nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Etióp királyságok, fekete zsidók, rasztafárik
A második legnagyobb sémi nyelv: az amhara

A második legnagyobb sémi nyelv az arab után az etiópiai amhara. A nyelv nemcsak Etiópia mai hivatalos nyelve, hanem afrikai királyságok, egy ősi keresztény egyház, fekete zsidók és a rasztafári mozgalom is kötődik hozzá.

Péli Péter | 2011. január 20.
|  

A sémi nyelvekről valószínűleg először a héber jut eszébe az emberek többségének, de sokan azt is tudják, hogy az arab a héber közeli rokona és szintén egy sémi nyelv. De léteznek még ezeken kívül is az afroázsiai nyelvek ezen ágához tartozó egyéb nyelvek. A második legnagyobb sémi nyelv például az amhara, amelyet a 85 milliós Etiópának ugyan csak egy harmada, úgy 25-30 millió lakosa beszél, de mégis ez az ország egyetlen hivatalos nyelve. Az ország legnagyobb etnikumát egyébként a szintén afroázsiai nyelvet beszélő oromók képezik.

Sötétzöld: amhara, világoskék: tigrinya, lila: oromó, világoszöld: szomáli.
Sötétzöld: amhara, világoskék: tigrinya, lila: oromó, világoszöld: szomáli.
(Forrás: wikitravel shared / felhasználó: Peter Fitzgerald )

A sémi nyelvek igen fontos szerepet töltöttek be a Közel-Kelet történelmében, és írásos emléket is sokat hagytak hátra, de többségük mára már kihalt, vagy csak igen kevesen beszélik. Sémi nyelv volt például az akkád, az ugariti, a föníciai és az arámi is – melyek az legutolsó kivételével mára már teljesen kihaltak. De ezeken kívül a történelmi nyelveken kívül ma is léteznek további sémi nyelvek, többnyire Etiópia területén, mint az amhara, a tigrinya, a tigré és a gurágé, melyek közül a legnagyobb és legfontosabb az amhara.

Az amharák és az amhara nyelv a kora középkori észak-etiópiai Akszúmi királyság (i. sz. 1-10. század) leszármazottjának tekinthetők – akárcsak a vele rokon tigrinya és tigré nyelvek. A környéket már akár az i. e. II. évezredben is sémi népek lakhatták. Vörös-tenger menti birodalomnak a geez volt a hivatalos nyelve, és a 4. században vette fel a kereszténységet. A geez ugyan valamikor a középkorban kihalt – a 14. századtól már holt nyelvként virágzott az irodalma – de liturgikus nyelvként még ma is használatos az ország fő vallásának, az Etióp Ortodox Egyháznak a szertartásain, és az amharát (és a tigrinyát is) a geez írásának módosított jeleivel írják.

Etióp ortodox ünnep, és a lalibelai sziklába vájt Szent György templom.
Etióp ortodox ünnep, és a lalibelai sziklába vájt Szent György templom.
(Forrás: wikimedia commons)

A geez írás legkorábbi változata már az Akszum birodalom korai időszakában is létezett, ekkor még abdzsád volt, a többi sémi nyelvek írásához hasonlóan. A kötelezően csak mássalhangzókat jelölő abdzsádok jól megfelelnek a mássalhangzógyökökre épülő sémi nyelvek lejegyzésére. A geez azonban valamikor a 4. században, Ezana uralkodása alatt (324-ben keresztelkedett meg) kezdte el kötelező jelleggel jelölni a magánhangzókat, azaz ekkor vált abugidává. Maga az abugida szó a geez ábécé saját megnevezése, ami az első négy betűjének egybeolvasásából adja magát. Egyes feltételezések szerint azért vált ekkor szükségessé a magánhangzók jelölése, mert a geez már ekkor sem volt egy széles körben beszélt nyelv. Az amhara nem a geez közvetlen leszármazottja, a geezhez legközelebb álló mai élő nyelvnek a tigrét tartják, melyet az Etiópiából 1991-ben kivált Eritreában élő muszlim nomádok beszélnek.

Az amhara szót egyébként a 20. század feléig csak a nyelvre és földrajzi névként használták. Érdekesség, hogy az egyik legnagyobb amharául beszélő közösség ma Izraelben található. Ennek az oka, hogy Etiópiában évszázadok óta élt egy zsidó közösség, melynek pontos eredete homályba vész, de valószínűleg legalább a kereszténység megérkezésének idejéig nyúlik vissza. 1974-ben Izrael fő askenázi rabbija hivatalosan elismerte a Beta Izrael néven ismert etiópok zsidóságát, és 1980 után több hullámban – „Mózes” és „Salamon” hadműveletek, 1984 és 1991 – szinte az egész közösség Izraelbe emigrált. Jelenleg 120 ezer etióp származású zsidó él Izraelben, és az amhara az ország egyik jelentős nem hivatalos nyelve.

Etiópiai rasztafárik, és izraeli etióp katona.
Etiópiai rasztafárik, és izraeli etióp katona.
(Forrás: wikimedia commons)

Talán sok rasztafári (raszta) nem is tudja, hogy a megnevezésük egy amhara eredetű kifejezés, a volt etióp császsár, I. Hailé Szelasszié (1892-1975) megkoronázása előtti nevéből – Ras Tafari (Tafari herceg) – vették fel a mozgalom jamaikai elindítói az 1930-as években. A császárt 1930-ban koronázták meg, amiről részletesen tudósított az akkori nemzetközi sajtó is. A jamaikaiak a független – az egyetlen gyarmatosítást elkerülő – afrikai országban és vezetőjében látták meg Afrika és a feketék dicsőségét. Hailé Szelasszié volt az első afrikai, és az első fekete, aki valaha a Time magazin címlapján szerepelt, ami azóta is hírnév egyik mértéke. Három jamaikai hittérítő is nagyjából egyszerre kezdte el hirdetni a császár isteni és messiási mivoltát. A császár később még földet is ajándékozott a rasztafáriknak Etiópiában a saját birtokaiból, hogy ott letelepedjenek le, bár a közösség ma csak 200 körüli tagot számol.

Etiópiában mindennapi kérdés az amhara nyelv helyzete. Az ország haladó politikusai azt szeretnék, ha más nyelvek is hivatalos státuszt kaphatnának, a Dél-afrikai Köztársaság példáját követve, ahol a 90-es évektől 11 hivatalos nyelv van. A nyelvi helyzet valójában Etiópiában is javult 1991-ben, azóta az új alkotmány engedélyezi a kisebbségi nyelvek használatát az általános iskolai oktatásban is, de az etióp közigazgatásban továbbra is az amhara dominál.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X