nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
A kiejthetetlen államnév: Oaxaca

Ritkán hallani erről a mexikói szövetségi államról – avagy azonos nevű fővárosáról – és most is csak egy sajnálatos természeti katasztrófa, egy erős földrengés miatt szerepelt a híradásokban. De vajon tudjuk-e, hogy kell helyesen ejteni?

El Mexicano | 2017. szeptember 19.
|  

A legnagyobb spanyol nyelvű ország, Mexikó (hivatalosan Mexikói Egyesült Államok, spanyolul Estados Unidos Mexicanos) déli részén helyezkedik el Oaxaca szövetségi állam, amelyről az elmúlt napokban sokat hallhattunk – sajnálatos módon a Mexikó partjainál bekövetkezett 8,5-ös erősségű földrengés miatt.

A kiejthetetlen államnév: Oaxaca
A kiejthetetlen államnév: Oaxaca
(Forrás: Wikimedia Commons / Maria de los Angeles, CC BY-SA 3.0)

Kiejtése azonban sokszor okoz gondot, nem csak azoknak, akik ezt a földrajzi nevet egyáltalán nem ismerik, hanem még a spanyol nyelvben jártasok is gyakran akadályba ütköznek annak láttán – ami nem is csoda, hiszen sok mexikói helységnév nem spanyol/latin eredetű. Nos, rántsuk le a leplet! Oaxaca ejtése nagyjából így hangzik: [gwachaka] (ahol a w olvasata az angol w-nek, a ch a pech szó végén ejtett mássalhangzónak felel meg). Az alábbi, Oaxacát népszerűsítő videón meg is hallgathatjuk:

A név egyébként azték eredetű, írása nahuatl nyelven Huāxyacac [wasjakak], aminek jelentése vitatott: egyes források szerint ’Az árvamimóza csúcsán’, míg mások szerint ’A lopótök orrán’.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
31 Sultanus Constantinus 2017. szeptember 25. 15:35

Rémlett, hogy valahol olvastam ezt, de most megtaláltam (RAE: Ortografía, 2010, 6.1.2.2.1.3, p. 82-83):

"En las palabras que contienen los diptongos /ua/, /ue/, /ui/ a principio de palabra o en posición interior a comienzo de sílaba —que, como se ha dicho, se escriben, con muy pocas excepciones, con h antepuesta, se suele articular ante el diptongo un refuerzo consonántico cercano al fonema /g/, de forma que palabras como hueso, huevo, ahuecar, [...] etc., suelen pronunciarse aproximadamente [guéso], [guébo], [aguekár], [...] etc. Este hecho ha alcanzado a veces reflejo en la escritura, de forma que algunas palabras que comienzan o contienen las secuencias gráfias hua, hue, hui pieden escribirse también con gua, güe, güi."

[ aplica.rae.es/orweb/cgi-bin/v.cgi?i=yMTgbJgbJoQbJpkU ]

30 Sultanus Constantinus 2017. szeptember 25. 14:38

@szigetva: Azért nehéz ezt megállapítani, mert nem nagyon van ilyen. Szóhatáron elvileg lehet, pl. egy olyan kifejezésben, mint az "un hueso" ('egy csont'), de pont az gond, hogy egyébként meg nagyon nincsenek [w]-vel kezdődő szavak (a /we-/ is kivételes, mert ott ez egy szimpla magánhangzóból származik és csak hangsúlyos lehet).

(A Forvón meg épp nincsenek ilyenek, mert nem engednek névelős kifejezéseket felvenni.)

29 szigetva 2017. szeptember 25. 13:17

@Sultanus Constantinus: De [nw] → [ŋw] se lehet? A [w] labioVELÁRIS.

28 Sultanus Constantinus 2017. szeptember 25. 10:53

@aphelion: Ez azért van, mert mint írtam lejjebb, a spanyolban eredendően nem létezett [w-], "kell" elé egy zárhang. Vagyis amikor a spanyol hódítók az indiánokkal találkoztak, nekik furcsa egy [wa-] kezdetű szót ejteni.

A történeti háttérben az áll, hogy a latin V- [w-] elég korán, már a klasszikus kor végén összeolvadt a [b]-vel (mindenféle -- helyzettől függő -- egymást kiegészítő gyengülési és erősödési folyamatok következtében), egy kivétellel: amikor a [w] zárhang után következett, ahol megmaradt (AQUA > agua, LINGUA > lengua, QUANDO > cuando stb.). Az óspanyolban tehát létezett [kwa] és [gwa], de [wa] nem, így a spanyol anyanyelvűek ezt automatikusan a [gwa] szótaggal helyettesítették (mivel a [g] is zöngés és veláris, ez áll a legközelebb a [w]-hez).

27 aphelion 2017. szeptember 25. 10:25

A guacamole szó elején is "indokolatlanul" jelent meg a g, az előtagja a nahuatlban ahuacatl volt, ami a spanyol avocado megfelelője.

en.wiktionary.org/wiki/guacamole#Spanish

26 Sultanus Constantinus 2017. szeptember 25. 10:13

@Irgun Baklav: A /g/ magánhangzók között gyengül, így igazából nem lehet ezt megállapítani -- ld. pl. az "agua" /'agwa/ esetén is elég nehéz kivenni, hogy ['awa] vagy ['aɣwa].

Egyébként igen, az ember hajlamos azt hallani, amit vár. :)

25 Irgun Baklav 2017. szeptember 25. 08:50

@Sultanus Constantinus: Igen, ez is a Forvo egyik hátránya, hogy ott aztán nem szövegkörnyezetben vannak a szavak, ami erősítheti a „mesterkélt” variánsok előfordulásának a valószínűségét.

Amúgy az érdekesebb felállás szerintem az, ha a Oaxaca magánhangzó után jön (pl. a fenti videóban (1:12): „...centro de Oaxaca”): ilyen esetben hallatszania kellene a /g/: [ɣ˕] „nyomának” a [w] előtt (akár [ɣ̞w] ~ [ɣ̞ʷw] ~ [wː]), vagy nem? (Én mondjuk konkrétan nem hallom, hogy a csaj bármit is ejtene a w-n kívül az [e] meg az [a] között, de lehet, hogy csak (erre) süket vagyok. :))

24 Sultanus Constantinus 2017. szeptember 25. 08:21

@szigetva: A [g] jelenlétét éppen onnan tudjuk, hogy [ŋ] a spanyolban csak [k] és [g] előtt van. Persze vannak olyan nyelvjárások, amelyekben a szó végi /n/ is [ŋ], de ezekben mindig az, magánhzangzók között is, vagyis pl. az "en América" esetén is [eŋa'merika] ejtést várunk. A karibi és bizonyos észak-spanyolországi (Galicia, Asturias stb.) változatok ilyenek, a mexikói éppen nem. :)

23 szigetva 2017. szeptember 24. 21:38

@Sultanus Constantinus: Azért egy [ŋw]-t egy [ŋgw]-től megkülönböztetni nem egyszerű.

22 Sultanus Constantinus 2017. szeptember 24. 18:51

@Irgun Baklav: @El Vaquero: Egyébként a legegyszerűbb úgy ellenőrizni, ha szövegkörnyezetbe helyezzük: pl. azt, hogy "en Oaxaca" -- ami elméletileg ugye /enoaˈxa.ka/ lenne -- mindenki úgy ejti, hogy [eŋgwaˈxaka], senki sem mondja azt, hogy *[enwaˈxaka] vagy *[enoaˈxaka].

21 El Vaquero 2017. szeptember 24. 18:41

@Irgun Baklav: ja, értem. Elkövettem azt a hibát, hogy a forvót nem ellenőriztem, az ezzel kapcsolatos kommentet meg félreértettem. A jelenséget viszont ismerem, amiről írsz. Sajnos a YouTube-on is megfigyelni az angol nyelvű accent tag videókon, hogy bár a felmérés célja az lenne, hogy hogyan ejti a beszélő az adott szavakat, mégis ehelyett úgy olvassák fel, ahogy helyesnek ítélik, vagy ahogy tudják, hogy helyes, mikor az egész nem erre lenne való. Csak ugyebár mindenki műveltnek akar hangzani, mert rajta van a világ szeme, csak ezzel az értelmét veszti az egész. Ezek szerint ugyanez a baj a forvóval is.

20 Sultanus Constantinus 2017. szeptember 23. 19:58

@Székej Atilla: Nem kopik le, épp ellenkezőleg, a természetes beszédben ott van, az erőltetett kiejtésben nincs. Az [uahaka] azért nem jó, mert akkor az [u]-t külön szótagnak ejtenék (mivel a magyarban nincsenek kettőshangzók), ami viszont nagyon erőltetett lenne. Természetes beszédben nem tudnak [wa] szótagot ejteni mássalhangzó nélkül.

19 Székej Atilla 2017. szeptember 23. 16:49

Én a forvon egyszer sem hallottam kezdő g-t. Viszont ketten is wahaTa-nak ejtették, egy meg waheke-nek. A filmben viszont hallom. Esetleg lekopott róla a privát használatban?

Magyarul az u szerintem jobb átírás a v-nél, vagyis inkább Uahaka.

18 Sultanus Constantinus 2017. szeptember 23. 16:25

@Irgun Baklav: Én meg fordítva: 14 hangmintából kb. 3-ban nem hallok [g]-t. Egyébként meg az akadémiára nem érdemes ilyen esetben hivatkozni, mert előíró szemléletű, ráadásul az átírásuk is fonémikus, nem fonetikus. Megjegyzem, én még egyetlen anyanyelvűt sem hallottam, aki ezt [o.a'xa.ka]-nak ejtette volna.

17 Irgun Baklav 2017. szeptember 23. 11:34

@El Vaquero: „ nem bizonyítja azt, hogy g-s variáns nem létezik”

??? Nem értelek, ki mondott szerinted olyat, hogy nem létezik? ;-)

A Forvón is vannak g-s hangminták, csak nem annyi, amennyit várnánk; gondolom azért, mert sokan inkább egy „mesterkélt”, „előírásszerű” ejtés-variációt sajtolnak ki magukból, mert olvasták, hogy az a művelt embereké („pronunciación culta”).

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X