-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Káromkodni csúnya dolog – a legtöbb szülő így inti gyermekét. Nos, úgy tűnik, ideje felülvizsgálni ezt az „ódivatú” álláspontot. Egy kutatás szerint ugyanis a szitkozódás nemhogy csúnya, de még hasznos is!
Véletlenül kitöröltünk egy értékes fájlt, utolsó pillanatban lemondta a megbeszélést az ügyfelünk, vagy netán nem hagyta magát rábeszélni a „visszautasíthatatlan és egyedi” ajánlatunkra – ugye ilyen bosszantó alkalmakkor el-elhagyja a szánkat néha egy indulatkitörés? A legtöbb munkakörnyezetben a felek általában a legritkább esetben elégszenek meg az „a nemjóját” vagy az „az iskoláját neki” hangzatú „szitokszavakkal”– hanem olykor a futballmeccsek nagyhangú drukkereit is megszégyenítő káromkodáshullámot produkálnak. Nos, ilyenkor nem kell megharagudnunk a szitkozódóra – írja a Guardian cikke –, és még kevésbé kell magunkra vennünk a hallottakat. Hiszen ami történt, az csupán annyi, hogy a káromkodó kiengedte magából a fáradt gőzt.
![Szégyen a káromkodás, de hasznos](/media/szegyen-a-karomkodas-de-hasznos.jpg)
Egy angliai egyetem által végzett kutatás szerint ugyanis az átkozódás a stresszel való megküzdés egyik lehetséges eszköze. A kutatást vezető Yehuda Baruch professzor ezért egyenesen úgy véli, veszélyes megállítani egy szitokhullámot, mert az később visszaüthet. „A menedzsereknek meg kell érteniük, hogy a beosztottaknak szükségük van a káromkodásra. A kihívás annak a megtanulása, mikor ne figyeljünk oda a fülünket sértő beszédre” – szögezi le a professzor.
Mások – mint például Stephen Morrall londoni ügyvéd – arra figyelmeztetnek, ha káromkodunk is, nem mindegy, hogyan tesszük azt. „Ha csak a bajszunk alatt mormogva szitkozódunk úgy, hogy az nem irányul konkrétan senkire, az valószínűleg a mindennapok része. De ha direkt valakit szidunk, akkor az már nem más, mint terrorizálás” – véli.
Igen ám, de a „bajszunk alatt mormogás” is jelentősen megronthatja a munkahelyi hangulatot, károsan befolyásolja a körülöttünk ténykedők közérzetét. Akkor hát mi lehet a megoldás? Megfontolandó a cikk írójának apró fogása: szerezzünk be egy malacperselyt, s ahányszor elkáromkodjuk magunkat, dobjunk bele egy kis aprót. Ami összegyűlik, az lesz az iroda „édességalapja”, amit aztán jóízűen „elnasizhatnak” együtt a kollégák.
Így már csak a stressz levezetésére kell egy alternatív módot kitalálni...