-
Sándorné Szatmári: @Fejes László (nyest.hu): 52 A " „Mikor lészen jó Budában lakásom?” " Mai jelentése szerin...2025. 06. 13, 10:38 Paraszti szó
-
Sándorné Szatmári: @istentudja: 3 Az illetékes ember (akinek az illetéket befizették, mert jogosult volt arra...2025. 06. 13, 09:42 Paraszti szó
-
Sándorné Szatmári: Jelen esetben ugyan régi nyestcikkről van szó, mégis kiemelnék két, véleményem szerint fon...2025. 06. 12, 11:49 Vekerdy: piros tinta helyett felfedező út
-
Sándorné Szatmári: @mederi: 11 Kiegészítem a korábbi, mederi néven írt megjegyzésemet.. Ami a cikkben is kife...2025. 06. 05, 13:16 Falánk igék
-
nasspolya: @ganajtúrós bukta: www.reddit.com/r/linguisticshumor/s/BuJhBlK4t82025. 06. 01, 01:06 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Az aligátorok és krokodilok állkapcsának vonalában elhelyezkedő aprócska dudorok érzékenyebbek, mint az emberi ujjbegy – állapították meg amerikai kutatók.
A hüllők állkapcsának érzékeny bőre egyaránt lehetővé teszi, hogy utódjaikat a legnagyobb gyengédséggel szájukban hordozzák, ahogyan azt is, hogy egy pillanat alatt kettéroppantsák zsákmányukat – számoltak be a kutatók a Journal of Experimental Biology című szakfolyóiratban megjelent tanulmányukban.
„Amint valaminek az érintését érzékelik, azonnal rácsattannak” – idézte Ken Catania kutatásvezetőt, a Vanderbilt Egyetem biológusát a LiveScience című ismeretterjesztő portál.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Catania arra volt kíváncsi, hogy mire szolgálnak a krokodilok fején lévő dudorok. Ezek a mikroszkopikus méretű struktúrák segítenek az állatvédőknek annak megállapításában, hogy miféle krokodilbőrből készült egy-egy használati tárgy: farmon nevelt avagy vadon élő állatéból. Azt azonban mindeddig nem tudták, hogy pontosan mire valók a dudorok.
A kutató amerikai aligátorokat és nílusi krokodilokat vizsgált, pásztázó elektronmikroszkópot használt dudoraik szerkezetének feltérképezésére. Mint kiderült, érzékeny idegvégződések találhatók ebben a struktúrában, amelyek képesek detektálni a nyomást és a rezgést. Az idegvégződések a háromosztatú idegből indulnak ki, amely közvetlenül a koponyából nyúlik ki.
A következő lépésben vizsgálták az ideghálózat működését, mert korábban olyan feltételezések is voltak, hogy a dudorok a víz sótartalmának megállapításában segítik az állatokat. Egy igen érzékeny érintési teszt során egyetlen dudort érintettek egy szőrszállal, így derült ki a kutatók számára, hogy a dudorok az emberi ujjbegynél is érzékenyebbek a tapintási ingerre.
Méréseik szerint a tapintási ingert az érintést követően 50 milliszekundummal képesek az aligátorok és a krokodilok rázárni állkapcsukat áldozatukra. Ugyanakkor nagyon gyengédek is tudnak lenni a ezek a hatalmas hüllők, amikor utódaikat a szájukban hordozzák egyik helyről a másikra.