nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Egyről a kettőre vagy ötről hatra?
Így nem jutunk n-ről az n + 1-re!

A szólásokra éppen az a jellemző, hogy nem szó szerint értelmezzük őket. Érdemes tehát matematikai elemzésnek alávetni őket? Csakis akkor, ha be akarjuk bizonyítani, hogy használóik egytől egyig (vagy öttől ötig?) tökkelütöttek.

Kálmán László | 2012. március 26.
|  

Cs. Lajos egy olyan kifejezést kifogásol, amelyet állandóan hallunk, az interneten is több százezerszer fordul elő – igaz, egy tévésorozat címe is, de ez sem véletlen, és rengeteg más találat is van. Van-e értelme kifogásolni valamit, ami a magyar nyelvszokásban megtalálható, vígan él, és nem félreérthető?

A szólásbeli ötről hatra jutás húsz százalék haladást jelent, pontosabban annak elmaradását, a kifejezés többnyire a Nem jutunk ötről hatra környezetben szerepel. Ma egyre gyakrabban hallom az abszurd egyről a kettőre formában, ami tökéletes képtelenség, mert ilyen előrehaladás (100 %) nincs, csak a mesében. Ma a parlament házelnökének szájából hangzott el, sok hasonló szintű kifejezés társaságában.

Hogyan lehetne a tévesen fogalmazók tudtára adni, hogy „aki nem tud arabusul, ne beszéljen arabusul”?

Szerintem annak, aki nem tud arabusul, eszébe sem jut arabusul beszélni. Nekem legalábbis nem jut eszembe, és ha muszáj lenne, például mert másképp nem jutnék egyről a kettőre, igenis fittyet hánynék az intelemnek, és beszélnék!

Nos, szerintem ha egy kifejezés elterjedt, használatos, akkor nincs értelme bírálni, még akkor sem, ha nem „logikusak”. Ezt így gondolta már Simonyi Zsigmond is, számos példát hozott fel arra, hogy a magyar nyelvben, mint minden más nyelvben is, mennyi „logikátlanság” van. (Például „ilyen logikátlanság” az, hogy egynél nagyobb számra utaló számnevek után nem többes számot használunk: két kutya, nem pedig *két kutyák.) De a nyelv attól nyelv, hogy a szabályait csak a használói szentesíthetik, senki más.

De nekem Lajos gondolatmenetével is vannak problémáim. Azzal, hogy mi hány százalék, számtalanszor élnek vissza megtévesztő céllal (persze elsősorban a politikusokra gondolok), mert az emberek elég rosszak az arányok segítségével kifejezett állítások megítélésében. Eleve nagyon sok mindent nem érdemes arányokkal kifejezni. Például az, hogy kétszeresére nőtt a hőmérséklet, teljesen semmitmondó, hiszen kétszeres az egy fokról két fokra való apró növekedés is, meg a húsz fokról negyven fokos hőségre ugrás is. (Ha pedig nulla fok van, annak a kétszerese is nulla.) És persze egészen más lenne az ilyen arány jelentése, ha mondjuk Fahrenheit-fokban fejeznénk ki a hőmérsékletet.

Kis lépések az embernek, nagy lehetőségek a nyelvművelőknek
Kis lépések az embernek, nagy lehetőségek a nyelvművelőknek
(Forrás: Wikimedia Commons / NASA)

Az arányok használatában a legtöbbször az a csalás, hogy a beszélő választja meg (és sokszor hallgatja el), hogy mihez viszonyít. Az ötről a hatra csak akkor jelent 20 ó%-os haladást, ha az ötöt vesszük alapnak (100%-nak). De ha mondjuk a száz felé haladunk, és azt tekintjük alapnak, akkor az ötről hatra lépés csak 1% nyereséget (vagy veszteséget) jelent, és ebben az esetben ugyanennyit jelent az egyről a kettőre is.

Vonjam le a tanulságot? Nincs értelme minden kifejezésben „logikát” keresni, és nincs értelme olyan kifejezéseket bírálni, amelyek használatosak, elterjedtek, mert az emberek jó hasznukat veszik.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
3 scasc 2012. március 26. 18:08

@LAttilaD: Nálunk meg az A-ról B-re dívik...

Igazából a kérdező egyszerűen csak kukacoskodott :-)

2 LAttilaD 2012. március 26. 17:36

Nálunk az egyről a kettőre változat járja, és szerintem logikus, de nem százalékban. Sose gondoltam, hogy itt bármilyen százalékokat kellene tekinteni. Inkább egy útvonal jelenik meg előttem, amin beszámozott helyek vannak, egyenlő távolságban. Az elterjedtebb változat: ötről a hatra. Ők ott tartanak. Mi viszont örülünk, ha egyről a kettőre eljuthatunk, mert mi ennyire le vagyunk maradva.

1 bm613 2012. március 26. 14:52

Csak egy kis TTK-s kiegészítés: igenis van értelme kétszeresére növő hőmérsékletről beszélni, de kizárólag akkor, ha kelvinben vannak a számok. Ugyanis a C- és F-skálákat önkényesen hozták létre, kijelölve alappontokat, és a beosztások méretét, ilymódon ezek az értékek csak a feltaláló által választott, a természetben amúgy jelentőséggel nem bíró értéktől való eltérést jelzik. Ez persze az életben megfelel az embernek. Viszont a Kelvin-skálát nem véletlenül nevezik abszolút hőmérsékleti skálának is, a kelvinben mért hőmérséklet (egyszerűsítve) egyenesen arányos a részecskék mozgásának energiájával.

Tehát ha egy anyag 200 K hőmérsékletű, akkor 2x annyi energiával mocorognak a részecskéi, mint ha 100 K volna, így itt ezeknek az arányoknak igenis van értelmük. Ha visszaemlékeztek a gimis fizikaórák anyagából a gáztörvényekre, ott kellett is ilyenekkel számolni (nyomás- ill. térfogatváltozás a hőmérséklet függvényében).

Információ
X