Tegyük fel: a diák szorgalmas, erőfeszítést tesz, nyelvórán valahogy mégsem jut sikerélményhez. Ne lenne nyelvérzéke? Dr. Páli Judit klinikai neuropszichológus szerint minden gyermek nyelvi készsége fejleszthető  – csak éppen a megfelelő eszközökkel kell élni.

Helyes fejlesztéssel akár ekkora lelkesedés is elérhető
(Forrás: Carlos Gustavo Curado/sxc.hu)

Ahhoz, hogy a nyelvhasználat jól működjön, négyféle modul összehangolt működésére van szükség az agyban. Az első ezek közül a háromdimenziós tér észlelése; ide tartozik például a mozgás, a térbeli tájékozódás képessége. A második a nyelvészek vizsgálódási területe, a fonológiai kódolás modul: ez felelős a beszéd elsajátításáért és megértéséért. Egy egyszerű mesét például még képes az agyunk e modul működtetésével feldolgozni, ám egy összetettebb szöveg megértéséhez már a harmadik, a szintaktikai elemzés modul működése is szükséges. Ennek segítségével érthetünk meg bonyolultabb nyelvtani szerkezeteket, bővített mondatokkal tarkított nyelvezetet. A negyedik modul pedig a tudatelmélet vagy mentalizáció, aminek segítségével az átvitt, mögöttes jelentést érthetjük meg, például ha közmondást vagy humort hallunk. Ez a kapcsolati készség egyik nagy kommunikációs bázisa.

A nyelvtanárok sokszor tapasztalhatják – világít rá a pedagógiai szakpszichológus –, hogy a gyereknek helyes a kiejtése, jó a szókincse, a bonyolultabb nyelvtannal mégsem képes megbirkózni, nem megy neki a mondatszerkesztés, a beszédértés. Ilyenkor hol lehet a hiba? A neuropszichológusok szerint ezekben az esetekben a saját anyanyelvben nem működik elég szervezetten egy-egy modul, és ebből adódnak a problémák. Vagyis azokat a láthatatlan – főként a második-harmadik modulban rejtőző – akadályokat kell felkutatni és fejleszteni, amik miatt esetlegesen nem történik előrehaladás.

Páli Judit tanácsa szerint elsődleges, hogy a gyermek először a saját megismerő funkcióit, és anyanyelvét tudja megfelelően használni, mert ez az, amire az idegen nyelv tanulása épül. Tehát alapvető figyelmi, gondolkodási és emlékezési műveletekhez kell visszanyúlni, vagyis az agy kognitív folyamatait kell megfelelően összecsiszolni.

S mi lehet erre a legalkalmasabb eszköz? A játék. Páli Judit szerint kiválóan fejlesztenek például a Tabu vagy a barkochba típusú játékok. Ezek segítenek összecsiszolni és megerősíteni az anyanyelvi folyamatokat, s erre már tudnak épülni a nyelvi játékok és foglalkozások. Április 17-i előadásában a NYESZE konferenciáján Páli Judit majd számos konkrét tippet, játékötletet is az érdeklődők elé tár.