A parlamenten kívüli magyar párt szerdai közleménye szerint, amelyet Dunajsky Éva szóvivő juttatott el az MTI pozsonyi irodájába, az államnyelvtörvény diszkriminatív, sérti az alapvető emberi és kisebbségi jogokat, nincs összhangban a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájával, ezért átfogó módosítására van szükség, s nem elegendő, ha a jogszabály tervezett módosításakor csak a pénzbüntetéseket törölnék.

Az MKP szerint „a legjobb megoldás a törvény megszüntetése lenne”, de a párt is elismeri, hogy a mai viszonyok között „ez nem reális”. Daniel Krajcer kulturális miniszter szerint az államnyelvtörvény megszüntetése nem része a kormányprogramnak.

„Az államnyelvről szóló törvény módosítása a Szlovákiában élő nemzeti kisebbségek számára a néhány nappal ezelőtt elfogadott kormányprogram egyik fontos ígérete” – olvasható a közleményben, amelyet Szigeti László, a párt oktatási és kulturális alelnöke írt alá.

Úgy véli, az előző kormány szándéka a törvénnyel egyértelműen a megfélemlítés, a fejekben való zavarkeltés és a kisebbségi nyelvek használatának a közéletből való kiszorítása volt, ezért minél előbb napirendre kellene tűzni az államnyelvről szóló törvény módosítását. A legnagyobb gond a módosítás tartalmával lehet. Jelenleg úgy tűnik, hogy a kormánykoalíció jelentős része csak a büntetések és pénzbírságok eltörlését tartja elfogadható megoldásnak, az MKP szerint ez azonban elfogadhatatlan.

„Nem tudom, honnan vették ezt az értesülést, én nem tudok erről” – jelentette ki Krajcer szerdai pozsonyi sajtóértekezletén. Leszögezte: a kormányprogramban az áll, hogy támogatni fogják az államnyelv fejlesztését és módosítják a jogszabály kisebbségeket érintő részeit. „Ez ebben a témában elvi álláspont” – húzta alá. Hozzátette: a módosításokról már folynak a tárgyalások Rudolf Chmel emberi jogi és kisebbségügyi kormányfő-helyettessel.

„Számtalanszor elmondtam, hogy nem elég csak a szankciók megszüntetése. És ezt nem ezért mondom, mert ez az MKP álláspontja, hanem mert nekem ez meggyőződésem” – reagált az MKP nyilatkozatára Bugár Béla, a Híd elnöke. Leszögezte: nem a törvény megszüntetését szorgalmazza, hanem „minden olyan paragrafus módosítását, amely negatívan érinti a kisebbségeket”.

Az MKP „elvárja a kormánykoalíció pártjaitól, s elsősorban a Híd párttól, hogy a törvénymódosítás szellemisége összhangban legyen azzal a gondolatisággal, amelyet a törvény 2009-es évi elfogadásakor módosító javaslataikkal Bíró Ágnes, az MKP alelnöke és A. Nagy László független parlamenti képviselő fogalmaztak meg. A törvénnyel kapcsolatos módosító javaslataik sok-sok hasonlatosságot tartalmaztak. Reméljük, hogy a Híd, s annak parlamenti képviselői, élükön A. Nagy Lászlóval, újra beterjesztik azokat a módosító javaslatokat, amelyeket annak idején mi is szorgalmaztunk, s azokat a parlamenti többség el is fogadja.”

A közlemény szerint a kisebbségi nyelvhasználatot elsősorban a földrajzi elnevezések, a magánrádiók és televíziók műsorai, a feliratok, reklámok és értesítések, a kulturális és oktatási rendezvények tájékoztatói, az emlékművek, emléktáblák feliratozása, az oktatásügyben az úgynevezett egyéb pedagógiai dokumentáció vezetése, valamint az egészségügy terén kellene módosítani.

Az MKP megítélése szerint csupán a pénzbüntetések megszüntetésével, az  említett módosítások, vagy legalábbis azok többsége nélkül nem lehet elmondani, hogy megtartották és teljesítették a kormányprogramnak a nyelvtörvénnyel kapcsolatos ígéretét.