nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • Fülig James: @nudniq: azt hiszem, hogy Erdély átalakítása a dualizmus korában kezdődött, amikor elfogad...
    2021. 01. 16, 14:48  Százasak vagyunk?
  • nudniq: @nudniq: na, én is elkövettem egy-két pontatlanságot. Segesvárt csak a68-as megyésítéskor ...
    2021. 01. 15, 22:25  Százasak vagyunk?
  • nudniq: @mederi: @szigetva: nem kisebb eltérés volt a két alakulat között, hanem kb egy megyényi: ...
    2021. 01. 13, 02:59  Százasak vagyunk?
  • nudniq: @mederi: "vallásszabadságot biztosító Arany Bullára" XXIV. Hogy izmaeliták és zsidók tiszt...
    2021. 01. 13, 02:31  Százasak vagyunk?
  • szigetva: @Libertate: Onnan, hogy a Nyesten több, mint száz cikk címe alá odaírtam. Mederi téves ada...
    2021. 01. 12, 19:43  Százasak vagyunk?
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Aki nem nyelvész, már nem is ember?
Állati párhuzamok

A nyelvészek időnként állatokhoz hasonlítják azon embertársaikat, akik nem kaptak alapos nyelvészeti képzést. Vajon ennyire lenézik őket? A pökhendiségi automatikusan jár a nyelvészdiplomával? Nem egészen erről van szó.

nyest.hu | 2010. november 8.
|  

Sokan azt hiszik, hogy azért, mert beszélnek egy vagy néhány nyelvet, már szakértőként léphetnek fel. Nem csoda, ha ez irritálja a nyelvekkel foglalkozó szakembereket, akik hosszú évekig tartó kemény tanulás és munka után mernek – gyakran igen óvatosan – megnyilatkozni egy-egy olyan kérdésben, mely laikus szemmel igen egyszerűnek tűnik.

A nyelvész tudja, hogy a nyelvhasználó a nyelvtudománynak tárgya, nem pedig művelője. Erre az alapigazságra színes, erőteljes képekben igyekeznek felhívni a figyelmet. Gyakori az ilyen motívum például a dilettáns nyelvhasonlítókat támadó finnugrisztikai szakirodalomban. Az egyik legfrisebb műben például a következőket olvashattuk: „a madár szépen tud énekelni, de ettől még nem ornitológus”.

Hasonló jellegű allegóriákat nem csak a magyar szakirodalomban találunk, ahogy azt a Language Log nemrégiben megjelent bejegyzése is mutatja. Állítólag a legkorábbi hasonló mondat Roman Jakobsonnak, a 20. század egyik legjelentősebb nyelvészének tulajdonítható. A történet szerint arról folyt a vita, hogy kit hívjanak meg a Harvardra oktatónak, amikor valaki Vlagyimir Nabokovot, a nagy írót ajánlotta. (Egyébként mind Jakobson, mind Nabokov oroszországi emigráns volt.) Ekkor mondta Jakobson: „Nagyon tisztelem az elefántot, de felajánlanám neki a zoológia-tanszéket?”. (Egy olvasó más forrásokra hivatkozik, ezek szerint: „Az elefánt is nagy állat. Mégsem fogjuk meghívni, hogy vezesse a zoológia-tanszéket.”)

Hasonló allegóriák nem csupán nyelvészkörökben használatosak. Marty Peretz amerikai könyvkiadó hasonló megjegyzést tett Garrison Keillor amerikai író–humoristáról és rádiós személyiségről, amikor az Bernard-Henri Lévy francia filozófus könyvéről írt lesújtó bírálatot a New York Times Book Reviewban: „Keillor kitűnő választás volt. Miért ne írhatna kritikát egy ornitológus művéről egy madár?”

Van példa az allegória fordított irányú haszálatára is. Garry Wills újságíró–politikatörténészt  1976-ban megpróbálták rávenni, hogy csatlakozzon Jimmy Carter kampánycsapatához, mire azt válaszolta: „Ahhoz, hogy entomológus legyek, nem kell bogárrá válnom.”

Mindezekből látható, hogy ezt a fajta párhuzamot nem csupán nyelvészek használják. A párhuzam nem arra utal, hogy aki nem szakember, az nem is ember, hanem arra, hogy csak a szakember képes – ha nem is felülről, de – kívülről vizsgálni bizonyos kérdéseket. Amiről a párhuzamot vonók elfeledkeznek, az az, hogy míg az ornitológus sosem madár és az entomológus sosem rovar, addig a nyelvész bizony a civil életben nyelvhasználó és a politológus is szavazópolgár – legfeljebb tudatosabb a többieknél.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X