nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
A majákkal kukoricáznak

Ősi kukoricaföldek maradványainak elemzésével próbálják felbecsülni a kutatók a guatemalai Tikal maja romváros egykori lakosságának pontos méretét.

MTI | 2013. július 7.
|  

A piramisokban gazdag Tikal a közép-amerikai régió legnagyobb régészeti komplexumai közé tartozik. A grandiózus városállam fénykora nagyjából a i. e. 600-tól a i. sz. 900-ig tartott, amikor a maja civilizáció rejtélyes módon összeomlott. Kutatók egy csoportja a közelmúltban újabb munkálatokba kezdett a területen, ám korántsem azért, hogy elveszett kincsek és műtárgyak után kutasson, hanem, hogy a termőtalaj kémiai vizsgálata révén fedje fel a fénykorát élő Tikal lakosságának pontos méretét. A tanulmányt az International Journal of Remote Sensing című folyóiratban közölték.

„A földminta-elemzés talán nem olyan vonzó, mint egy hajdani maja uralkodó jádeköves maszkjának feltárása, ám most már több kérdésre tudunk válaszolni ezen antik civilizációt alkotó mindennapi emberek életével kapcsolatban” – húzta alá közleményében a tanulmányban részt vevő Chris Balzotti, a Brigham Young University (BYU) végzős hallgatója.

A jelenlegi becslések szerint Tikal lakossága 30-60 ezerre rúgott, de akár a 100 ezret is elérhette a város virágkorában. Ilyen sok ember ellátásához pedig rendkívül kiterjedt mezőgazdasági rendszerre lehetett szükség. Annak kiderítése érdekében, hogy hol végezték Tikal egykori lakói mezőgazdasági tevékenységük nagy részét, Balzotti és kutatótársai kukoricamaradványok után kutatva végeztek szénizotópos vizsgálatokat 185 talajmintán és műholdas felvételek révén térképezték fel a legfőbb lehetséges termőhelyeket.

A szakemberek egy részének feltételezése szerint a maják elsősorban a Tikalt övező hegyoldalakon termesztettek kukoricát, a régió modern lakóihoz hasonlóan. A BYU-vezette kutatás során azonban a szakemberek csak kis mennyiségben találtak kukoricamaradványokat a magasabban fekvő termőterületeken, és helyettük az alacsonyabban elterülő vizenyős területek határát azonosították be „mezőgazdasági forrópontokként” – olvasható a LiveScience című tudományos hírportálon.

A szakemberek szerint ezek az új információk segíthetnek a fénykorát élő Tikal lakosságának pontosabb megbecsülésében. Az eredmények arra is segítettek fényt deríteni, hogy a maják vajon kivágták-e az esőerdők egy részét mezőgazdasági célokból, vagy a fák árnyékában folytattak növénytermesztést. A BYU szakemberei által feltárt bizonyítékok szerint ennek a két módszernek a keverékét alkalmazták.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X