nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Csajmurik a beszermánoknál és más nemzeteknél

A beszermánok az udmurtok jellegzetes etnikai csoportját alkotják. Korábban úgy vélték, az északi udmurtok közé telepedett török nyelvű (feltehetően csuvas) népcsoport udmurtosodott el. Ma inkább úgy vélik, egy erős törökségi, főként csuvas hatás alatt álló dél-udmurt csoport költözött az északi udmurtok közé. A beszermánok gyakran az udmurtoktól különálló népnek tekintik magukat – egy jó muriban viszont kit érdekelnek az etnikai kérdések?

Oli | 2011. június 26.
|  

A magyar fonóhoz hasonló ifjúsági összejövetelek a Volga és a Káma vidékén is ismertek. Udmurtia területén, az északi udmurtoknál, továbbá a jundai és a gorgyinói beszermánoknál egészen az ötvenes-hatvanas évekig fennmaradt a nil braga (ныл брага/ нъл брага) nevű szokás. A nil 'lány'-t jelent, a braga pedig egyfajta 'ízesített, erős alkoholos ital', ill. olyan alkalom, amikor fogyasztják. Hasonló ünnep a csuvasoknál is van, ott her szari (хĕр сăрú)  'lánysör' a neve. Az udmurtok és a beszermánok ősszel és télen, a mezőgazdasági munkák végeztével tartották, a csuvasoknál inkább a farsang idejére esett. Mind az előkészületek, mind maga az ünnep több szakaszra bonthatók.

Beszermánok a 20. század elején
Beszermánok a 20. század elején
(Forrás: Oli)

1. A szervezők, a hely és az idő kiválasztása

A csuvasoknál a lányok kezdeményezték és szervezték az ünnepet. Meghívták a fiatalokat a saját falujukból és a szomszédos településekről. Az udmurtoknál kiválasztottak egy párt – egy fiút és egy lányt –, akik az ünnep lebonyolításáért feleltek, és akik a szomszédos falvak fiatalságával egyeztettek az időpont ügyében. Időnként azonban a lányok teljesen átvették a szervezést. A jundai beszermánoknál, eltérően a csuvasoktól és az udmurtoktól, a fiatalok nemre való tekintet nélkül együtt szervezték az ünnepet. A legények közül kiválasztottak egy vezetőt – ezt orosz szóval sztarsójnak nevezték (a szó eredetileg 'idősebb'-et jelent, de az oroszban is alkalmazzák 'vezető, felelős' jelentésben) –, ő vezényelte le az ünnepet. Az ünnep résztvevői mind engedelmeskedtek neki. A vezető segédeket választott maga mellé, és velük együtt indult a szomszédos falvakba megbeszélni, mikor is tartsák az ünnepet.

2. Az ételek összegyűjtése

A csuvasoknál az ünnepi nassolnivalót a lányok gyűjtötték össze, méghozzá azokból a házakból, melyekben eladó lány lakott. A jundai beszermánoknál a lányok a megtakarításaikból vásároltak ételt. Az udmurtoknál is a lányok gyűjtötték össze az ételeket. A fiatalok egy egyedülálló nő házát bérelték ki az összejövetel éjszakájára.

3. A vendéglátás

A kihirdetett időpontban a vendégek a terített asztalhoz járultak. Az asztalon rituális italként mindig állt braga, kumiska (кумышка, gabonából vagy zöldségből főzött szesz), illetve a csuvasoknál sör és péksütemény. A legarchaikusabb ezek közül valószínűleg a sör volt. A braga szó az oroszból került az udmurtba, ott eredetileg kenyérből készült, de a kvasznál magasabb alkoholtartalmú italt jelentett.

Jellegzetes beszermán női fejfedő
Jellegzetes beszermán női fejfedő
(Forrás: Oli)

Az udmurtoknál és a beszermánoknál páronként ültek az asztalhoz – egy fiú és egy lány. Mivel mindenképpen párt kellett választani, mindig azonos számú fiút és lányt hívtak meg. Az ünnep pirkadatig tartott. A sörözés a csuvasoknál dalok és hegedűszóval kísért táncok közepette zajlott. Voltak kifejezetten ezekhez az alkalmakhoz kötődő „lánysöri” dalok. A szülőknek szabad bejárásuk volt az ünnepre, hogy ellenőrizhessék a fiatalok viselkedését. A lányok egy korsó sörrel kínálták az érkezőket, akik cserébe némi aprót adtak a zenészeknek. A kínálgatást a lányok tréfás dalokkal kísérték, melyekben kérték, hogy ne fukarkodjanak, adjanak egy kis zsebpénzt.

Az udmurtoknál is eljöhettek a felnőttek, hogy megnézzék, hogyan alakulnak a párok. Az együtt ülő fiút és lányt általában menyasszonynak és vőlegénynek tekintették. A beszermánoknál azonban csak a meghívott fiatalok vettek részt az ünnepen, és nem voltak kifejezetten ehhez az ünnephez kötődő dalok és táncok, hanem az éppen divatos dalokat adták elő.

Az udmurtoknál a nil braga sok esküvőre emlékeztető momentumot foglalt magába: tréfás párválasztást, a lányok átadását éjfélkor, játékot, melynek során a fiúknak az elkendőzött lányokat kellett felismerniük. A beszermánoktól nem ismeretesek ilyen részletek.

Fiatal beszermán lány viselete
Fiatal beszermán lány viselete
(Forrás: Oli)

A fiatalság hajnalig mulatott, a következő nap elbúcsúztatták a vendégeket. Egy közeli időpontban a háziak és a vendégek szerepet cseréltek: szokás volt viszontlátogatást szervezni.

A falvak akkori is szervezhettek egymás között ünnepeket, ha más etnikai csoporthoz tartoztak. Junda lakói például a falutól 3-4 kilométerre található udmurt, és a 15-25 kilométerre található beszermán falvakkal is rendeztek nil bragát. Egyszerűbb formában még a második világháború idején is megtartották őket, és az ötvenes évekig szokásban maradtak.

Ezek az ünnepek mind az udmurtoknál, mind a beszermánoknál, mind a csuvasoknál elsősorban a felnőtt lányok ünnepei voltak. A csuvas lányok megmutathatták, hogy mennyire értenek a sörfőzéshez, a vendéglátáshoz és kínálgatáshoz, az énekléshez és a tánchoz. Az udmurt szokások nagyon hasonlítottak az esküvői szertartáshoz. A beszermánoknál azonban nem volt éles határ a lányok és a fiúk feladatai között. Itt az ünnep fő funkciója az volt, hogy ismeretségek köttessenek a szomszédos falvak fiataljai között, és összeállhassanak a leendő házaspárok. Az ünnep eredeti funkciója visszaszorult.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
12 Roland2 2011. augusztus 5. 15:21

"És azokat,akik Rjazanyba mentek a cárevicstől és hercegeitől a te nagyatyád,Ivan Fedorovič nagyfejedelem élte után ,böszörmény vagy mordvin,vagy magyar { Mačjarin,Močarin},fekete emberek,akik a cárevicsnek jaszakot adnak,{megparancsolom} neked,Ivan nagyfejedelmnek és bojárjaidnak,hogy ezeket az embereket bocsásd vissza önként helyükre,mindegyiket oda,ahol lakott.."

"A történeti helyzet világos a szövegből:a Kaszimovi Kánság,ami 1452 táján alakult meg Kaszim,a Kazányból menekült tatár cárevics vezetésével,kis ütközőállam volt,melyet Moszkva hozott létre saját eszközéül Kazany ellen.Ebben a szerződésben a moszkvai nagyfejedelem megvédi védencét,a kaszimovi cárevicset ,s biztosíttatni akarja számára az adót (yasaq) fizető népelemek,a finnugor böszörmények,mordvinok és a mačjarin/močarin-nak nevezett magyarok adóztatását."

(Vásáry István - Magyar őshazák és magyar őstörténészek 41.old.)

A bemásolt szövegnél milyen finnugor böszörményekre gondolt Vásáry ? Talán a beszermán-udmurtokra ? A böszörmény szónál van egy hivatkozás ( "vö. Tepljasina 1970,5-34.")de ez se mond többet nekem.

11 Fejes László (nyest.hu) 2011. június 29. 10:45

@siposdr: "который варился таким же способом" Hát, ebben nem vagyok biztos, de az biztos, hogy abból ered.

10 siposdr 2011. június 29. 09:33

@bibi:

A "kumiska" szó eredetéről itt

www.ng.ru/regions/2003-12-15/13_izhevsk.html

azt mondják, hogy:

По мнению ученых, слово "кумышка" произошло от тюркского слова "кумыс", который варился таким же способом...

Vagyis: a tudósok véleménye szerint a török kumisz szóból származik.

9 elhe taifin 2011. június 28. 17:35

@Olman:

Sőt,a lány meg tükrözve nyál.... :)

8 Roland2 2011. június 28. 16:52

Figyeljük meg a hasonlóságokat a csuvas mintákkal:

www.youtube.com/watch?v=vn9MZPKrJYM

A baskirok és mordvinok népviselete is mutat hasonlóságokat velük.

7 Olman 2011. június 28. 16:42

@bibi: érdekes, hogy NiL (lány) tükrözve épp a magyar LáN(y) mássalhangzóvázát mutatja...

6 Roland2 2011. június 28. 16:36

@bibi: A kumisz török szó a magyarban,tehát nem FU eredetű.Ha mégis van köze a két szónak egymáshoz,akkor az csak török átvétel lehet mindkettőben.A nil-t nem tudom.

Viszont ami érdekes,és ha nem tévedek,hogy a mari "tolat" (jön) és a finn "tulla" etimológiailag a magyar "talál" szó rokona.

5 bibi 2011. június 28. 16:07

Kérdezném tisztelettel, hogy a "nil" és "kuniska" szónak van-é etimológiai kapcsolata a magyar "nő" ill. "kumisz" szavakkal?

4 Fejes László (nyest.hu) 2011. június 28. 12:27

@siposdr: Abban kétségtelenül igaza van, hogy az esetek többségében betoldódik az o, és jobb lett volna azt a formát írnom, de azért nincs mindig betoldás: www.google.com/search?q=%22%D1%81+%D1%81%D1%82%D0%B0%D1%80%D1%88%D0% 1690 találat.

3 siposdr 2011. június 28. 10:12

@Fejes László (nyest.hu):

Igen, igaza van, hogy nem kellett volna az egész, terjedelmes szócikket beidézni. De azért talán nem volt olyan nagy baj.

Én csak azt kívántam kiemelni, hogy oroszul nincs olyan szótári alak, hogy sztarsój. Vagyis nem "orosz szóval sztarsójnak", hanem orosz eredetű szóval nevezték annak, akinek a legényt.

Az Ön által felhozott példához csak annyit, hogy ha a főnév, vagy melléknév elején sz-szel kezdődő mássalhangzó torlódás van, akkor a könnyebb kimondhatóság érdekében a "sz" elöljáróból "szo" lesz. (szo sztarsoj szesztroj).

2 Fejes László (nyest.hu) 2011. június 27. 14:18

@siposdr: Hát, feltételezem, hogy Olinak nincs szüksége orosz-magyar szótárra ahhoz, hogy jól tudjon oroszul. A cikkben azért szerepel a sztarsoj alak, mert udmurtul így mondják. Az orosz melléknévi végződést az udmurtok mindig -oj végződéssel veszik át. A cikk nem állítja, hogy az oroszban pontosan ez a szó eredeti alakja. (Egyébként a szótári alak tényleg nem ez, de van ilyen alakja is, pl. sz sztarsoj szesztroj -- a legidősebb nővérrel.) Szóval ezért kár volt beidézni egy terjedelmes szócikket.

1 siposdr 2011. június 27. 14:10

Kedves Oli!

Ajánlom a figyelmébe az orosz-magyar szótárat. Nincs olyan szó, hogy sztarsoj, csak sztarsij. Abból viszont van melléknévi és főnévi értelmű is. A melléknévi értelmű jelenti az idősebbet, de ezt is használják fő-, rangidős- stb. értelemben. A főnévként használatos pedig egyértelműen a vezető személyt jelenti. Kто здесь ~ий?

Ki itt a vezető?

старш|ий [19A] I. [mn]

1.

idősebb, öregebb;

~ий брат

vkinek a bátyja;

~ее поколение

idősebb nemzedék;

~ая сестра

vkinek az idősebb nővére, vkinek a nénje;

2.

legidősebb, legöregebb;

наш ~ий брат

legidősebb fivérünk/bátyánk;

моя ~ая дочь

legidősebb lányom;

наша ~ая сестра

legidősebb nővérünk/nénénk;

~ий сын

vkinek a legidősebb fia;

3.

régibb, régebbi (keletű);

один из ~их списков

az egyik régebbi másolat;

4.

legrégibb, legrégebbi (keletű);

~ий список летописи

az évkönyv legrégibb másolata;

5.

fő-;

~ий врач

főorvos;

~ий лейтенант

kat főhadnagy;

~ая медицинская сестра

főnővér;

~ий научный сотрудник

tudományos főmunkatárs;

~ий офицер

a)

kat főtiszt;

b)

kat rangidős tiszt;

~ий офицер батарен

kat üteg-elsőtiszt;

~ий помощник (капитана)

haj másodkapitány, elsőtiszt <kereskedelmi hajón>;

~ий по званию/по рангу

kat rangidős;

он чином ~ий из нас

ő köztünk a rangidős;

6.

felsőbb, magasabb;

~ие классы школы

az iskola felsőbb osztályai;

студенты ~их курсов

a felsőbb évfolyamok hallgatói, felsőéves hallgatók;

II. [fn]

1.

(az) idősebbek, (az) öregebbek;

брать пример со ~их

az öregebbekről vesz példát;

2.

vezető, rangidős;

~ие и подручные

vezetők és kéz alá dolgozók;

кто здесь ~ий?

ki itt a vezető?

3.

~ие

(a) felnőttek

Információ
X