nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
A könyvolvasás nem vész el, csak átalakul

Gereben Ferenc, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense szerint könyvolvasás nem tűnik el, csak átalakul. A felgyorsult élet, a kereskedelmi tévécsatornák, az internet beköltözése a hétköznapokba mind a klasszikus olvasási mód ellen hat, a papírra vetett gondolatok varázsa mégsem foszlik szét.

MTI | 2011. július 7.
|  

A fiatal diplomások a napi híreket már inkább laptopon olvassák, nem a nyomtatott lapokból tájékozódnak, mint ahogy a zenét, a filmeket, a tévéműsorokat is számítógépről töltik le maguknak. Akár utazás közben, vonaton, villamoson is mind többen olvasnak, böngészik az e-könyvek listáját iPhone-on vagy iPaden: a szokás gyorsabb elterjedésének jobbára csupán a pénztárca szab határt. A hangoskönyv viszont egyelőre nem képes kiszorítani a kézbe vehető, lapozható, nyomtatott könyvet, általában csak autóvezetésnél, a hosszú kilométerek egyhangúságának oldására választja a ma embere az effajta irodalmi élményt – magyarázta Gereben Ferenc.

Tájékoztatása szerint a szociológusok időről időre végeznek felméréseket az olvasási szokásokról, ami egyben a társadalom adott helyzetének meghatározásához is speciális látleletet adhat. Az első ilyen adatfelvétel az 50-es évek végén készült. Akkor a népesség hozzávetően 60 százaléka olvasott évente legalább egy kötetet. (Ma legfeljebb minden harmadik ember olvas ki évente legalább egy könyvet.) Ebben az időszakban Jókai Mór regényei voltak a legkapósabbak, különösen A kőszívű ember fiai című mű aratott.

– A nagy népszerűség oka alighanem az 1848-as és az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni, hasonló összenemzeti fájdalomérzetnek, az „elbuktunk, de mégis megmaradtunk igaz hazafinak” életérzésnek tulajdonítható, egyfajta gyógyírként vigasztalódtak az emberek Jókaival megsértett nemzeti önérzetükben – vélekedett a docens. – Az Aranyember népszerűsége mögött pedig az elvágyódás, az idillikus állapotok utáni sóvárgás érzése lappanghatott. Az idő tájt Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Gárdonyi Géza, Victor Hugo is a legolvasottabb írók közé tartozott.

Mint felidézte, a Kádár-féle „aki nincs ellenünk, az velünk van” kiegyezés a társadalommal a kultúrában is érzékelhetővé vált. A 60-as években hódította meg az olvasót Fejes Endre Rozsdatemető című regénye, amely szakított a munkásember sematikus figurájával, új szelek lengedeztek az irodalomban is. Ekkor jelentek meg és kezdtek tarolni Berkesi András és Szilvási Lajos olvasmányos, de az igazi irodalom mélységeit nélkülöző, balos értékeket közvetítő, hatásvadász regényei. Ezeknek a műveknek az elsöprő sikere egyben jelezte, hogy az igények kommercionalizálódtak, kevés szellemi energiát igénylő, szórakoztató, lazító könyvek vették át az uralmat. Gereben Ferenc közlése szerint a „két jó tollú író, akiknek volt honnan meríteniük a szövevényes kémtörténeteikhez, a 80-as évek közepén érték el a legnagyobb népszerűséget, Szilvási Lajos még Jókait is megelőzte. Ekkor Zalatnay Sarolta énekesnő önéletírása is aratott, és kelendőek voltak Szabó László bűnügyi történetei is”.

Menekülés a hétköznapi valóságból

– A könnyed, jól emészthető olvasmányok kedveltsége – legalábbis részben – a 60-as évektől mindinkább elterjedt önkizsákmányoló életforma terjedésére, a pénz, az anyagi javak hajszolásának, az erkölcsök hanyatlásának felgyorsulására vezethető vissza, ami a modernizáció velejárójaként növekvő frusztrációt, a deviáns magatartásformákat, a gyakoribb válást, öngyilkosságot is magával hozta – fejtette ki az egyetemi tanár. – A rájuk nehezedő nyomáson igyekeztek az emberek enyhíteni a „limonádé” irodalom szürcsölésével, ami a valóság elől történő, időleges menekülés révén egyfajta túlélési technikát is jelentett.

A társadalom értékrendjének változását mutatja szerinte, hogy a 90-es évektől már az amerikai írók felé fordult a figyelem. Danielle Steele, Robin Cook borzongató vagy éppen andalító regényeinek sikere és a Harry Potter-láz „mind a hétköznapi valóságból való menekülés jelei”. – Egyes divatos bestsellerek a meggyengült vallásosság pótlékaként is szerepelhetnek, mint például Dan Brown könyvei. A misztikus és a fantasztikum felé való vonzódás eredménye Lőrincz L. László könyveinek sikere is, ő egyébként az utóbbi idők legolvasottabb élő magyar írója. Nagy Attila 2005-ös adatai szerint Wass Albert, Kertész Imre és Márai Sándor is felkerült a tíz legolvasottabb író listájára – ismertette az akkori felmérést Gereben Ferenc, hozzátéve, hogy Esterházy Péter és Konrád György főként a városi értelmiség körében olvasottak.

A most elkészült és más kimutatások szerint is a könyvolvasásnál a szakirodalom, ismeretterjesztő írások, életrajzok, magazinok mind nagyobb tért hódítanak a szépirodalmi művek kárára, miközben az olvasásra szánt idő csökken. Napjainkban az elmélyültség helyett a gyors olvasás, a könyv átfutása, a belelapozás dívik, a nagy információzuhatagban az embereknek kevés a türelmük egy-egy mű végigolvasására. A frissen érettségizettek egyharmada, a diplomások egyhatoda olvas, amíg a kevésbé képzett és az idős emberek többsége egyáltalán nem szokott könyvet (végig)olvasni.

A generációkat elválasztó digitális szakadék következtében e tendencia várhatóan továbbra sem változik, miközben az általános műveltség szintje fokozatosan csökken, átrendeződik a digitális világ irányába – hívta fel a figyelmet a szociológus. – Az is kiderült, hogy az olvasottabb embernek derűlátóbb a jövőképe, mint a könyvet nem forgatóké.

Nyolc ország magyarsága körében végzett felmérés szerint olyan művek, mint az Egri csillagok, a Kőszívű ember fiai, Az aranyember és a Pál utcai fiúk minden ország felnőtt magyar olvasói számára a legemlékezetesebb olvasmányok közé tartoznak, ezért e művek a magyar kulturális „talapzat” részének tekinthetők.

– Bebizonyosodott, hogy akik rendszeresen igényes irodalmat olvasnak, azok az átlagosnál toleránsabbak és kreatívabbak – húzta alá Gereben Ferenc. – A magukba szívott olvasási élmények révén nagyobb az élettapasztalatuk, az erkölcsi minták jóvoltából könnyebben eligazodnak a hétköznapok útvesztőiben, jobban megértik a minket körülvevő világ történéseit, ami összességében jobb közérzetet teremt, és az életminőségre is kedvező hatást gyakorol.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X