

4 Untermensch4 2015. január 19. 09:29

"egy másik hasonló, nemrég bírói szakba került ügyben a vádhatóság több száz gyanúsítottal szemben elhalasztotta a vádemelést, így nekik nem is kellett bíróság elé állniuk."

az ez: lemil.blog.hu/2015/01/13/vitaposzt_a_nyelvvizsga-botrany

jól mutatja a jogszolgáltatás színvonalát hogy eséllyel mernek erre hivatkozni azok az ügyvédek

3 Untermensch4 2015. január 19. 09:26

@Pierre de La Croix: "azért szerepel egy szövegben, hogy a szerző egyet nem értését jelezze a mondatban kifejtett gondolattal szemben"

másként ezt lehet a wtf betűkombinációval, neten jó de nem irodalmi :)

2 Dödölle 2015. január 18. 22:24

Elsősorban azért nem veszélyes a társadalomra, mert most vannak erejük teljében azok a jogászok ( ügyvédek, ügyészek, bírák ), akiknek annak idején ( vagy 40 éve ) emlékezetes felvételi vizsga botrányuk volt... Némi csalással fűszerezett felvételi vizsga... Ahhoz képest némi csalással fűszerezett nyelvvizsga, az bakfitty... Igaz, jogász urak ?.....

1 Pierre de La Croix 2015. január 18. 12:36

Minden tekintetben szomorú egy ügy... :( (Mondom én, két nyelvvizsgával a hátam mögött)

Csak halkan jegyzem meg, hogy a [sic] kifejezés eredetileg a nyelvtanilag helytelen alakok jelzésére szolgál akkor, ha írott szöveget idézünk (szó szerint), vagyis hogy nem az idéző követte el az adott nyelvtani hibát. [Természetesen csak akkor szokták ezt alkalmazni, ahol elvárható a nyelvtani szabályok rigorózus betartása, vagyis irodalmi vagy néprajzi szövegeknél például nem]

Nem teljesen értek általában egyet ha csak azért szerepel egy szövegben, hogy a szerző egyet nem értését jelezze a mondatban kifejtett gondolattal szemben.

(mondjuk hogy hogyan másképp lehetne az Interneten röviden és másképp ezt megtenni, azt nem tudom. Nyomtatott cikk esetében kicsit szigorúbb vagyok: egy író azért tudja mondandóját másképp is kifejezni)

Információ
X