nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
A napba lehet nézni, de már nem!

Olvasónk titkokat vél látni a napfogyatkozás káros hatásaival kapcsolatosan. Mi lerántjuk a leplet a napfogyatkozásról is: itt nincs titok!

nyest.hu | 2015. március 20.
|  

Ezekben az órákban már mindenki izgatottan várja a részleges napfogyatkozást, és cikkünk megjelenésekor már körülbelül csak másfél órát kell várni arra, hogy el is kezdődjön. Töltse ezt az időt hasznosan: olvassa el tájékoztató cikkünket arról, hogy miért nem érdemes szabad szemmel a Napba nézni! – Olvasói kérdésre válaszolunk...

Napfogyatkozáskor a Hold a Föld és a Nap közé kerül, így – a Földről nézve – a Hold részben vagy teljesen eltakarja a Napot. Teljes napfogyatkozáskor sötét lesz, és jó néhány fokkal eshet a hőmérséklet. A földi szemlélő azt látja, hogy a Hold lassan „beúszik” a Nap elé; amikor „teljesen” eltakarja, akkor a Hold pereme körül fényes koronát láthatunk. Legutóbb hazánk területéről teljes napfogyatkozást 1999. augusztus 11-én láthattunk. Részleges napfogyatkozás pedig legutóbb 2011. január 4-én volt. Idén – úgy tűnik – az időjárási feltételek kiválóak lesznek ahhoz, hogy megtekinthessük a nem mindennapi jelenséget. Különlegessége még az idei eseménynek az is, hogy a részleges napfogyatkozás a tavaszi napéjegyenlőség napjára, azaz március 20-ra esik.

Akár részleges, akár teljes napfogyatkozásról van szó, a híradások egyben mindig figyelmeztetik is az érdeklődőket, hogy szabad szemmel ne nézzenek a Napba huzamosabb ideig, mert az maradandó látáskárosodást, sőt akár vakságot is okozhat. Olvasónk ez ügyben keresett meg minket, ami igen megtisztelő számunkra.

Teljes napfogyatkozás, 2009. július 22., Bangladesh
Teljes napfogyatkozás, 2009. július 22., Bangladesh
(Forrás: Wikimedia Commons / Lutfar Rahman Nirjhar / CC BY 3.0)

Tisztelt NYEST!

Március 20-án Magyarországon 60%-os napfogyatkozás lesz. Ebből kifolyólag lenne néhán aktuális kérdésem, amelyekről várnék eg cikket.

Ha valaki a napfogyatkozáskor belenéz a napba, akkor az az ember tényleg megvakul? Mitől másabb a napfogyatkozáskor jövő fényt, mint a nem napfogyatkozáskor jövő, hogy örökre megvakíthatja az embert vagy élete végéig látáskárosodást okozhat neki? Miért okoz maradandó látáskárosodást a napfogyatkozás? A Hold mégsem gyengíti a Napból áradó fényt, hanem pont erősíti? Ez hogyan történhet meg? Ha csak simán szemezek egy percig a normálisan sütő Nappal, akkor semmi baja nem lesz a szememnek. Ellenben, ha napfogyatkozáskor akarok szemezni a Nappal, akkor látáskárosodást szenvedhetek vagy akár meg is vakulhatok? Mitől lehet ez?

Ezekre a kérdésekre SEHOL nem találtam választ az interneten, hiába kerestem a Google keresővel. Mindenhol leírják, hogy a napfogyatkozáskor ne nézzünk a napba, mert maradandó látáskárosodást vagy megvakulást okozhat, azonban azt már nem közlik mellé, hogy MIÉRT történik maradandó látáskárosodás vagy örök megvakulás. A napfogyatkozás eme jelenségének – maradandó látáskárosodás és vakulás – tudományos, biofizikai okait mindig kihagyják az internetes cikkek. (Ez például olyan, mintha ennyi erővel, minden magyarázat nélkül állítanám azt a tudománytalan tényt, hogy napfogyatkozáskor ellenek a dugongok nőstényei, mert ekkor jönnek le a jetik és a mátranováki fanyűvők párzani a hegyekből, s persze nem közölnék mellé alapvető tudományos okokat.)

Eddig névtelenséget választó olvasónk levele, amivel kapcsolatosan néhány tévhitet szeretnénk eloszlatni, mert talán közérdekű lehet.

Először is fontos leszögezni, hogy nincs semmi különösebb oka annak, hogy nem szabad a fogyatkozó Napba nézni. A nem fogyatkozó Napba sem szabad, éppen ugyanazon ok miatt: mert kiégeti a retinánkat. Egy szerencsénk van, ami miatt nem kell állandóan figyelmeztetnünk gyerekeinket vagy embertársainkat, hogy ne nézzenek a tűző Napba: az, hogy ezt nem is tudjuk megtenni.

A tűző Napba pár másodpercnél tovább nem tudunk nézni, önkéntelenül elkapjuk a tekintetünket vagy pislogunk, hunyorítunk. Ez a védekező reakció nem véletlenül alakult ki: ha belenéznénk a Napba több percen át, többé más dologra hiába néznénk, mert megvakulnánk. A napfogyatkozás éppen azért nagyon veszélyes, mert a Hold éppen annyira takarja el a Napot, hogy bele tudunk nézni. Csakhogy a Hold nem takar el minden sugárzást, így az a kevés is igen káros lehet, ami bejut a szemünkbe. Szó sincs tehát arról, hogy a Hold „fölerősíti” a napsugárzást: semmit sem csinál vele, csak egy részét eltakarja, így bele tudunk nézni, ami veszélyes!

Másodszor pedig: ugyan hízik a nyest mája, hogy ismeretterjesztő portálként minket keresnek meg olvasóink nagy bizalommal ilyen kérdésekben, de azért az nem igaz, hogy az interneten ne lehetne találni a napfogyatkozás szemkárosító hatásairól hiteles és körültekintő tájékoztatást. Igazán nem szeretjük a magyar Wikipédiát szakirodalomként ajánlani, de a Napfogyatkozás-szócikkben bőséggel olvashatnak a napsugárzás szemet károsító voltáról.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
5 lcsaszar 2015. március 21. 19:11

Ismerek egy anyukát, aki nem engedte óvodába a kisfiát, otthon pedig lehúzott redőnyök mögött tartotta egész nap, mert hiába mondta volna a gyereknek, hogy ne nézzen a napba. Ugyan most már mindegy, de bármi jó a szem elé (hegesztőszemüvegbe való üveg, cd korong, stb), ami kellően gyengíti a fényt, mivel ez a dolog lényege. Napszemüveg nem elég. De legjobb a Nap egy papírlapon fúrt lyukon át egy másik papírlapra kivetített képét nézni (camera obscura).

4 astrohist 2015. március 21. 18:39

Kedves Krizsa

"Az egész csak fontoskodás - vagy piaci fogás: vásároljál napbanéző szeműveget.

Nem, ezzel nem azt akarom mondani, hogy utánozd a tűző napba nézést, ami hülyeség,.. de hogy a napfogyatkozásból nem kellene ekkora felhajtást csinálni, az is biztos".

Nekem is ez a véleményem, csak ezt már nem akartam leírni.. Sajnos 16 év óta (az 1999-es szép teljes napfogyatkozástól) minduntalan tanúja lehettem ennek a cirkusznak. A baj ott van, hogy egyes ()éppen nem laikustól származó, de taláán félreértett) nyilatkozatok alapján pl. gyerekeknek nem engedték meg, hogy a jelenség idje alatt a szabadban tartózkodjanak, ablakot befüggönyöztek, és ezzel esetleg egy szép élménytől fosztották meg őket.. Ezért is tartottam (talán) érdekesnek, hogy a megjegyzésemet leírjam. Másrészt azért, hogy egy kicsit a kulturtörténet felé is irányítsam a témát. Van ám a hazai művelődés történetben nem egy ilyen vonatkozású érdekesség. B.L.

3 Krizsa 2015. március 21. 15:48

Az egész csak fontoskodás - vagy piaci fogás: vásároljál napbanéző szeműveget. Szóval (jó, kis hülye voltam, hát most már mindegy), 6-8 éves koromban direkt, többször, sőt igyekeztem hosszabb ideig nézni a napba. Hogy én milyen ügyes és erős vagyok:-). Valszeg volt egy kis lelki problémám: néhány év alatt majdnem mindenki meghalt körülöttem TBC-ben. A napbanézés után 1-2 percig vakoskodtam, vagy színeket-köröket láttam. De semmi bajom nem lett tőle. Kb. 58 éves korom óta van 1-es és 65-től 2 dioptriás olvasó szemúvegem. Távolabbra meg nem kell semmi.

Nem, ezzel nem azt akarom mondani, hogy utánozd a tűző napba nézést, ami hülyeség,.. de hogy a napfogyatkozásból nem kellene ekkora felhajtást csinálni, az is biztos.

2 astrohist 2015. március 21. 13:36

"Ha valaki a napfogyatkozáskor belenéz a napba, akkor az az ember tényleg megvakul? Mitől másabb a napfogyatkozáskor jövő fényt, mint a nem napfogyatkozáskor jövő, hogy örökre megvakíthatja az embert vagy élete végéig látáskárosodást okozhat neki? Miért okoz maradandó látáskárosodást a napfogyatkozás?"

A kérdés megfogalmazása helytelen. Napfogyatkozás idején a Napba nézni semmivel sem veszélyesebb, mint más alkalommal a fénylő napkorongba pillantani. (Megjegyzem, a hibás megállapítás nem az olvasó, hanem a tömegtájékoztatás .- kissé hisztériát keltő - bűne.)

Csak hogy az emberek általában nem néznek a Napra, minden indok nélkül. Vagy ha véletlenül mégis a fényes korongra pillantanak, önműködően behunyja a szemét, vagy félre fordítja a dejét. Napfogyatkozás idején viszont tudatosan tekint a Nap felé. Ilyenkor kell valamilyen fénygyengítő szűrő (vagy más módszer). Tehát nem éppen csak napfogyatkozáskor veszélyes a Napra nézni, hanem sohasem szabad.

A kérdésnek azonban van irodalomtörténeti, ill. néprajzi vonatkozása. Orlay Petrich Soma feljegyzése szerint Petőfi Sándor az 1842. évi teljes napfogyatkozás idején nem csak akkor nézte a Napot, amikor a Hold teljesen eltakarta a napkorongot - ekkor valóban nincsen veszély -, hanem akkor is nézte, amikor már a jelenség végén az első napsugarak kivillantak. Ettől a kevés fénytől is napokra megvakult, és valószínűleg egyik szeme végleg meggyengült. (Megtalálható Orlay naplójában, idézi Hatvany is Petőfi kronológiájában.) Győrffy szemorvos már az 1920-as években foglalkozásozott Petőfi szemével, a kérdést újra elővette nemrég elhunyt asztrokronológusunk, Ponori Thewrewk Aurél. Magam részéről azt az irodalomtörténet előtt ismeretlen adatot, hogy Petőfi olvasó nagyítót használt. Ezt a félhenger alakú írás-nagyítót Gyulai Pál megőrizte, majd a Meteorológiai és Csillagászati Múzeumba került, ahol azonban Budapest ostroma idején eltűnt vagy elpusztult.

A XVIII. sz-i magyar boszorkány perekben előfordul, hogy a vádlott elmondta, Nagy Boldogasszony napján (vagy más jeles napon) egy különleges olajjal megkente a szemét, és a felkelő Napba nézet. A különleges olaj talán fényszűrőként szerepelt. (L. Bálint S,. A szegedi Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1974/75, I. köt.) Egyszóval nem csak napfogyatkozáskor, hanem soha se nézzünk a Napba. Bartha Lajos

1 adamb 2015. március 20. 08:41

Jó, de mi van a dugongokkal?

Információ
X