nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • Sultanus Constantinus: @Roland2: Szerintem a magyarázat sokkal egyszerűbb: egy szép lányt/nőt sokkal többen megné...
    2019. 09. 15, 11:30  Anti-PC shaming
  • Roland2: "A másik problémám az volt, hogy miért éppen lány van a borítón.(.....) Mivel a tankönyvbo...
    2019. 09. 15, 10:29  Anti-PC shaming
  • Roland2: "A másik problémám az volt, hogy miért éppen lány van a borítón.(.....) Mivel a tankönyvbo...
    2019. 09. 15, 10:29  Anti-PC shaming
  • szigetva: @Sultanus Constantinus: Pedig hát: www.abbreviations.com/serp.php?st=PC&p=99999
    2019. 09. 14, 15:25  Anti-PC shaming
  • aspen: "gondolnunk kell azokra is, és vannak ilyenek, akik viszonylag szolgaian követik a tanköny...
    2019. 09. 14, 12:18  Anti-PC shaming
A nyelvész majd megmondja
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Nem kell meghülyülni

A nyelvművelés kérdése az észteket legalább annyira érdekli, mint a magyarokat. Kell-e, érdemes-e szabályozni a nyelvet? A szabálytalanság öli-e meg a nyelvet? Mikre jók a szabályok? Véleményét egy észt költő mondja el, miközben ellátogatunk egy katedrálisba és egy barokk kertbe is.

Fejes László | 2012. augusztus 18.
|  

Karl Martin Sinijärv költő és újságíró a nyelvről és a nyelvművelésről elmélkedett a Maaleht című észt lap honlapján. Cikke apropóját az adta, hogy egy írásában a korrektor kijavított egy beszélt nyelvre jellemző fordulatot. Sinijärv felidézi, hogy néhány héttel korábban bizonyos mindennapos kifejezéseket valahol valakik „helyesnek” nyilvánítottak, amit a rádiókban és tévékben sokan hümmögéssel fogadtak, és feltették az örök kérdést: hová vezet ez? (Azt sajnos nem derül ki, hogy kik és mit nyilvánítottak helyesnek, várjuk tájékozottabb olvasóink hozzászólásait.)

Sinijärv úgy véli, hogy mindig így lehetett: a nép „bolondabbik fele” sosem tanult, a krém viszont mindig hasonlóan fintorgott. Ám „anyanyelvünket nem kell úgy építeni, mint egy katedrálist, ahová belépve le kell venni fejfedőnket, ahol félelemmel vegyes alázat száll meg minket, és ahol mindig kicsit hideg van, és ahol kellemetlen lenni” – írja. Mivel a nyelvet sokan használják, a nyelv épületének sokfunkciósnak kell lennie – érvel. Legyen egy kicsit kocsma, egy kicsit kápolna, egy kissé óvoda és egy kissé tudományos akadémia, egy kicsit szántóföld és egy kicsit ágyás. Úgy véli a nyelvnek olyannak kell lennie, mint az élő organizmusoknak, melyekben alapjában véve ugyanazokat a géneket találjuk, de melyek fejlődése megjósolhatatlan változásokon, mutációkon megy keresztül.  Furcsának nevezi, hogy mindamellett a rengeteg lehetőség mellett, amellyel a nyelv szolgál, egyáltalán betarthatunk valamilyen irányt vagy szerkezetet.

Érezze magát otthon!
Érezze magát otthon!
(Forrás: Wikimedia Commons / Takeaway / GNU-FDL 1.2)

A võrui nyelvet Délkelet-Észtországban beszélik. Korábban saját irodalmi változata volt (ezt délésztnek hívják), később észt nyelvjárásnak tartották, a 20. század végétől megint inkább önálló nyelvnek. Normái csak az utóbbi két évtizedben kezdtek kialakulni.

Sinijärv felidézi azt az esetet, amikor valaki Kauksi Ülle võrui nyelvű verseit olvasta, megjegyezte, hogy nagyon szép dolog, hogy võruiul ír, de rosszul. Kiderült, hogy más körzetből származott. Mivel azonban a võrui nyelvnek nem voltak szabályai, nem lehetett őket örömmel megtörni.

De vitába száll Jaan Kaplinksival is, aki az észt nyelv természetellenes és javíthatatlan túlszabályozottsága miatt kesereg. Úgy gondolja, nagyon jó, hogy vannak szabályok, amelyeket meg lehet szegni, és vannak mítoszok, amelyeket  el lehet oszlatni. Arra hívja fel a figyelmet, hogy a keretkből való kitörés minden (r)evolúció előfeltétele. Néhány szép, de már nem hasznos megoldást örökségvédelem alá lehet vonni, de az irodalmi nyelv alapjául szolgáló nyelvváltozatok inkább csak lehetőségekkel szolgálnak, ezeket szabályozni nem szabad. A saját egyéni nyelvünkkel szemben lehetünk konzervatívok, de nem szabad írott szabályoknak alávetni.

Sinijärv a katedrális mellett egy másik hasonlattal is előhozakodik: a nyelv nem lehet egy barokk park, ahol kertészek százai nyírják törpeformájúvá a bokrokat, ahonnan a kutyák ki vannak tiltva, ahol nem szabad fagylaltozni, és a fűre lépni is tilos. Az emberek úgyis azonnal ösvényeket taposnak oda, ahol megéri átvágni. Az okos kertész tanácskozik az építésszel, és az igényeknek megfelelően változtat a kerten. Figyelembe veszi, hogy idővel változik, merre szeretnek az emberek járkálni. Nem megengedett, hogy bárki bárkinek bármilyen korlátokat állítson fel, legyenek azok bármilyen régiek vagy éppen újak.

Ideális a mindennapokban?
Ideális a mindennapokban?
(Forrás: Wikimedia Commons / Francisco Antunes / CC BY 2.0)

Ha pedig valaki annyira szereti a szabályozást, annak ott van a latin: szép, biztonságos és stabil rendszer, mely nem változik már semmilyen irányba. Ha azonban a nyelvközösség nem készül kihalni, nyugodtan megengedheti magának, hogy örömmel és kreatívan használja nyelvét. Egy életvidám népnek senki sem írhatja elő, hogy szabályok szerint káromkodjon.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
11 mederi 2013. június 16. 09:49

@DJS

"Egyszerűen az az elképzelés, hogy a magyar nyelvet többféleképpen lehet beszélni, teljesen idegen a mai magyar általános műveltségtől."

@tenegri

"Pont erről beszélek - hogy ez van, s ez nem jó."

Otthon mindenki úgy beszél, ahogyan akar, ez így van.

Azonban nagyon furcsa és zavaró volna, ha pl. egy csángó gyermek (hogy szélsőséges példával éljek) aki a szüleivel Budapestre költözne és itt járna iskolába, szülei ráhatására ragaszkodna ahhoz, hogy a saját nyelvjárása szerint oktassák. Nincs ilyen módon képzett pedagógus a fővárosban, mondhatná bárki.

Következésképpen a pedagógus egyféle módon (és nyelvtani szabályok szerint) fog magyar nyelvet tanítani, amit nevezzünk köznyelvnek.

Ha a gyermek oldaláról nézzük, neki sem volna célszerű nem megtanulni az általános norma szerinti magyart Magyarországon, ha felnőtt korában itt szeretne elhelyezkedni, mert az első állás interjún megtapasztalná, hogy teljesen meg sem értik amit mond. Ha írásban adná be a jelentkezését, hasonlóan gondot okozna a mégoly "toleráns cég" személyzetisének is. Végsősoron valószínűleg nem őt vennék fel hasonló képességű jelentkezők közül, érthető okokból!!

(Azt hiszem az angol tekintetében némileg más a helyzet, de olyan vonatkozásban sem hiszem, hogy az Angliában tanuló ausztrál gyerekeket ne angol angolra tanítanák.)

10 Krizsa 2013. január 28. 09:14

@tenegri: A nők, melegek, fogyatékosok.

A melegeket hagyhatjuk a fenébe, az csak egy marhaság: játék. Én "felvállalom", hogy minden szexpózot élvezettel gyakoroltam, kivéve az "önkit" meg a nőket. De az se számít, mert mindig volt vállalkozó hím és abszolút nem féltem sem a terhességtől (vigyáztam, vagy nem, és akkor boldogan megszültem: négyet),

...sem a pasik uralomvágyától nem féltem. Mert az ilyet kirúgtam / hozzá se kezdtem.

Maradnak 1. a nők. Szaud-Arábiában még nem tudtam volna teljesen egyenrangúnak felnőni. Ott vagy beleszoktam volna a hátrányos helyzetbe, vagy leütök valakit és kinyírnak. (Az előbbi a valószínű.)

A hátrányos helyzetemből Európában is maradt, pl. kevesebb fizetés nagyobb teljesítményért. Konklúzió: szemét civilizációban élek, de nem csak ebből a szempontból szemét... ennyi.

Maradtak: 2. A hátrányos helyzet a valódi probléma.

Az, hogy az ÉLETHEZ,ennivalóhoz, fedélhez mindenkinek joga van még csak kihirdetett cél... de legalább ki van hirdetve:-).

Az az elv, hogy a szabadsághoz (kimehet az utcára), a munkához(amire képes), meg a saját testéhez (nem végezhetnek rajta orvosi kísérleteket) is joga van, mocskosul szájon lett vágva

(fogyatékos elméjűnek, elmebetegnek, leromlott elméjű öregnek (18 féle gyógyszert szed)

TITULÁLT, de senkit nem bántó jámborok százezrei).

Igen, ma Magyarországon már nemcsak bezárni, hanem EMBERkísérleteket végezni is legálisan lehet rajtuk. Mióta? M.o.-on LEGÁLISAN három éve. Megtagadhatja? Ne röhögtess!

Az elmebeteg ugyan komolyan zavaró lehet a környezetre,és AZALATT valóban indokolt kiemelni, feljavítani, stb.

csak azt felejtik ki a sztoriból, hogy a zavaró korszakaik ált. ideiglenesek (volnának, ha emberként bánnának velük).

Meg azt, a rokk. nyugdíj folyósitásához hivatalosan igazolt vadbaromnak kell maradniuk - papiron. De ha papiron, akkor már mindent meg is lehet csinálni velük.

9 tenegri 2013. január 27. 23:05

@DJS: "De ez nem jelenti azt, hogy tisztában vannak vele - értsd: teljesen rendben lévőnek találják, értik, elfogadják"

Már miért ne tartanák rendben levőnek? A gyerek mindent rendben levőnek talál, amit nap mint nap lát és tapasztal, s az általa mérvadónak tekintet személyek (szülők, tanárok, stb.) is rendben levőnek tartanak.

"Sok gyerek alapvetően képmutatásnak, hazugságnak érzi, hogy a szülei mások előtt nem szidják le ugyanúgy, mint otthon."

A leszidás pont nem jó példa, nem erről beszélek, hanem az eltérő szokásokról. Az utcán más ruhát hordunk mint otthon, a nagymamánál mást eszünk mint otthon, stb. Ezek mind természetes dolgok a gyerek számára, mert a felnőttek is természetesnek veszik. A nyelvhasználati eltérések és szokások is természetesek annak, akinek a szülei és tanárai is természetesnek veszik, s nem nyilvánítják helytelennek.

"Még a felnőttek is, akik pedig magas szinten beszélik a köznyelvet, és tudják, mikor és hogyan kell használni, még ők sem szokták általában elfogadni a nyelvváltozatok létezését."

Így van, mert az iskolában voltaképp ezt tanították nekik. Nem azért van ez így, mert nem tudnák elfogadni a sokféleséget (más területen elfogadják, az öltözködésben, stb.; más helyeken a nyelvi változatosság sem gond a felnőtteknek sem), hanem mert ahhoz vannak szoktatva, hogy a köznyelvtől való eltérés az rossz, tudatlan, műveletlen, hibás. A gyerekeknél ugyanez a helyzet.

"Egyszerűen az az elképzelés, hogy a magyar nyelvet többféleképpen lehet beszélni, teljesen idegen a mai magyar általános műveltségtől."

Pont erről beszélek - hogy ez van, s ez nem jó. S nem azért van így, mert nem lehetne másként vagy mert ennek a gyerekek/felnőttek értelmi képessége lenne az akadálya. Kb. olyan ez mint a nők, a melegek, a fogyatékosok helyzetéhez való viszonyulás.

8 DJS 2013. január 27. 22:46

@tenegri:

"Az egészen kis gyerekek is tökéletesen tisztában vannak vele, hogy másként kell és lehet viselkedni otthon, az utcán, az óvodában, az iskolában, a családtagokkal és idegenekkel, nem ugyanazt szabad/nem szabad otthon mint a nagymamánál vagy vmelyik cimboránál, stb."

Ne viccelj. Talán tapasztalják. De ez nem jelenti azt, hogy tisztában vannak vele - értsd: teljesen rendben lévőnek találják, értik, elfogadják. Sok gyerek alapvetően képmutatásnak, hazugságnak érzi, hogy a szülei mások előtt nem szidják le ugyanúgy, mint otthon.

Még a felnőttek is, akik pedig magas szinten beszélik a köznyelvet, és tudják, mikor és hogyan kell használni, még ők sem szokták általában elfogadni a nyelvváltozatok létezését.

Egyszerűen az az elképzelés, hogy a magyar nyelvet többféleképpen lehet beszélni, teljesen idegen a mai magyar általános műveltségtől. Alapvető dolgokat kellene ehhez átértelmezni - mint a nyelv, a nemzet, a műveltség maga.

7 tenegri 2013. január 27. 19:37

@DJS: "A kisebb gyerekeknek gondot okoz megérteni, hogy egyazon embertől több különböző viselkedés is helyes és elfogadható lehet az adott szituáció függvényében."

Nem hinném. Az egészen kis gyerekek is tökéletesen tisztában vannak vele, hogy másként kell és lehet viselkedni otthon, az utcán, az óvodában, az iskolában, a családtagokkal és idegenekkel, nem ugyanazt szabad/nem szabad otthon mint a nagymamánál vagy vmelyik cimboránál, stb.

"A nyüstölés úgy értendő, hogy ezen a nyelvváltozaton szólnak a tankönyvek."

Ez még nem nyüstölés - majd akkor lesz az, ha a tanító néni csak a tankönyv nyelvváltozatát fogadja el a gyerektől helyesnek, s rászól ha nem azt használja.

"A harmadrész elméletben nagyon szép, de a gyakorlatban óriási előítéletek sújtják azokat, akik valamilyen, a többiektől eltérő nyelvváltozatot beszélnek. A tanárok részéről is."

Pontosan azért, mert az iskolában a tanárok többségétől azt tapasztalja szinte mindenki, hogy ha valaki nem egy bizonyos nyelvváltozatot használ, arra rászólnak, lenézik, kinevetik, kigyúnyolják, rossz jegyet adnak neki. És mivel ezt mindenki viszi tovább magával az iskolából, az iskolán kívül is ez a személet uralkodik. Ennek a felszámolásában a tanároknak nagyon fontos szerepe lenne, ahogy a tanárképzésnek is.

6 DJS 2013. január 27. 19:06

@Fejes László (nyest.hu):

A kisebb gyerekeknek gondot okoz megérteni, hogy egyazon embertől több különböző viselkedés is helyes és elfogadható lehet az adott szituáció függvényében. És az iskolai nyelvtanítás egészen kis kortól tart.

A nyüstölés úgy értendő, hogy ezen a nyelvváltozaton szólnak a tankönyvek.

A harmadrész elméletben nagyon szép, de a gyakorlatban óriási előítéletek sújtják azokat, akik valamilyen, a többiektől eltérő nyelvváltozatot beszélnek. A tanárok részéről is.

5 Fejes László (nyest.hu) 2013. január 27. 15:44

@DJS: Már, azt megérti, hogy Afrikában meleg van, az Antarktiszon meg hideg? Azt megérti, hogy a halak úsznak, a madarak repülnek? Azt meégérti, hogy más országokban teljesen más nyelven beszélnek? Vagy ezt se szabad tanítani?

Másrészt: miért kellene más változatot „belenyüstölni”?

Harmadrészt: miért buktatnának meg bárkit is, mert más változatot beszél? Nyilván a tananyagot nem tanulta meg, ha megbuktatták.

4 DJS 2013. január 27. 15:35

@Fejes László (nyest.hu): "Lehet úgy tanítani, hogy a te otthoni változatod az egyik változat, de van még sok más változat is..."

Egyáltalán nem biztos, hogy egy gyerek ezt megérti. Másrészt pedig, ha megérti is, akkor is a másik változatot nyüstölik belé naphosszat. És mindig lesz olyan szülő, aki szóvá teszi, hogy milyen alapon húzták meg a gyerekét magyarból, ha egyszer az iskolában oktatott nyelv csak az egyik helyes változat...

3 Fejes László (nyest.hu) 2012. augusztus 18. 20:11

@Földönkívüli: Az ilyen kérdésekre nem lehet igennel vagy nemmel válaszolni. Nyilván egy tisztán võruiul, ill. észt irodalmi nyelven beszélő megért valamit egymásból. Ma azonban ez nehezen mérhető, mert minden võrui tud észtül, méghozzá anyanyelvi szinten. Annyira, hogy a mai võrui tulajdonképpen egy rendkívül elésztesedett változata a 200-300 évvel ezelőtt beszélt võruinak. Ráadásul az északészt és a délészt (võrui) között folyamatos volt az érintkezés, sosem volt nagyon éles határ. Továbbá ha egy északészt võrui környezetbe kerül, először nem sokat ért, de aztán fokozatosan hozzászokik bizonyos szabályos megfelelésekhez, és sokkal gyorsabban elkezd érteni, sőt, beszélni, mint mondjuk ha egy lett vagy orosz kerül oda.

@arafuraferi: Lehet úgy tanítani, hogy a te otthoni változatod az egyik változat, de van még sok más változat is...

2 arafuraferi 2012. augusztus 18. 16:56

A nyelvet nagyrészt nem önjelölt nyelvművelők szabályozzák (akik az ürügyet szolgáltatják a nyelvészeknek a nyelvművelés ellen), hanem az iskolákban verik belénk a szabályokat. Persze lehetne úgy is oktatni, hogy beszélj úgy, ahogy a muter tanított, de az iskolai oktatás során ránk ragasztott nyelvváltozat elvileg megkönnyíti a későbbi információözön befogadását, illetve, a gondolataink értelmezhetőségét.

Amelyik nyelv pedig nincs oktatva, tudjuk mi lesz a sorsa. Persze vannak még nagy beszélőszámú nyelvek, amelyeket nem írnak, nem olvasnak, nem oktatnak, de ezek beszélői (ha belecsöppennek a civilizációba), rákényszerülnek egy közvetítőnyelv megtanulására. Közvetítő nyelvekre mindig szükség lesz, lehet az nyelven belül, lehet más nyelv, de akkor is meg kell tanulni, megtanulni pedig csak úgy lehet, ha azt tanítják is. Ha a közvetítő nyelv nyelven belüli, az segíti a nyelv megmaradását, ha nyelven kívüli, akkor az elősegíti az eredeti nyelv kihalását. Ilyen egyszerű.

1 Sultanus Constantinus 2012. augusztus 18. 15:38

Az észt és a võrui nyelv érthetőek kölcsönösen?

Információ
X