A nagy lengyel kamu
A lengyel nyelv jövője kapcsán rémüldözött egy sort pénteken az MTI nyomán a magyar sajtó. Ha azonban a szerkesztők egy fél percet gondolkodtak volna a cikk tartalmán, aligha tárták volna olvasóik elé...
Pénteken furcsa hír jelent meg szerte a magyar sajtóban. A szöveget állítólag az MTI adta ki, és az anyanyelv napja kapcsán arról számolt be, hogy a lengyelek aggódnak ábécéjük sajátos betűi miatt. Nézzük, mit találunk a szövegben!
A szakemberek érvelése szerint a lengyel nyelvnek szüksége van diakritikus jeleire, mivel azok hiányában elveszhet a szó jelentésének egy része és kiejtése is sérülhet.
Nos, szakember aligha mondhat ilyet, és aki ilyet mond, többé ne nevezze magát szakembernek. A nyelvek jól megvannak írásbeliség nélkül, és ha van írásbeliségük, az sem feltétlenül tükrözi a kiejtést. Nem kell olyan szélsőségekre gondolni, mint a kínai írás, vagy a héber, ahol a magánhangzók egy részét nem jelölik, és amit jelölnek, azt is olyan betűkkel, amelyek mássalhangzót is jelölhetnek. Az angol szó írott alakja alapján nem tudjuk eldönteni, hogy a szó hogyan ejtendő, ha nem ismerjük. A read betűsorról szövegkörnyezet nélkül nem tudjuk eldönteni, hogy az [ríd] ’olvas’ vagy [red] ’olvasott’. Az orosz helyesírás nem jelöli a hangsúlyt, pedig annak hiányában nem tudhatjuk, miként kell a szót kiejteni. Miért nem okoz mindez problémát? Azért, mert a nyelv használói ismerik a nyelvet, és a megközelítőleges jelölésből is ki tudják találni, hogyan hangozhat a szöveg. Ahogy magyarul is tudunk ekezetek nelkuli szoveget olvasni, es nem okoz kulonosebb nehezseget megertenunk – hat meg ha eleve ehhez lennenk szokva!
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Annak, hogy a szó jelentése vagy hangalakja „sérülhet”, szintén nincs értelme. Senki nem gondolhatja komolyan, hogy azért, mert ékezetek nélkül írunk magyarul sms-t, az ékezetes betűket jelölő hangok el fognak tűnni. Az pedig, hogy mindez hogyan érintheti a szavak jelentését, végképp felfoghatatlan. De mit olvashatunk még a cikkben?
A számítógép- és telefonbillentyűzeteken a felhasználók csak több lépéssel tudnak eljutni a lengyel nyelvben használt karakterekhez, ezért időhatékonyság céljából a lengyelek gyakran elhagyják a mellékjeleket, emiatt azonban sokszor találgatniuk kell a kapott üzenetek jelentését. A jelenség az orosz és a román nyelv esetében is megfigyelhető.
Érdekes, hogy a magyar sajtóban – legalábbis észrevételünk szerint – senki nem figyelt fel arra, hogy a magyarok éppen ezt csinálják! Egy lengyelnek éppen annyira kell találgatnia a mellékjelek nélküli szövegek jelentését, mint egy magyarnak. Igen, nem mindegy, hogy valakinek némi baja van vagy nemi baja van – de az ilyen vicces vagy kínos félreértések viszonylag ritkák. A román nyelvre való hivatkozás annyiban érthető, hogy a románoknál ez valós probléma volt. A román ábécé bizonyos betűi sokáig hiányoztak a nemzetközi karakterszabványokból, sokáig a román elektronikus sajtó nem is használt mellékjeleket. De megsínylette ezt a román nyelv? Csöppet sem. Az oroszokra való hivatkozás még furcsább, hiszen ott inkább arról lehet szó, hogy a cirill betűk helyett latint használnak. De mit ront ez az orosz nyelven? Ha hivatalosan is áttérnének a latin ábécére, a magyar sajtó megjósolná az orosz nyelv végét?
Jerzy Bralczyk nyelvész szerint a diakritikus jelek fontos jelentést hordoznak és gazdagítják a beszédet.
Maga a kijelentés merő képtelenség, hiszen ezek a jelek ugyanúgy semmilyen jelentést nem hordoznak, mint a magyar ékezetek. Mond az valamit a kedves olvasónak, hogy ́, ̈ vagy ̋? Na ugye. Más kérdés, hogy a mellékjeleknek szerepük van a szavak megkülönböztetésében, és persze a különböző szavaknak lehet különböző jelentésük. Az azonban, hogy „gazdagítják a beszédet”, végképp értelmezhetetlen állítás. Mondaná bárki valaki, hogy valaki gazdagabb magyar nyelven ír, hiszen több ékezetet használ?
Az a és e betűk melletti jobb farok (ogonek) nazálissá; az s, c és n feletti éles ékezet lágyabbá teszi a hangzást; a ferdén áthúzott l betű kiejtése az angol w-jéhez hasonlít, míg a z fölé helyezett pont a fémfúró zúgásához hasonló hangzást kíván – magyarázta a szakember.
A fenti megfogalmazás eleje többé-kevésbé helytállónak tekinthető, bár érdekesen keverednek benne az átlagolvasó számára nem feltétlenül érthető szakszavak (nazális ’orrhangú’) és a meglehetősen szakszerűtlen megfogalmazások („lágyabbá teszi a hangzást” – valójában a ć ejtése kb. [ty], a ń-é [ny], egyedül az ś-nek nincs magyar megfelelője). Az azonban, hogy a ż által jelölt hangot ilyen bonyolultan írja le, miközben az lényegében megegyezik a magyar zs által jelölt hanggal, teljességgel érthetetlen. Mint ahogy az is, hogy miért küszködik ennyit a betűk körülírásával, mikor azok megtalálhatóak a karakterkészletekben, sőt, a magyar billentyűzetről is könnyedén begépelhetőek:
| ą |
AltGr+6, a |
| ę |
AltGr+6, e |
| ś |
AltGr+9, s |
| ć |
AltGr+9, c |
| ń |
AltGr+9, n |
| ł |
AltGr+k |
| ż |
AltGr+8, z |
A magyar billentyűzeten megtalálhatjuk a lengyel betűket, ill. mellékjeleket
(Forrás: Wikimedia Commons / Ariking777 / CC BY-SA 3.0)
Az MTI, s nyomában a magyar sajtó, azonban általában nem használja azokat a betűket, melyeket a magyar ábécé nem tartalmaz. Teszi ezt nyilván abból kiindulva, hogy korábban a nyomdai technológia nem tette lehetővé minden idegen betű szedését. A helyesírási szabályzat 214. pontja azonban így fogalmaz:
Nyomtatásban, ha nincs megfelelő betű, és ha a nyomtatási eljárás a mellékjel pótlását nem teszi lehetővé, a mellékjelet elhagyjuk, az alapbetűt megtartjuk [...] A mellékjelek elhagyása szükségmegoldás [...]
A jelenlegi (de mondhatjuk: minimum az utóbbi 10 év) technikai körülményei egyáltalán nem indokolják, hogy az MTI Băsescu helyett Basescut, Gašparovič helyett Gasparovicot, vagy éppen Wojtyła helyet Wojtylát írjon. Az ilyen gyakorlatnak köszönhető aztán, hogy Räikkönen nevét folyamatosan [rajkönen]-ként halljuk vissza, de az is hogy Emir Kusturica nevét rendszeresen [kusturica] formában halljuk: az MTI és a sajtó helytelen gyakorlatához szokott olvasó feltételezik, hogy a *Kušturica névről maradt le szokás szerint a mellékjel. Míg tehát anyenyelvünknél nem okoz zavart a mellékjelek elhagyása, az idegen szavaknál igenis okozhat: azok hangzását ugyanis nem ismerjük amúgy is.
De térjünk vissza a pénteki cikkre!
A los lengyelül annyit tesz, végzet, ám ha ferdén áthúzzuk az l betűt és éles ékezetet teszünk a s fölé, akkor a jelentés rénszarvasra változik.
Nos, a lengyel los jelentése valóban ’végzet’, a łoś azonban nem rén-, hanem jávorszarvas. Ennek megállapításhoz még a szótárt sem kell elővennünk, elég a szóra rákeresni mondjuk a lengyel wikipédiában. Egyébként pedig ez a példa legalább annyira döbbenetes, mint az, hogy a magyar torokból négy pinduri pont segítségével törököt lehet csinálni. Lám, a nyelv apró kis csodái!
Szarvashiba
(Forrás: Wikimedia Commons / Hagerty Ryan, U.S. Fish and Wildlife Service)
A lengyelül tudó külföldiek szerint a diakritikus jelek a nyelv nehézségét jelzik, és a nyelvtan, valamint a szókészlet bonyolultságához is hozzájárulnak.
A lengyelül tudó külföldiek tudhatnak jól lengyelül, de attól még nem biztos, hogy a lengyel nyelvről alkotott véleményük helyes. A diakritikus betűk legfeljebb annyiban jelzik a nyelv „nehézségét”, hogy a lengyel hangkészlet gazdag, ezért van szükség a mellékjeles betűkre. Pontosabban tulajdonképpen nincs is, hiszen ezek jelölése egyrészt másképp is megoldható (pl. a [zs]-t nem csak a ż, de a rz is jelölheti), másrészt a jelölésükre nincs is feltétlenül szükség. A nyelvtanban nyilván nem játszanak szerepet ezek a betűk, ahogy a szókészletben sem – hiszen nem szolgálnak másra, mint a nyelv szavaiban amúgy is meglevő hangok jelölésére. (Ami bonyolíthatja a dolgokat, hogy ugyanazt a hangot nem mindig ugyanaz a betű jelöli – de ez már egy egészen más kérdés.)
Valójában nem érthetjük, hogyan adhatott közre ennyi sületlenséget az MTI, azt még kevéssé, hogy miért vette át az egész sajtó. Nyilvánvaló, hogy pl. a lengyel łoś jelentését nem kellene ellenőriznie egy szerkesztőnek, hiszen ilyen részletekre nem terjedhet ki a figyelme. Egy sajtómunkásnak azonban illene észrevennie, hogy a lengyelről leírtak éppúgy elmondhatóak a magyarról is, és hogy a magyarról tett hasonló kijelentések mennyire képtelenek.
Sajnos nem találtuk meg azt sem, hogy mi volt az MTI forrása. Csütörtökön ugyan megjelent a témáról néhány hír a lengyel sajtóban, de ezekben nem találjuk az MTI furcsa állításainak nyomát. Feltűnő az is, hogy az MTI nem említi az ó-t, mely ugyanúgy része a lengyel ábécének – legfeljebb magyar szemmel nem tűnik különlegesnek...
Hozzászólások (27):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
1
Sultanus Constantinus
2013. február 25. 08:13
A cikkben leírtak szinte minden nyelvre érvényesek, amelyek mellékjeleket használnak.
"Jerzy Bralczyk nyelvész szerint a diakritikus jelek fontos jelentést hordoznak és gazdagítják a beszédet."
A mondat második része egyértelműen baromság, az eleje meg szerintem vagy rossz fordítás, vagy azt akarta mondani, hogy a mellékjeles betűknek fontos a megkülönböztető szerepük (nyilván a nem mellékjelesekkel szemben).
"A jelenlegi (de mondhatjuk: minimum az utóbbi 10 év) technikai körülményei egyáltalán nem indokolják, hogy az MTI Băsescu helyett Basescut, Gašparovič helyett Gasparovicot, vagy éppen Wojtyła helyet Wojtylát írjon ..."
Na ugye!
2
Annie
2013. február 25. 14:09
spanyolul se mindegy, hogy año (év) vagy ano (segg)... :D
3
Sultanus Constantinus
2013. február 25. 14:23
@Annie: Hát még ha csak 'segg'-et jelentene (culo), de annál durvább. :D
Sőt, még az sem mindegy, hogy cono 'kúp' vagy coño 'pina'. :D
4
Varmer
2013. február 25. 17:07
Novemberben nálunk volt egy lengyel lány négy vagy öt napot, és ő az én billentyűzetemmel írt ismerőseinek facebookon ezalatt az idő alatt. Nem csak hogy nem tette ki a diakritikus jeleket, de még az y-t és a z-t is folyton felcserélte a billentyűzet miatt, és mégis megértették.
5
Krizsa
2013. február 25. 17:39
@Annie:
A héber B'ÉN = ...(annyi) éves
(aminek a magyar "én", és "van"-hoz van köze),
s az inusz = megerőszakolás.
@Extraterrestre:
A héber koni = kúpalakú, kaná = birtokolta (kan), kanúa = behódoló:-).
Hát így mennek a különböző nyelvekben az értelmek - körbe-körbe.
6
arafuraferi
2013. február 25. 18:45
Azért az internet terjedésével egyre nagyobb hatása van az írásbeliségnek egy nyelvre. Egyre több olyan szó lesz, aminek ritkábban halljuk élőben majd a kiejtését, így az írásbeli lesz a minta, ha mégis szükség lesz rá, hogy kiejtsék. És akkor az befolyásolhatja az addig élőszóban máshogy hangzó szó kiejtését. Ahogy most nálunk sokaknál gondot okoz, hogy melyik "j" hanggal ejtett szót írjuk j-vel és melyiket ly-nal, úgy megfordulhat ez, és lehet hogy az lesz a probléma, hogy melyik leírt hangot ejtjük úgy ,ahogy jel nélkül szokták, és melyiket úgy, ahogy diakritikus jellel ejtenék. Egy olyan nyelvnél ahol ezek a jelek nagyban befolyásolják a kiejtést, lehet hogy érdekes hatással lehet majd az írásbeliség a nyelvre. Nálunk kevésbé, mivel fonetikailag csak az e-é, a-á, o-ö, u-ü okozhatna problémát. Az angolnál eleve nem fonetikus jellegű az írás, és van bizonyos érzékük az azt jól tudóknál (tulajdonképp nehezen felismerhető szabályszerűségek), hogy hogy kell ejteni. Tehát más kategória, ellenben a diakritikus jeleket alkalmazó írásban, ha elhagyjuk a jelet, azzal megzavarjuk a megszokott kiejtést, mert megszegtük a nyelv abc-jének addig alkalmazott szabályát. (Tehát annál inkább változhat, minél inkább fonetikusabb az írás és minél több jel van, ami nincs rajta alapból a billentyűzeten.) De a lényeges hatáshoz nyilván az kell, hogy bizonyos helyzetkben (amelyekben egy adott szókincset használunk) visszaszoruljon az élőbeszéd. Hogy az így létrejött változás káros e vagy sem az jó kérdés, mindenesetre, máshogy alakulna, ha a jeleket kitennék, akkor elő sem fordulhatna majd ez.
7
szigetva
2013. február 25. 19:24
@arafuraferi: Tehát szerinted a lengyel (vagy magyar) gyerekek sms-ekből, és egyéb diakritikus jelek nélküli szövegekből tanulnak lengyelül?
8
arafuraferi
2013. február 25. 19:29
@szigetva: És te miből tanultál olvasni? Tuti nem a Gőgös Gúnár Gedeonból, mert akkor, legalább alapszinten tudnál.:-)
Nem tanulnak abból, nem írtam ilyet, gyerekekről szó sem volt (tehát alapszókincsről sem), és nem is a jelen időről beszéltem, hanem a jövőről, ha esetleg valamilyen környezetben visszaszorul az élőbeszéd.
9
DJS
2013. február 25. 20:46
@arafuraferi: "Ahogy most nálunk sokaknál gondot okoz, hogy melyik j hanggal ejtett szót írjuk j-vel és melyiket ly-nal, úgy megfordulhat ez, és lehet hogy az lesz a probléma, hogy melyik leírt hangot ejtjük úgy ,ahogy jel nélkül szokták, és melyiket úgy, ahogy diakritikus jellel ejtenék."
Csakhogy nálunk előbb tűnt el az LY, és utána okozott gondot a helyesírás. A te logikád olyan, mintha azt mondanád: ha a gyerekek nálunk előbb születnek meg, mint ahogy elhullajtanák a tejfogaikat, akkor az is lehet, hogy a lengyelek előbb hullajtják el a tejfogaikat, mint ahogy megszületnének.
"Hogy az így létrejött változás káros e vagy sem az jó kérdés, mindenesetre, máshogy alakulna, ha a jeleket kitennék, akkor elő sem fordulhatna majd ez."
Ha az élőbeszéd valóban visszaszorul, akkor ennél jóval mélyrehatóbb változások is történnek. De ezt kábé lehetetlennek tartom, mert előbb lesznek hallás után tökéletes gépíróprogramjaink, mint ahogy ez megvalósulna.
10
DJS
2013. február 25. 20:48
@arafuraferi: "De a lényeges hatáshoz nyilván az kell, hogy bizonyos helyzetkben (amelyekben egy adott szókincset használunk) visszaszoruljon az élőbeszéd."
Eleve nem értem,miért szorulna vissza a beszéd. Az írás a beszédhez képest lassú és fáradságos folyamat. Az emberek ma is több szöveget mondanak el telefonon, mint sms-ben.
11
arafuraferi
2013. február 25. 20:56
@DJS: Nem a beszéd szorul vissza általában, hanem a beszéd bizonyos helyzetekben. Azaz lesz még olyan idő meglásd, hogy az emberek minimális része ejti ki azt, hogy differenciálszámítás (ez csak egy feltételezett példa, de itt már mindent magyarázni kell), a nagy részük beadja a dolgozatát neten keresztül utána már csak a haverjainak meséli a rossz emlékeit, akkor ejti ki, de azt is úgy, hogy még senkitől nem hallotta. Bár ha a diszlexia így terjed, akkor lehet, hogy mégse.
12
Krizsa
2013. február 26. 02:19
@arafuraferi: A dizlexia nem terjed, csak a kényelmesség, hogy minden "nem-szófogadó, az iskolarendszerben unatkozó kisgyereket bekábítozzák, mert az az egyszerűbb, mint szembenézni a valós problémáikkal. A hülyeség az, ami terjed. Az embernek ember általi sunyi, dekémiai- erőszakos elnyomása terjed. Ma már nem lehet egymást simán kiirtani - tehát (gyógyszeresen, vagyis kábítószerek segítségével) - irtják ki a "rebellis" agyakat.
Én is dögre untam magam az alsó tagozatban, mert már nem volt mit tanuljak. És az ilyen, az a mai felfogás szerint: "figyelemhiányos"...tehát ma engem is kényszer-Rivotrinoztak volna kb. 6 éves koromtól...
A dizlexia csak a BAL és a nem egyértelműen jobb / bal kezesek problémája... akik egyéb mentális értékei még sokkal jobbak is lehetnek, mint a többségi jobbkezeseké.
13
Krizsa
2013. február 26. 03:16
Szal ne engedd gyógyszerezni a kölkedet, magyar. Ha nem érted, hogy melyik gyogyó mire való (és nincs azonnali életveszélyben), akkor semmilyen gyogyót ne adj neki. Pl. a szar kis náthától-influenzától pár napos alvással magától is meggyógyul - ezek úgyis VÍRUSbetegségek, amikre gyakorlatilag nincsenek is hatásos gyógyszerek. Tehát az antibiotikumok NEM hatnak rájuk - ismét hazudozás.
Jó az internet... habár egyre inkább manipulál minket. Ami sajnos elejétől VÁRHATÓ volt. Pl. a bankkártya adaidat soha ne add meg az interneten. S ha már megadtad, változtasd meg a kódját. Vagy semmisítsd meg a bankkártyát.
14
DJS
2013. február 26. 19:12
@Krizsa: "A dizlexia nem terjed, csak a kényelmesség, hogy minden nem-szófogadó, az iskolarendszerben unatkozó kisgyereket bekábítozzák, mert az az egyszerűbb, mint szembenézni a valós problémáikkal".
A diszlexia valóban nem terjed, de a kábszerezés tévhit.
"Szal ne engedd gyógyszerezni a kölkedet, magyar."
És tessék mondani, a külfődi gyerekeket szabad gyógyszerezni?
"Ha nem érted, hogy melyik gyogyó mire való (és nincs azonnali életveszélyben), akkor semmilyen gyogyót ne adj neki."
Ha ilyen egyszerű lenne megérteni, nem tanulnának az orvosi egyetemeken hat évig...
15
Krizsa
2013. február 26. 20:03
@DJS: "...a kábszerezés tévhit".
Ne tessék viccelni...
Ritalin: A gyógyszer alapanyaga, a metilfenidát, a 4/1980-as törvény szerint (amit 1997-ben módosítottak) kábítószer.
Továbbá: majdnem minden pszichiátriában használt "gyógyszer", de a depresszióra használtak kivétel nélkül, bármilyen fajták: kábítószerek. Pont.
**********
Ma itt is szinte minden műtét után, öregeknek, akár csak megnyugtatásra, hogy ne nyavalyogjon annyit...
Az egyik legjobb barátnőm szívműtéten esett át. A seb záródása elhúzódott és elfertőződött. Újabb műtét. A bordán is volt valami baj. Harmadik műtét. A sok nyúzás könnyebb elviselésére: depr. elleni szert kapott. NE SZEDD! mondtam. Ennek semmi köze a gyógyulásodhoz, dobd ki. De ő azóta, hogy ezt kapta, jól érzi magát.
Egy hónap mulva már függővé vált és innentől már hiába akarta abbahagyni. Három hónap mulva hülyeségeket beszélt és folyton aludt. Még átjártam hozzá, addig, amíg nem kezdett üvöltözni velem, hogy én hazudós vagyok és meglátszik rajtam, hogy utálom az unokáját, stb. Ezzel a 10 éves barátságnak vége lett. 2 év mulva a nálam 8 évvel fiatalabb nő már szoc. otthonba került...pedig a szívműtét végülis sikerült.
16
DJS
2013. február 26. 20:45
@Krizsa: "Ritalin: A gyógyszer alapanyaga, a metilfenidát, a 4/1980-as törvény szerint (amit 1997-ben módosítottak) kábítószer."
Igen, de csak azért mert valaki diszlexiás, még nem kap Ritalint.
Az arzén meg kis mennyiségben vitamin, életszükséglet, nagy mennyiségben méreg. Ennyit erről.
17
pistike65
2013. február 26. 23:37
18
KoolViews
2013. február 27. 00:04
"Annak, hogy a szó jelentése vagy hangalakja „sérülhet”, szintén nincs értelme. Senki nem gondolhatja komolyan, hogy azért, mert ékezetek nélkül írunk magyarul sms-t, az ékezetes betűket jelölő hangok el fognak tűnni ..."
Azért van olyan, hogy betelepszik egy külföldi az országba és a helyi lakosok nem tudják kimondani a nevét csak betűnként kiolvasva. Pl. Niedzielsky. Így lesz a /nyegyelszki/, vagy nyedzselszki/- ből niedzielszki. De ebben az esetben nem a magyar nyelv hangalakja sérül, hanem a lengyelé. Most más példa nem jut eszembe.
19
KoolViews
2013. február 27. 00:12
Meg volt egy olyan, hogy hiányosan leírt szavakból álló mondatokat mutattak embereknek, ahol a szavak közepe hiányzott, és mindenki tudta, miről van szó.
20
Krizsa
2013. február 27. 06:21
@KoolViews: Na végre. Ez utóbbi jelenség magyarázata az, hogy megfelelő gyakorlattal már többé-kevésbé mindenk i"képolvasóvá" válik. Tehát legkevesebb a szókép olvasás általánossá válik. (S
akinél nem, az nem is tud folyamatosan olvasni.)
**********
A magánhangzóknak pedig nagyon alárendelt szerepük van a megértésben - vagyis a szövegkörnyezet egyben látása, hallása -
vgys szvgkrnyzt gybn lts, hlls -
eléggé kompenzálni képes a magánhangzók hiányát. Egyetlen megenhengze hesznelete pedeg teljesen és kempenzelni kepes.
21
Krizsa
2013. február 28. 19:00
@arafuraferi: " Ahogy most nálunk sokaknál gondot okoz, hogy melyik "j" hanggal ejtett szót írjuk j-vel és melyiket ly-nal..."
**************
Először is hallani lehet ma is: pl. mijen malymok(-tól származik az ember?)
Valaki (vallásos) hangsúlyoz és gúnyolódik - valójában így ejti: mijjen, s az i-t torokhangként, "durván" - malymok: maalj-mok (az aa-nál felívelő hangsúllyal). Ezzel kétségbe vonja, hogy majmokról volna szó... butaság.
*********
Mielőtt elkezdtem volna a Gyöknyelvészet kétnyelvű táblázatait összeállítani, láttam, hogy a héberben nincs Ly. Van viszont J. Először az Ly-os magyar szavakat is oda próbáltam rokonítani.
S ez 90%-ban nem ment. (De ahol ment, ott "ráhagytam".)
Jó, akkor - most már mindegy - úgyis teljesen át kell írni a táblázatokat - próbáljuk másként.
A nagyszüleim is, Vas megyében minden ly-os szót l-lel mondtak - lehet, hogy így lesz jó. Sőt lehet, hogy a vas-zalai nyelvtjárás valami nagy értéket jelent a magyar nyelv eredetének feltárásában...
Persze, hogy így lett jó: a magyar Ly NEM j, hanem L-i/j. Az L kozmopolita igeképző, amit az i/j "melléknevesít". Ez a sztori.
***********
A magyar nyelvészet azon igyekezete tehát, hogy a j-t és az ly-t egységesítsék J-re, alapjában mechanisztikus (hozzá nem értő) elképzelés.
22
Rako
2013. március 2. 17:23
kerek - kerék - kérék - kérek
Nem mindegy, hogy hol az ékezet. De esetleg még a szövegből sem lehet mindig az akart szót kikövetkeztetni.
23
Rako
2013. március 2. 17:47
Mivel Bajorországban élek, német billentyűzetem van. Ezt a "Microsoft Keyboard Layout Creator" által készített új beosztással magyarosítottam.
Ahol a németben ott van a magyar betű, azt ott hagytam, a többit megpróbáltam a magyar billentyűzethez igazítani. De betettem több más nyelvben előforduló diakritikus, stb betűket is: ł, ž, ß,ä, œ, æ, š,Š,č,Č, mivel szeretem a szavakat helyesen írni.
Az utóbbi időben megbolondult az Outlook, és hiába van a betűkészlet Unicode (UTF-8)-ra és Georgis betűtípusra beállítva, nem hajlandó az ő-t és ű-t befogadni. Megőrülök ettől, mert sokszor elveszik a mondat értelme.
Ami pedig a betűkihagyásos szövegek megértését/felismerését illeti, játéknak nagyon jó, de sajnos a való életben ez azt jelenti, hogy az emberek nem azt olvassák ami ott szépen pontosan le van írva, hanem amit ők olvasni vélnek, s ez sokszor pont az ellenkezője annak, ami a szövegben áll.
Valószínűleg azért található oly sok hiba az online-szerkesztőségek cikkeiben, mert aki a szöveget írja, vasszaolvasásnál már nem azt látja, amit írt, hanem amit írni akart.
24
El Vaquero
2013. március 2. 18:49
@Rako: ehhez nem kell "Microsoft Keyboard Layout Creator". Már minden operációs rendszer tud egyszerre több billentyűzetkiosztást kezelni. Fel tudod venni a német mellé a magyart és a lengyelt. Aztán egy meghatározott billentyűkombinációval tudsz közötte váltani.
Ráadásul manapság már a helyesírás-ellenőrzők is segítenek. Adott nyelven aláhúzzák a szót, ha nem stimmel, rákattintasz és az ajánlottak listájából ki tudod választani a diakritikus karakteres változatot. Kivétel, ha az adott szó diakritikus karakter nélkül is értelmes, létező szó, de ez gondolom nem túl gyakori.
25
Rako
2013. március 2. 19:18
@El Vaquero: Ebben igazad van, de mivel a billentyűk felírása a billentyűzeten egész más a különböző nyelvekben, nem tudok egyszerre 3 különböző (magyar, német, angol) virtuális billentyűzetet használni. Összekeverném a betűket. De az idegen neveket sem tudnám helyesen írni, ha az eredeti magyart használnám, mert benne az idézett extra betűk nem léteznek.
Így én helyesen tudom Gašparovič nevét is írni, amit a standard magyar billentyűzetről nem lehet mondani.
26
szigetva
2013. március 2. 19:46
27
Varmer
2013. március 5. 21:07
@Rako: Gašparovič. Sikerült.
Sőt, Jelačić.
Łăđşäřą - és még folytathatnám a menő diakritikus jelekkel, merthogy persze ennek nincs semmi jelentése.
