-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A túlzásoknak éppen az a lényegük, hogy elrugaszkodnak a valóságtól. Miért szabna ennek határt az abszurditás?
Nem is nagyon van közönségesebb retorikai eszköz, mint a túlzás. Már óvodáskorban is folyékonyan alkalmazzuk („Te vagy a világ legjobb anyukája!”), és aztán tovább, egész életünkben, amikor az autónkat tökéletes vételnek nevezzük. A sajtó különösen vonzódik a túlzásokhoz, mert a célja a figyelem felkeltése. Olvastam például olyan hírt, amiben valakit, aki olyan balesetet szenvedett el, amiben senki sem sérült meg, a baleset túlélőjének nevezték. A kifejezések használatában bekövetkező nyelvi változásoknak is az egyik leggyakoribb formája a túlzás. Így használjuk a magyar félelmetes szót ’nagyon’ értelemben, és hasonlóan tesznek más nyelvek is. Igaz, hogy az úgynevezett „nyelvvédők”, mint minden újítást, néha a túlzáson alapuló újításokat is ellenzik, de az idő nem nekik dolgozik: a beszélők mennek a maguk feje után.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Ezzel Zoltán nevű olvasónk kérdésére tulajdonképpen már meg is adtam a választ:
Gyakran használják, hogy ezer százalék biztos valami. De ez nem helyes, hiszen ha valami biztos, akkor az száz százalék. Mégis miért terjedt el ez a kifejezés? Nem találok rá sehol sem magyarázatot!
Számomra nyilvánvaló, hogy ugyanazért terjedt az ezer százalék, mert a túlzások nagy családjába tartozik. Értem én, hogy Zoltánnak az a gondja, hogy az ezer százalék, ha valószínűségre alkalmazzuk, értelmetlen, hiszen a valószínűség olyan arányszám, ami csak 0 és 1 közötti, vagy ha úgy tetszik, 0% és 100% közötti értékeket vehet fel. Úgy kapjuk, hogy a vizsgált feltételeknek megfelelő kimenetelek várható számát osztjuk az összes lehetséges kimenetel számával (ha százalékban akarjuk ezt kifejezni, akkor az eredményt megszorozzuk 100-zal). Nyilvánvaló, hogy az első szám kisebb, mint a második, tehát a hányadosuk nem lehet nagyobb 1-nél, illetve 100%-nál. Igen, az ezer százalék ebben a vonatkozásban értelmetlen. Csakhogy a túlzásoknak éppen az a lényegük, hogy elrugaszkodnak a valóságtól, és miért szabna ennek határt az abszurditás?
Hogy egy másik új keletű és igen népszerű kifejezést említsek, itt az ezerrel. Ha mozgó testekre alkalmazzuk ezt a határozót (eltekintve persze a valóban ilyen gyorsan mozgó testektől), akkor egyszerű, nem abszurd túlzáshoz jutunk (feltételezem, hogy ilyenkor km/h-ban értendő az ezerrel). De alkalmazzák ezt a kifejezést mindenféle más esetekre is, amikor nyilvánvalóan értelmetlen a sebesség ilyen kifejezése, például: Persze ezerrel kiposztoltam a képét, hadd röhögjön mindenki. Ezerrel emeli az árait a szemétláda.