-
Sándorné Szatmári: @Sultanus Constantinus: 1 " egy magyar anyanyelvű sosem fog olyat mondani, még véletlenül ...2024. 12. 09, 15:55 Az anyanyelvi beszélő nyomában
-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Aranyozott-szecessziós borítóról kacér, csodaszép, folyondárhajú, félmeztelen nő mosolyog maga elé. Alatta hatalmas piros betűkkel díszeleg a következő felirat: A NŐ. Van még cím is, szerző is, de az mellékes. Már így tökéletes. Ez is olvasásra csábít. Méghozzá nem is akármilyenre.
A borító mélységétől és komolyságától elütő hangulatú a kiadó neve (Jaffa), de dicséret illeti, mert nagyszerű könyvet dobott a piacra. Szendi Gábor, a szerző – amint a fülszövegen is olvasható – „változatos életúttal” rendelkezik, emellett pedig alapos és szenvedélyes ember. És írás közben sem hazudtolja meg önmagát.
Darwin meg az ő szakálla
A könyv az evolúciós pszichológia ismeretterjesztő művének tekinthető – valószínűleg az elsőnek, mivel nem emlékszem, hogy korábban megjelent volna ilyen témájú kiadvány. Talán nem is baj, mert egyetlen tudományág sem mutatkozhatott volna be ennél jobban.
A témakör tehát az evolúciós pszichológia. Evolúciós, mert a nemi, nyelvi társadalmi és gondolkodásmódbeli szerepeket, játszmákat, képességeket biológiai (genetikai és hormonális), azon belül pedig történeti-evolúciós alapon magyarázza. Bonyolultnak és unalmasnak hangzik, pedig éppen ellenkezőleg. Nagyon is szórakoztató, és ha az olvasó túlteszi magát a könyv elején kissé talán sutának vagy túl bizalmaskodónak érzett nyelvezeten és stíluson, pompás olvasmányélményben lesz része. Sőt, az olvasó még ennél is többet kap: a végére az ember elhiszi, hogy ő meg a szerző kvázi együtt írták a könyvet.
Na jó, az utolsó fejezetet kivéve, de erről majd később. Mert az a rész a pszichológiáé – bár az egész könyvben megfigyelhető egy érdekes kettősség: a molekulák és sejtek egyenértékűek a lélek rezdüléseivel, a biológia-genetika a pszichológiával-pszichiátriával. Sőt. Az atomok és a szellem egyensúlya alkot harmonikus embert. És nem lehet eldönteni, melyik előbbre való.
(Forrás: Bonvivant / sxc.hu)
X és Y
Egyszóval adva vannak a nőkkel (és ennél fogva a férfiakkal, a családdal, a társadalommal, sőt: a világgal) kapcsolatos izgalmas kérdések. Például: mi a szerelem, és hogyan lehet biológiai alapon megmagyarázni? Vajon tényleg a nő választ-e? Mire jó a szépség? Miért csaljuk meg a másikat? És így tovább. Szendi Gábor pedig előveszi a mikroszkópot, belenéz, odaint, mutogat, és valóban a kályhától (az egysejtű élőlények kialakulásától) kezdve válaszol ezekre a kérdésekre. És még sokkal többre. A végén előttünk van az egész gyönyörű építmény: a nő, a hormonjaival, a gondjaival, az örömeivel, a praktikáival, és leghűségesebb kísérőjével, hódolójával és ellenfelével: a férfival. Mindez a maga szépségében, rendszerességében, könyörtelen logikájával.
És mindeközben feledhetetlen szentenciák és éles elméjű, olykor csípős megfigyelések hangzanak el. Például az, hogy „a stressz az élet díszlete, amely előtt évmilliók óta zajlik a történetünk” (20. oldal). Így nem elég, hogy olvasás közben okosodni, de a fricskákon hangosan nevetni is lehet. Vigyázat: buszon, villamoson a hatás kimondottan frenetikus!
Ami kontra
Kezdjük a tartalommal: noha a szövegben nem egyszer érezhető némi ellenállás, sőt, a szerző olykor komoly fenntartásokkal kezel egyes tudományterületeket (beszédes nevű pl. a „meddőségipar”), ez még megbocsátható. Az utolsó, Freudról szóló fejezetet azonban nem lehet elnézni neki. Hosszú, dühös, elfogult, és szervetlen résznek érezhető a könyv „testében”. Emellett lezárva sincs. Azonban így is értékes: egészen más szempontból mutatja meg Freudot, mint ami a kánonban szerepel, megfosztja a szakmai glóriájától, elgondolkodásra késztet. Ha a szerző higgadtabban fogalmaz, ez a cél maradéktalanul megvalósul, valamint a fejezetben szereplő állítások hitelessége sem kérdőjelezhető meg. Így viszont kár érte.
További rosszpont, hogy bár a szöveget gondozták, ez alkalmanként nem látszik rajta. Mind a központozás, mind a stílus igényelt volna még egy-két átolvasást. Ezt elsősorban a könyv értéke miatt vélhetjük sajnálatosnak: a mondanivalón és a szövegen is látszik az odafigyelés és az odaadás. Jó lett volna, ha mindez makulátlanul jut érvényre.
És végül még egy aprócska negatívum, amely azonban már a küllemre vonatkozik: a kötetet könnyű, de vastag papírra nyomták, viszonylag kisméretű betűkkel, az oldalak szélén pedig csak kis margókat hagytak. Ez erősen megnehezíti az olvashatóságot, ellenben – mivel a terjedelmet sikerült 330 oldalra szorítani – pillekönnyűvé és hordozhatóvá teszi a könyvet, így az egy női táskába is belefér. Nagy kár, hogy a szépséges, de puha borító annyira sérülékeny...
Ami pro
A könyvnek szinte csak jó tulajdonságai vannak: olvasmányos, mondhatni letehetetlen. Logikusan építkezik. Eredeti szempontokat vet fel, és egymástól távol eső elméleteket, szakterületeket hoz közel és kovácsol egybe. Mentes a sovinizmustól. Szigorúan tudományos. Lenyűgözően gazdag bibliográfiát nyújt. Egyaránt érdekes olvasmány genetikusoknak, pszichológusoknak, bölcsészeknek és egyszerű érdeklődőknek. Egyszóval szakmai bravúr.
A küllemről pedig már ejtettem néhány szót – valóban csinos, szép kötet, amely kézben és a polcon is jól mutat.
(Szendi Gábor: A nő felemelkedése és tündöklése, Jaffa Kiadó, Budapest, 2008, 332 oldal)