-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A nyelvészek időnként állatokhoz hasonlítják azon embertársaikat, akik nem kaptak alapos nyelvészeti képzést. Vajon ennyire lenézik őket? A pökhendiségi automatikusan jár a nyelvészdiplomával? Nem egészen erről van szó.
Sokan azt hiszik, hogy azért, mert beszélnek egy vagy néhány nyelvet, már szakértőként léphetnek fel. Nem csoda, ha ez irritálja a nyelvekkel foglalkozó szakembereket, akik hosszú évekig tartó kemény tanulás és munka után mernek – gyakran igen óvatosan – megnyilatkozni egy-egy olyan kérdésben, mely laikus szemmel igen egyszerűnek tűnik.
A nyelvész tudja, hogy a nyelvhasználó a nyelvtudománynak tárgya, nem pedig művelője. Erre az alapigazságra színes, erőteljes képekben igyekeznek felhívni a figyelmet. Gyakori az ilyen motívum például a dilettáns nyelvhasonlítókat támadó finnugrisztikai szakirodalomban. Az egyik legfrisebb műben például a következőket olvashattuk: „a madár szépen tud énekelni, de ettől még nem ornitológus”.
Hasonló jellegű allegóriákat nem csak a magyar szakirodalomban találunk, ahogy azt a Language Log nemrégiben megjelent bejegyzése is mutatja. Állítólag a legkorábbi hasonló mondat Roman Jakobsonnak, a 20. század egyik legjelentősebb nyelvészének tulajdonítható. A történet szerint arról folyt a vita, hogy kit hívjanak meg a Harvardra oktatónak, amikor valaki Vlagyimir Nabokovot, a nagy írót ajánlotta. (Egyébként mind Jakobson, mind Nabokov oroszországi emigráns volt.) Ekkor mondta Jakobson: „Nagyon tisztelem az elefántot, de felajánlanám neki a zoológia-tanszéket?”. (Egy olvasó más forrásokra hivatkozik, ezek szerint: „Az elefánt is nagy állat. Mégsem fogjuk meghívni, hogy vezesse a zoológia-tanszéket.”)
Hasonló allegóriák nem csupán nyelvészkörökben használatosak. Marty Peretz amerikai könyvkiadó hasonló megjegyzést tett Garrison Keillor amerikai író–humoristáról és rádiós személyiségről, amikor az Bernard-Henri Lévy francia filozófus könyvéről írt lesújtó bírálatot a New York Times Book Reviewban: „Keillor kitűnő választás volt. Miért ne írhatna kritikát egy ornitológus művéről egy madár?”
Van példa az allegória fordított irányú haszálatára is. Garry Wills újságíró–politikatörténészt 1976-ban megpróbálták rávenni, hogy csatlakozzon Jimmy Carter kampánycsapatához, mire azt válaszolta: „Ahhoz, hogy entomológus legyek, nem kell bogárrá válnom.”
Mindezekből látható, hogy ezt a fajta párhuzamot nem csupán nyelvészek használják. A párhuzam nem arra utal, hogy aki nem szakember, az nem is ember, hanem arra, hogy csak a szakember képes – ha nem is felülről, de – kívülről vizsgálni bizonyos kérdéseket. Amiről a párhuzamot vonók elfeledkeznek, az az, hogy míg az ornitológus sosem madár és az entomológus sosem rovar, addig a nyelvész bizony a civil életben nyelvhasználó és a politológus is szavazópolgár – legfeljebb tudatosabb a többieknél.