nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
A legtöbb területi kisebbségi választás Budapesten lesz

A legtöbb területi kisebbségi választás Budapesten lesz január 9-én, míg a legkevesebbet - egyet-egyet - Csongrád, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyében tartják - közölte Jackli Tamás, az Országos Választási Iroda (OVI) munkatársa keddi sajtótájékoztatóján Budapesten. Az Országos Választási Bizottság (OVB) hétfő esti ülésén döntött a szavazás napjáról.

MTI | 2010. november 16.
|  

Jackli Tamás tájékoztatása szerint Budapesten 11 területi kisebbségi választást tarthatnak; területi önkormányzatot alakíthat a bolgár, a cigány, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a román, a ruszin, a szerb és a szlovák kisebbség.

Január 9-én 13 országos és 58 területi önkormányzatot alakíthatnak a magyarországi kisebbségek. (Négy éve 57 területi önkormányzat alakult.). A szavazásban csak az október 3-án megválasztott kisebbségi képviselők, az úgynevezett elektorok vehetnek részt, ők országos szinten 9.216-an vannak.

Jackli Tamás elmondta, hogy a jelölőszervezetek december 14-éig állíthatnak listát, és eddig jelentkezhetnek be a területi, illetve az Országos Választási Bizottságnál.

A törvény értelmében megyei vagy fővárosi szintű választást akkor lehet kitűzni, ha az adott kisebbség esetében a meghatározott területi szinten legalább tíz települési (a fővárosban kerületi) kisebbségi önkormányzat működik.

Országos kisebbségi választást pedig akkor tarthatnak, ha országszerte legalább négy települési kisebbségi önkormányzat működik a kiírás napján. Ez azt jelenti, az országos önkormányzatok megalakításának nem feltétele, hogy területi szinten is létrejöjjenek kisebbségi önkormányzatok, elegendő a megfelelő számú települési szerveződés.

A 13 országos kisebbségi önkormányzat létszámát annak alapján állapították meg, hogy az október 3-ai választás után hány települési kisebbségi önkormányzat alakult. A legtöbb országos közgyűlési képviselője a cigány kisebbségnek lehet, összesen 53, míg a legkevesebb a szlovénoknak: mindössze 15.

A területi önkormányzatok képviselőinek a száma kisebbségenként hét lehet. A jelölés során a szervezetek háromszor ennyi jelöltet állíthatnak. Két olyan kisebbség van, amely egyik megyében és a fővárosban sem tud területi önkormányzatot választani: a szlovénok és az ukránok. Ez azonban nem zárja ki, hogy január 9-én megválasszák 15, illetve 21 fős országos önkormányzatukat. A cigány kisebbség az egyedüli, amely mind a 20 (megyei és fővárosi) területi szinten tud kisebbségi önkormányzatot alakítani.

A sajtótájékoztatón bemutatták a január 9-ei kisebbségi önkormányzati választásra felhívó plakátot, amelyet a következő napokban az önkormányzatokban függesztenek majd ki.

Sári Miklós, az OVI vezetője azt közölte: még a héten megjelenik a Magyar Közlönyben a vonatkozó miniszteri rendelet. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a listaállítás december 14-ei határideje jogvesztő, tehát a később bejelentkező szervezeteket már nem tudják nyilvántartásba venni a választási bizottságok.

A törvény értelmében a kisebbségi választásokon az lehet választó és választható, aki a települési kisebbségi önkormányzat tagja, tehát akit az október 3-ai kisebbségi választáson kisebbségi képviselővé választottak. Őket a jogszabály a választási eljárásban elektoroknak nevezi. A területi és az országos választás szavazása helyben, az elektorok (kisebbségi képviselők) településén történik, ahol megválasztották őket.

A kisebbségi választásnak nincs eredményességi küszöbe; ez azt jelenti, hogy akár egyetlen elektor is meg tudja választani az adott önkormányzatot.

A területi kisebbségi önkormányzati képviselők választásának eredményét a területi választási bizottság állapítja meg, míg az országosét az OVB. Az így megválasztott területi, illetve országos kisebbségi képviselők ezt követően maguk választják meg saját vezetőiket, illetve tisztségviselőiket.

A területi szintű kisebbségi testületbe hét képviselő kerülhet, míg az országos közgyűlések esetében ez 15 és 53 között változik, attól függően, hány települési kisebbségi önkormányzatot alakított az adott kisebbség.

A Magyarországon hivatalosan is elismert 13 kisebbség a következő: bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén és ukrán. A kisebbségi önkormányzatok alapvető feladata a kisebbségek érdekeinek védelme és képviselete, a kisebbségi közösséget megillető jogosultságok érvényesítése, a kisebbségi közügyek önálló intézése települési, területi (megyei, fővárosi) vagy országos szinten.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X