nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Médiatörvény: a német kormány aggályairól két hónapja tudni lehetett

A Werner Hoyer által a minap megfogalmazott aggályokról a külügynek tudnia kellett volna: marad a kérdés, miről beszélt Martonyi a Financial Times újságírójának?

MTI/nyest.hu | 2011. április 19.
|  

Vihart kavartak a német külügyi államminiszter, Werner Hoyer kijelentései, aki a médiatörvény kapcsán kritizálta a magyar alkotmányozást. Pedig az előzmények egyértelműek voltak: Martonyi János külügyminiszter a Financial Times-nak adott interjújára a német külügy nyilatkozatban reagált: eszerint aggályaikra – ellentétben Martonyi állításaival – nem kaptak megnyugtató válaszokat.

Werner Hoyer
Werner Hoyer
(Forrás: Raimond Spekking / Wikimedia Commons / CC-BY-SA-3.0 & GFDL)

Martonyi János külügyminiszter a Financial Times számára adott interjújában úgy nyilatkozott, hogy a németek visszavonták kifogásaikat a médiatörvénnyel kapcsolatban. Szerkesztőségünknek adott nyilatkozatában ezzel szemben a német külügy már akkor kijelentette, hogy nem kaptak választ azokra a kritikus pontokra, amelyekkel kapcsolatban aggályaikat „már időben” megfogalmazták.

Érthetetlen, hogy a magyar külügy (esetleg annak sajtóosztálya) erről a nyilatkozatról miért nem volt hajlandó tudomást venni: sorozatos telefonos és írásos megkereséseinkre, amelyekben arról érdeklődünk, miért véli úgy a külügyminiszter, hogy a német válaszokat visszavonták, mindmáig nem válaszoltak – annak ellenére, hogy arra több ízben ígéretet is tettek. Innen nézve tehát nem meglepő, hogy a német államminiszter udvariasan, ugyanakkor határozottan fejezi ki véleményét az ügyben. Az MTI híre a következőképpen szól:

Az MTI-hez eljuttatott – és a külügyminisztérium honlapján is megjelent – nyilatkozatában az államminiszter emlékeztetett: Magyarország az elmúlt évtizedekben a szabadság, az emberi jogok és a demokrácia elkötelezett védelmezőjeként elvitathatatlan helyet harcolt ki magának a történelemkönyvekben.

„Éppen mi, németek soha nem felejtjük el magyar barátaink támogatását” – fogalmazott az államminiszter, hozzátéve: „Ezért is nagy figyelemmel és nem minden aggodalom nélkül szemléljük a magyarországi fejleményeket.”

„Az év elején életbe lépett médiatörvények az alapjogok olyan értelmezéséről tanúskodnak, ami – a végrehajtott módosítások ellenére – csak nehezen összeegyeztethető az Európai Unió értékeivel. A médiatörvényekkel összefüggésben felmerült aggodalmaink a hétfőn elfogadott alkotmánnyal – és annak létrejöttével – erősödtek, és nem gyengültek” – fogalmazott Werner Hoyer külügyi államminiszter.

Európa „egységet jelent a sokszínűségben” – folytatódott a nyilatkozat. Megfogalmazása szerint sokszínűséget az olyan toleráns együttélés értelmében, amelyben nem kérdőjeleződik meg a mindenkori politikai többség joga a döntéshozatalra. Másrészt politikai kultúrája érettségének és hitelességének mértékét tükrözi külföldön és belföldön egyaránt a társadalom kisebbségeivel szembeni magatartás.

„Európa olyan értékek közösségeként egyesít bennünket, amelyek mellett valamennyien elkötelezettek vagyunk” – fogalmazott az államminiszter, utalva a szabadságra, az emberi jogokra és a jogállamra. – „Ezek azok a hosszú küzdelem által kiharcolt tartóoszlopok, amelyekre Európa támaszkodik” – fogalmazott a nyilatkozat.

A német nyilatkozatot élesen kritizálta mind a külügyminisztérium, mind a miniszterelnökség: nyilatkozataikban többek között azzal vádolták a német diplomáciát, hogy beleavatkoznak a magyar alkotmányozásba. Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő az MTI-nek azt mondta: egy ilyen „beavatkozási kísérlet” ellentétes Németország és Magyarország szövetségesi kapcsolatával, valamint az államközi érintkezések szokásaival.

A szóvivő hozzátette, „Magyarországnak évtizedeken keresztül el kellett tűrnie, hogy más fővárosból akarták megmondani, mit tegyünk illetve tehetünk, vagy hogy mi legyen a magyar alkotmányban. Ez az időszak véget ért”.

Szerkesztőségünk ismét megkereste a külügy sajtóosztályát, ahol ezúttal is későbbi tájékoztatást ígértek.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
3 bibi 2011. április 21. 12:57

@NP:

Hát nincs szándékomban itt sokat politizálni, de úgy van ahogyan írod (bár állítólag nem érted): hogy bárki kiritizálgasson *akármit*, ahhoz erkölcsi alapra van szüksége. Ez az új fideszes alaptörvény nekem sem tetszik külünösebben, és az sem tetszik ahogyan létrejött, viszont a német külügyminiszteriumnak nincs meg az erkölcsi alapja arra, hogy beszólogasson itt nekünk. Megismétlem a két szempontot, hogy miért: 1/ Benes-dekrétumok, és 2/ a sunyi német szemétexportálás Magyarországra. Úgy nézem, hogy Hitlertől függetlenül is a németek mindenkinek meg akarják mondani, hogy az illető mint tehet és mit nem. Amíg a finnek nem üzengetnek nekünk semmit, addig szerintem nagyjából minden rendben van - mármint politikailag.

2 NP 2011. április 20. 08:53

@bibi: Ezt a logikát sosem értettem. Ha abban az ügyben nem szólalt meg, ebben meg igen, az éppen azt jelenti, hogy az nem érte el az ingerküszöbét, ez meg igen. Lehet, hogy a dalai láma ügyében sem szólalt meg, akkor viszont ne mondjon semmiről semmit, mert hiteltelen? Vagy hogy van ez?

1 bibi 2011. április 19. 18:18

Hát ügye, ameddig Werner Hoyer nem mer megszólalni Benes-ügyben addig ne merjen velünk magyarokkal kapcsolatban sem megszólalni. Részemről a teljes elutasítás. Ide csempészik a szemetüket, és még kritizálgatni is mernek. Talán előbb a szemetet vinnék haza.

A magyar liberálisok elég ócska szövetségesekkel kokettálnak.

Információ
X