nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Közelebb van, mint gondolnád

Sajnovics János és Hell Miksa két éven át utazott érte, mi most itthon is megtekinthetjük: a Vénusz átvonul a Nap előtt.

Fejes László | 2012. június 5.
|  

A18. században már előre tudták, mikor fog átvonulni a Vénusz a Nap előtt (természetesen a Földről nézve). Az egyik ilyen időpont 1769. június 3. volt. Az esemény jelentősége az volt, hogy a megfigyelések segítségével lehetett kiszámolni a Föld és a Nap távolságát. Ehhez azonban arra volt szükség, hogy a Föld különböző pontjain is elvégezzék a méréseket. VII. Keresztély dán király Hell Miksa jezsuita szerzetest meghívta, hogy birodalma területéről végezze el a méréseket. Ehhez célszerű volt a többi mérési helytől minél távolabb utazni, ezért Hell a birodalom egyik legészakibb pontjára, Vardø [vardő] szigetére utazott. Mivel már ekkor voltak találgatások, hogy a magyar és a lapp nyelvnek köze lehet egymáshoz (a nyelvrokonság fogalma ekkor még nem alakult ki), ennek ellenőrzésével kollégáját, Sajnovics Jánost bízta meg.

Hell társaival 1768. április 28-án vágott útnak Bécsből, és június közepén értek Koppenhágába, ahonnan július 2-án indultak tovább. Július 30-án értek Trondheimba, onnan augusztus 22-én indultak tovább, és október 11-én érkeztek meg Vardøre. Itt nyolc hónapon át várakoztak. Erre azért kényszerültek, mert a korabeli körülmények nem tették volna lehetővé, hogy nyár elejére érkezzenek meg.

Az expedíciónak hatalmas szerencséje volt. Bár az ég felhős volt, és a Vénusz átvonulásából alig láttak valamit, éppen a legfontosabb pillanatokban, a Vénusz belépésekor és kilépésekor felszakadozott a felhőzet.

A Vénusz belépése (igaz, nem 1769-ben, hanem 2004-ben)
A Vénusz belépése (igaz, nem 1769-ben, hanem 2004-ben)
(Forrás: Wikimedia Commons / Dbenzhuser / GNU-FDL 1.2)
A mérések elvégzése után még csaknem egy hónapig készültek a visszaútra: csupán június 27-én hajóztak el Vardøről. Szeptember 12-én érkeztek vissza Trondheimba, október 17-én pedig Koppenhágába, ahol több mint fél évet töltöttek. Itt előadásokat tartottak, illetve könyvben is kiadták eredményeiket. Sajnovics a dán akadámián előadást tartott január 19-én, 26-án és február 9-én, április 10-én pedig megjelent a Demonstratio.

Te pedig, csillagász bár akárki lehetsz
Kedves rokonaidhoz tüstént visszamehetsz
Vélek száraz halból készült málét ehetsz
Mert lám, ítéletet nyelvünkről nem tehetsz.

(Orczy Lőrinc gúnyverse)

Május 22-én elhagyták Koppenhágát, és augusztus 12-én érkeztek vissza Bécsbe. Több mint két évig voltak távol. Az utazások időtartama jól érzékelteti az akkori viszonyokat. Az utazás körülményeiről Sajnovics János naplójából és leveleiből szerezhetünk tudomást, ezek ma már magyarul is elérhetők. Sajnálatos módon azonban ezekben az írásokban szó sem esik Sajnovics munkájáról. Semmit nem tudunk meg arról, mikor, hogyan és hol gyűjtötte adatait, hogyan írta művét, milyen nehézségekkel és hogyan küzdött meg. Úgy tűnik, ez már örökre titok marad.

Forrás

Sajnovics naplója 1768–1769–1770. Deák A. András fordítása.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
2 astrohist 2013. november 1. 01:42

Kissé elkésett jegyzet (most bukkantam e cikkre).

Sajnovics János nyelvtudományi kutatása - ellentétben a cikk végének állításával - eléggé könnyen megismerhető. Már a forrásként idézett Sajnovics-Hell útinaplóból és levelezésből kiderül, hogyan látott hozzá, milyen nehézségekkel kellett megküzdenie. De az egész kutatás menetét elolvashatjuk a Demonstratio. Idioma Ungarorum et Lapponum idem esse 1994-ben magyar fordításban is megjelent munkájából. Sajnovics és Hell nyelvtudományi-néptrajzi munkáját magam is megpróbáltam röviden (kissé a korábbiaktól eltérő irányzattal) felvázolni )Bartha L.: Sajnovics János, Hell Miksa és a "magyar őstörténet" c. cikkemben, a Nyelvtudományi 1983/2. sz.). valamint a Hadobás Sándor által összeállított Hell Miksa és Sajnovics János biobibliográfia bevezető tanulmányában (Rudabánya, 2008. Elérhető interneten a MEK-en). Eléggé részletes Csupor Tibor: Csillag és ősi szó, Bp. 1977. ismeretterjesztő könyve.

A lényeg az, hogy az egész kutatást Hell Miksa kezdeményezte, aki már korábban is foglalkozott a magyar történelemmel. Magának az "összehasonlító módszernek" alapgondolata is tőle származik, de azt Sajnovics dolgozta ki, valósította meg is tette közzé. Munkája csak egy részlete lett volna az általuk elképzelt "magyar őstörténetnek", amely voltaképpen sok vonásában Pray György elképzelésén alapul.

Az érdekesség az, hogy Sajnovics János voltaképpen csak lapfföldi utazásuk második felében kezdett foglalkozni ezzel a tanulmánnyal. Munkáját nagyon megnehezítette, hogy nem tudott sem dánul, sem norvégül, és hármas áttételben tudta csak a szavakat egybevetni (lapp-dán és dán-latin szótárral). Nagy segítségére voltak azonban a lappok között élő protestáns lelkészek.

Sajnovics későbbi munkásságát nem csak az elutasító hazai fogadtatás okozta, hanem az is, hogy várakozása és tudása ellenére nem lett az 1777-1780 közt a budai Vár-palotán felépített csillagvizsgáló igazgatója, nem lett "Királyi csillagász" (megérdemelte volna!), és ez teljes kiábrándulását, elzárózását okozta. (Egyébként a hazai fogadtatás sem volt olyan egyértelműen elutasító: a nagyszombati, majd budai tanárok pl. egyhangúan elismerték érdemeit, Mária Terézia pedig személyesen is biztatta további munkálkodásra.).

Ami az előző hozzászólást illeti: kicsit csacskának ítélem a kifogást, hogy miért nevezzük Keresztélynek a dán Christianokat. Hagyomány az uralkodók és pápák nevének magyar írása. Ha a porosz Wilhelm-eket Vilmosnak, és az angol Georgokat, Henry-ket Györgynek, Henriknek nevezzük, miért kellene éppen a dánoknál kivételt tennünk? - Bartja Lajos

1 scasc 2012. június 6. 07:52

"VII. Keresztély dán király" — tudom, a történelemtudománynak külön hagyományai vannak, meg tudom, hogy a 19.sz.-ban dívott itthon is a Keresztély, todom, hogy ez a "hivatalos, helyes" forma, de ezt meg kell jegyeznem: a Christian királyok keresztélyezése Krisztián helyett mindig is röhejesnek tűnt :-)

"Sajnálatos módon azonban ezekben [naplójában] szó sem esik Sajnovics munkájáról." — Erről nem tudtam. Azért ez szerfelett ... meglepő...

Információ
X