-
tenzo: Sztem az ocsúdik szláv lesz. Oroszul ocsúdik - очнуться, szem - око, очи. Felnyílik a szem...2021. 03. 04, 19:14 Ocsú és ocsúdik
-
mederi: @szigetva: 19 Ami kezdeti feltételezéssel indul, nem cáfolható, de rendszere bizonyítható,...2021. 03. 01, 08:46 Mi végett kell beszólni?
-
szigetva: @mederi: A hozzászólásaidra nehéz reagálni, mert amit írsz azt nem nagyon lehet a nyelvtud...2021. 02. 28, 13:08 Mi végett kell beszólni?
-
mederi: Az ok és a cél szavak használata -mint a "miatt" és "végett"- esetében, szerintem azért cs...2021. 02. 28, 12:45 Mi végett kell beszólni?
-
szlagy1: Én ebből a 10-ből szívesen kivenném Esterházyt, Nádast, Konrádot, Hemző Károly (fotográfus...2021. 02. 26, 17:19 Kik a legtöbbet idegen nyelvre fordított...
Nyelvről vitatkozik kollégáival?
Kételyei támadtak?
Kálmán László nyelvész olvasóink égető kérdéseire válaszol:
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
- Mit állítsunk?
Olvasgassa itt a rovat korábbi cikkeit is!

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Az emberiség fejlődésében alapvető szerepet betöltő csapatmunka evolúciós gyökerei a csimpánzokig nyúlnak vissza – derítették ki brit tudósok.
Kísérleteik során felfedezték, hogy a főemlősök nemcsak összehangolják egymással cselekedeteiket, hanem felfogják azt is, hogy a közös cél elérése érdekében segíteniük is kell társaikat abban, hogy megfelelően elvégezzék a rájuk háruló feladatot.
A Biology Letters című szakfolyóiratban megjelent tanulmányukban a Warwicki Egyetem tudósai arra a kérdésre keresték a választ, vajon az emberi tevékenységre jellemző együttműködési és összehangolási képesség egyedülálló tulajdonság-e, vagy meg lehet találni evolúciós gyökereit – ha pedig igen, akkor hol.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
„Sok állatfajnál megfigyelhető, hogy egyedei kölcsönösen előnyös célok érdekében – például területük védelmében vagy a zsákmány bekerítésében – együttműködnek. Az azonban távolról sem világos, hogy ezek a csoportos cselekedetek milyen mértékben tudhatók be tudatos kooperációnak, vagy pedig inkább ugyannak a célnak az elérésére kifejtett, egymástól független, de párhuzamosan zajló akciókról van szó” – idézte Alicia Melis viselkedéstudományi professzort a tanulmányt ismertető ScienceDaily szakportál.
Az általa vezetett kutatók a kenyai Sweetwaters állatvédelmi park tizenkét csimpánzával végeztek kísérleteket. A főemlősöket párba állították, és azt a feladatot szabták nekik, hogy szerszámok segítségével szedjenek ki szőlőszemeket egy műanyag dobozból, amelynek két végébe lyukat fúrtak. Az egyik munkaeszköz egy kisméretű gereblye volt, azzal kellett a szőlőt egy, a doboz alján lévő nyílásfedélre tolni; a fedelet pedig a szemközti lyukon bedugott vastag pálcával lehetett félrebillenteni, hogy a szőlőszemek kihulljanak.
A tudósok beszámolója alapján a tizenkét csimpánzból tíz rájött arra, hogy a siker érdekében meg kell osztaniuk a szerszámokat, az esetek 73 százalékában ráadásul az állatok helyesen választották ki, hogy melyik eszközt mire kell használniuk. „Nagy különbségek mutatkoztak abban, hogy a majmok milyen gyorsan ismerték fel a szerszámok egymás közötti cserélgetésének a szükségességét. Ám mihelyt ez megtörtént, már szinte fennakadás nélkül adták át egymásnak az eszközöket, majd működtek együtt a szőlő megkaparintására, méghozzá a kísérletek 86 százalékában eredményesen” – közölte Melis.
A kutatók szerint vizsgálatuk szolgáltatta az első bizonyítékot arra, hogy az emberhez legközelebb álló főemlősök, a csimpánzok nemcsak hogy tudatosan összehangolják cselekedeteiket, hanem megértik azt is, hogy csak úgy tudják a közös célt elérni, ha segítik a másikat abban, hogy teljesítse saját szerepét.