nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • aphelion: @Cypriánus: Nyilván nem "teljesen szabad" minden egyén (nem is világos hogy ez egyáltalán ...
    2019. 09. 20, 17:44  Anti-PC shaming
  • Cypriánus: @aphelion: Sajnos ez így nagyon sarkított amit írsz 1) biológia: nem akarlak kiábrándítani...
    2019. 09. 20, 16:34  Anti-PC shaming
  • aphelion: @Cypriánus: Azért kérdeztem rá, mert az eredendő bűn egy vallási doktrína, azon alapul hog...
    2019. 09. 20, 15:26  Anti-PC shaming
  • Cypriánus: @aphelion: Ez hogy jön ide? Nézd, először is definiálni kéne mit értesz rajta. Biológiai m...
    2019. 09. 20, 14:27  Anti-PC shaming
  • aphelion: @Cypriánus: "mélységesen hiszek az ember alapvető céltévesztettségében ( nevezzük eredeti ...
    2019. 09. 20, 12:24  Anti-PC shaming
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
A nyelvészek szerint kihalt a szász dialektus

A közvélemény-kutatások eredményei alapján a szász dialektus a legkevésbé kedvelt német nyelvjárás. A nyelvészek szerint ugyanakkor egyáltalán nem létezik már a szász dialektus.

MTI | 2011. február 18.
|  

Beat Siebenhaar, a Lipcsei Egyetem professzora szerint a szász nyelvjárás mint olyan szigorúan véve megszűnt.

Szászok Magyarországon

Szászoknak nevezik az erdélyi németeket és a szepességi „cipszereket” (német: Zipser) is, akiknek ősei a 12. századtól telepedtek le a Magyar Királyság e területein. Ezeknek a népcsoportoknak azonban csak a neve azonos a németországi szászokkal, mivel többségük nem a szász területekről, hanem a nyugatabbi Rajna-vidékről vagy a délebbi területekről származott. (wikipédia)

Egy dialektus zárt nyelvi rendszert követ, a kiejtést és a szintaxist illetően világos szabályok határozzák meg. Az a nyelvjárás, amelyet a Lipcse, Drezda és Chemnitz régiójában élők manapság beszélnek, már régóta nem felel meg ezeknek a kritériumoknak – fejtette ki a tudós.

„A szász dialektus tulajdonképpen már 100-150 éve kihalt" – mondta el Siebenhaar.

A nyelvész szerint a ma beszélt szász nyelv egyre inkább az általános német "normanyelv" (hochdeutsch), az irodalmi nyelv felé tendál, csupán a regionális színezeteket őrizte meg az eredeti dialektusból.

Az UNESCO információi szerint egyre több nyelvet érint a kihalás veszélye: a világszerte ma beszélt összesen hatezer nyelv mintegy a felét. Kéthetente eltűnik egy nyelv - jelentette ki a Német Unesco Bizottság csütörtökön Bonnban.

A szervezet az anyanyelv február 21-i nemzetközi világnapja alkalmából a nyelvi sokszínűség fontosságára igyekszik felhívni a figyelmet.

Az UNESCO szerint csak Németországban összesen 13 nyelv, nyelvjárás áll a kihalás szélén. A leginkább veszélyeztetettek közé tartozik az északfríz és az úgynevezett saterfríz nyelvjárás. De egyre kevesebben beszélik például a bajor, az alemann, az keleti frank, a szorb és a jiddis nyelveket is.

A nyelvek világszintű veszélyeztetettségének hátterében elsősorban a háborúk, üldözések, a stigmatizálás, a migráció és a nyelvek keveredése áll. Emellett az új információs médiumok is egyre inkább erősítik az angol nyelv befolyását.

Ha eltűnik egy bizonyos nyelv, vele együtt elveszik a versekben, legendákban, szólásokban és viccekben rejlő kulturális örökség is.

A Veszélyeztetett Nyelvek Atlaszának 2010-es kiadásában az UNESCO név, veszélyeztetettségi fok és régió alapján 2500 nyelvet sorol fel - közülük 250 nyelv már 1950 óta eltűnt.

Az nemzetközi szervezet figyelmeztetése szerint elsősorban azokra a nyelvekre kell ügyelni, amelyeket kevesebb mint tízezer ember beszél.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
12 Fejes László (nyest.hu) 2011. február 19. 11:18

@Pesta: Éppen van erről egy készülő cikkünk. :)

11 Pesta 2011. február 19. 09:50

@bibi:

„Régi gondolatom, hogy a TV ill. rádióbemondókat nyelvjárások szerint és bizonyos rotációval kellene kiválasztani és mikrofon ill. kamera elé engedni. Egyik héten (vagy hónapban) székely, a másikban Vas-megyei, a harmadikban palóc, a negyedikben mondjuk mezőségi ember látná el a feladatot, hogy mindenki megismerje és megszeresse a magyar nyelv szokszínűségét.”

A „BBC English” története jó példa erre. Szintén egy „semleges”, mindenki által elfogadható nyelvváltozatot-kiejtést próbáltak képernyőre vinni. Abból a megfontolásból, hogy ne erősítsék az egyes nyelvjárásokhoz-kiejtésekhez tapadó előítéleteket - legyenek ezek bár ártatlanok is (hiszen pl. híres emberek is tájszólásban beszéltek, nem is lehetett szokatlan). Aztán kb. az utóbbi évtizedben rájöttek, hogy épp ezzel alakítanak ki előítéletet, mert nyilván pl. riportokban, interjúkban az alanyra nem lehet egy-egy kiejtést ráerőltetni. Úgyhogy azóta már nem kell tévés akcentust fölvenniük a műsorvezetőknek sem.

Persze az angol nyelvváltozatok különbségei élesebbek, Magyarországon könnyebb kiirtani őket.

10 Fejes László (nyest.hu) 2011. február 18. 14:10

@tarto: Sajnos nem sikerült megértenem, hogy az [á] nyílásával hogyan születik [é]: az [é] jóval zártabb az [á]-nál. Mindenesetre azzal, hogy mások nyelvhasználatát nyelvrontásnak minősítette, ismét ugyanazt a hibát követte el, amit másoknak felrótt, és amiért éppen bocsánatot kért...

9 Fromm 2011. február 18. 13:52

"Az, hogy mára már az `á` hang nyíltságát igen sokan - divatteremtő médiamunkások is - `é`-re fokozzák, a szemünk előtt játszódó újabb nyelvrontás."

Ezt nem egészen értem. Tudnál esetleg példát mondani?

8 bibi 2011. február 18. 13:48

@qsoe:

Ízlésekről nehéz vitatkozni, engem bizonyos értelemben gyönyörködtet a magyar nyelv sokszínűsége, az egyen-nyelv viszont kicsit viszolyogtat.

A kínai és magyar nyelvjárásokat nem hasonlítám össze, és az egységesítő kínai rörekvés mögött politikai meggondolások húzódnak meg. Kína ugyanis akár szét is eshet, ennek valószínűségét próbálják csökkenteni.

7 tarto 2011. február 18. 13:01

Fejes Lászlónak igaza van, bántó módon használtam a "mekegés" szót, bocsánat. Mindazonáltal tudjuk, hogy létezik a "hivatalos" magyar nyelvben egy sokat kritizált jelenség, mégpedig a nyílt `e` hang kizárólagossága. A zárt `e`, amely szinte minden magyar nyelvjárás alapvető sajátja, valamiért száműzetett, dacára Kodály Zoltán akadémiai erőfeszítéseinek. A külföldiek emiatt gyakran minősítik a magyar nyelvet kelepelésnek, illetve mekegésnek. Az, hogy mára már az `á` hang nyíltságát igen sokan - divatteremtő médiamunkások is - `é`-re fokozzák, a szemünk előtt játszódó újabb nyelvrontás.

6 El Mexicano 2011. február 18. 12:58

@Fejes László (nyest.hu): A cikket olvasván én is pont azon a mondaton akadtam fenn, mint te (persze anélkül, hogy olvastam volna előzőleg a kommentedet)...

5 qsoe 2011. február 18. 12:56

@bibi: Én az egységeset szeretem, teljes mértékben meg tudom érteni, hogy Kínában ezentúl főműsoridőben csakis mandarin nyelven lehet sugározni:

www.nyest.hu/hirek/visszaszoritjak-a-kinai-nyelvjaras-okat

Ez kéne a németeknél is, végre a bajorok értenék a hamburgiakat, és nem kéne egy harmadik, közvetítő nyeyelvet használniuk (hochdeutsch).

Persze lehet, hogy csak a szabványszerető mérnök beszél belőlem.

Valahogy a nyelvekkel kapcsolatban nem érzem azt, mint a kihalófélben lévő állatoknál, hogy pótolhatatlan veszteség, ha eltűnik.

Az egyik előlény, a másik csak egy szerszám, mint ahogy itt is többször ki lett fejtve, a kommunikáció eszköze.

Itt is megírtátok, hogy "a nyelv nem romlik, csak változik, az lenne romlás, ha nem lehetne vele kommunikálni", és ezzel én is egyetértek. Viszont szerintem ebből logikusan következik, hogy az lenne ok a szomorúságra, ha Lipcse, Drezda és Chemnitz régiójában az emberek már nem tudnának egymással szót érteni. Nem ez a helyzet, lehet, hogy most más szavakat, szerkezeteket használnak, más kiejtéssel, de pontosan mi lett ettől rosszabb és kinek?

4 bibi 2011. február 18. 11:34

Régi gondolatom, hogy a TV ill. rádióbemondókat nyelvjárások szerint és bizonyos rotációval kellene kiválasztani és mikrofon ill. kamera elé engedni. Egyik héten (vagy hónapban) székely, a másikban Vas-megyei, a harmadikban palóc, a negyedikben mondjuk mezőségi ember látná el a feladatot, hogy mindenki megismerje és megszeresse a magyar nyelv szokszínűségét.

3 Fejes László (nyest.hu) 2011. február 18. 10:40

@tarto: Az, hogy kinek mi szép, mi kedves, szubjektív. A nyestben már több cikkünk foglalkozott a nyelvi toleranciával, és többször felemeltük a szavunkat azzal szemben, hogy egyesek kifogásolják, gúnyolják mások nyelvhasználatát. Azonban akkor, amikor Ön "mekeg"-ésnek minősít egy nyelvváltozatot, semmivel sem jár el különben, mint a városi iskolák gyerekei, akik annak idején a palóc gyerekeket gúnyolták. A különbség csupán az, hogy ők buta gyerekek voltak...

2 Fejes László (nyest.hu) 2011. február 18. 10:37

"Egy dialektus zárt nyelvi rendszert követ, a kiejtést és a szintaxist illetően világos szabályok határozzák meg." Engem azért érdekelne, hogy ez mit jelent...

1 tarto 2011. február 18. 10:01

Sajnálattal hallom mindig az ilyen szomorú híreket, és mindig a számomra oly kedves palóc dialektus jut eszembe. Gyerekkoromban gyönyörűen beszélt mindenki, főként az idős emberek a kis gömöri falumban, a "hűség falujában". A hivatalos pesti magyar nekünk egy nem túl szép, előkelősködő, affektáló dialektus volt. Aki közülünk megpróbálta azt utánozni, megmosolyogták. "Urizál", mondták szánakozva. Aztán a kegyetlen, nem palóc gyerekek a városi iskolákban kiverték belőlünk a szép szót, megszégyenítéssel, gúnnyal, röhögéssel. Ma már a szülőfalumban is pestiesen mekegnek a fiatalok. És ha Magyarországon szavaznának, sajnos egyértelműen a palóc lenne a vesztes, hiába marad az számomra örökre a legszebb magyar nyelvjárás.

Információ
X