nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Írástudatlanság és többnejűség Hruscsov alatt

A keleti manysik még Hruscsov idején is szinte 19. századi viszonyok között éltek mindentől elzárt területükön. Aztán el is tűntek.

Fejes László | 2017. február 23.
|  

A Jugra folyóirat 1992. júliusi számában Jevdokija Kuzakova különös beszámolóját olvashatjuk 1955-ös kondai útjáról. Kuzakova keleti-manysi nyelvjárási szövegeket gyűjtött a Konda mentén, gyűjtésén alapuló szótára csak két évvel később, 1994-ben jelent meg. Beszámolója számos olyan adatot tartalmaz, mely már 37 évvel az útja után is meglepő lehetett, és az azóta eltelt negyed századnak köszönhetően mi még különösebbnek láthatjuk ezeket.

A keleti-manysi nyelvjárások már 1992-re eltűntek. A manysi ezen változatát a ma is beszélt északi manysitól délkeletre, Hanti-Manszijszktól délnyugatra beszélték a Konda és a Jukonda, illetve ezek mellékfolyói mentén. 

Kékkel az északi manysi, pirossal a keleti manysi nyelvjárásterület egykori területe
Kékkel az északi manysi, pirossal a keleti manysi nyelvjárásterület egykori területe

A két nyelvjárás között szókincsben és nyelvtanban is meglehetősen nagy eltérés mutatkozott, a két változat nem is volt kölcsönösen érthető. Míg az északi manysiból már kiveszett a magánhangzó-harmónia (hangrendi illeszkedés), addig a keleti manysi megőrizte. A keleti manysik sokkal korábban kerültek közeli kapcsolatba az oroszokkal, mint az északiak. Életmódjukban is eloroszosodtak, már a 19. században sem különböztek az oroszoktól. Kuzakova feljegyezte, hogy fő ünnepük a Péter-nap (július 29., mai naptár szerint július 12.) volt, akárcsak az oroszoknál. Ilyenkor Levdimben, a szent hegyen gyűlt össze a környék manysi lakossága, és 2-3 napos ünnepet tartottak, melynek során áldozati állatokat vágtak le. Hathúros citerán, illetve kilenchúros hárfaszerű hangszeren („darun”) játszottak.

Az ötvenes években már csak az idősebb generáció beszélte a nyelvet. Kuzakova említ egy akkor 25 éves fiatalembert, aki akkor azt kérdezte tőle: „Minek leírni azt a nyavalyás manysi nyelvet? Kinek kell az?” Kuzakova elmereng azon, vajon mit szólna akkor, a kilencvenes évek elején, amikor a nyelv örökre elveszett, ugyanez az ember. (A nyolcvanas évek végére, kilencvenes évek elején egyfajta „nemzeti ébredés” ment végbe a Szovjetunió területén, sokakban fellángolt az addig elnyomott etnikai öntudat.) Kuizakova azonban megjegyzi, hogy ebben az időben az idősebb generációhoz tartozók közül nem csak a manysik, hanem a helyi oroszok és hantik közül is sokan beszéltek manysiul.

A Konda felső folyásánál
A Konda felső folyásánál
(Forrás: Panoramio / Gennady Basanko)

Visszaemlékezése elején Kuzakova azt idézi fel, hogyan utazott a Jukondán Sugur faluig. Pontosabban azzal kezdi, hogy jobb nem is emlékezni rá, hogyan és hány napig tartott az utazás, és hogy a legénység mennyi vodkát fogyasztott. Júliusban Sugur, augusztusban Levdim és Kosat, szeptemberben Karim községekben dolgozott. (Suguron kívül a többi település már nem létezik, Karimnak már 2010-ben is csak 10 lakosa volt.) Ezeken kívül egy sor apró település létezett, melyeknek ma már nyomuk sem maradt.

Kuzakova kiemeli, hogy abban az időben a táj teljesen érintetlen volt, a folyókon nem úsztak olajfoltok: nemhogy olajkitermelés nem volt, de még motoros hajók sem jártak, de semmilyen gépek nem voltak. Hajó havonta egyszer közlekedett (nyilván csak nyáron), egyébként csónakon, erdei ösvényeken, mocsarakon keresztül közlekedtek a falvak között.

A Konda kanyarulatai
A Konda kanyarulatai
(Forrás: zapoved.ru)

A lakosság középkorú és idősebb része abban az időben teljes mértékben írástudatlan volt, a 25-30 éves korosztálytagjai is csupán 1-4 osztályt végeztek. Ezzel a képzettséggel már vezető beosztást lehetett betölteni: ilyen fokú képzettséggel rendelkeztek a gazdasági ügyintézők, a kolhozok könyvelői, a halgazdaságok vezetői. Kuzakova útja során csupán két személlyel találkozott, akinek magasabb végzettsége volt: egy kilencedikes diákkal (arról, hogy ő hol tanult, nem esik szó), illetve a karimi hétosztályos iskola tanárával. 

1955-ben Kuzakova még találkozott a többnejűség jelenségével is. Igaz, csak két férfinak volt két felesége is – közülük az egyik 77 éves volt, a másik korára Kuzakova már nem emlékezett (de valószínűleg ő sem volt fiatal). 

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
6 jan 2017. február 24. 08:57

@Fejes László (nyest.hu): köszi, így már értem!

5 Irgun Baklav 2017. február 24. 08:11

@cikk: "Aztán el is tűntek."

Lehet, hogy nem olvastam a cikket elég figyelmesen, de ez a szomorú többes számú következtetés végül kire vonatkozik?

A keleti manysi nyelv beszélőire, esetleg a keleti manysi etnikumra, önálló keleti manysi kulturális identitásra is (ha volt ilyen valaha egyáltalán)?

4 Fejes László (nyest.hu) 2017. február 23. 22:26

@jan: Azért nem egyértelmű a dolog, mert az orosz népi vallásosság is egy csomó pogány elemet őrzött meg (nyilván ez nem ugyanaz a pogányság, mint az obi-ugoroknál, de akkor is pogányság), másfelől formálisan a manysik és hantik is meg voltak keresztelve, és egy csomó keresztény szokást átvettek, pl. az ikonokat bálványként kezelték stb. Szóval a párhuzam még ebben is elég erős, de persze elsősorban a gazdasági környezetre, tárgyi kultúrára gondoltam.

@bloggerman77: A nyugati manysi a 20. száza elejére kihalt, a délit is csak néhány száz öreg beszélte. Viszont a hanti területek az Ob mentén északra és keletre is túlnyúlnak a körzet határain. Viszont pl. a körzeten belül élnek erdei nyenyecek is. A nemzetiségi területek határait nem etnikai területek szerint húzták meg, egyrészt mert nem is lehetett, másrészt ahol lehetett volnba, ott is kavartak: divide et impera. A terület nagy része egyébként is lakatlan, ill. ahol lakott, ott is ritkán.

3 bloggerman77 2017. február 23. 20:26

@bloggerman77:

Közben talált egy térképet, hogy a kérdésemre a válasz igem, a kihalt nyugati és déli nyelvjárásokat az autonómia területén kívül beszélték.

2 bloggerman77 2017. február 23. 20:22

@jan:

Gondolom FL az "életmód" alatt nem a vallási szokásaikat értette, hanem azt, hogy falvakba letelepülve éltek, és földet műveltek, mint az oroszok, nem pedig rénszarvasnyájakat terelgetve nomadizáltak.

Érdekes, hogy a manysik milyen kis részén éltek csak a róluk elnevezett autonóm köztársaságban, és a két etnikai csoport is ennek a területnek a nyugati szélére tapadt szinte. Ezek szerint a nyugati és déli manysik területek már nem is esett erre a szovjet időkben kialakított autonómiára.

1 jan 2017. február 23. 13:12

Érdekes poszt, köszi! Mondjuk azt a kijelentést, hogy "Életmódjukban is eloroszosodtak, már a 19. században sem különböztek az oroszoktól.", nehezen tudom összeegyeztetni azzal, hogy "a szent hegyen gyűlt össze a környék manysi lakossága, és 2-3 napos ünnepet tartottak, melynek során áldozati állatokat vágtak le." Nem értek az orosz néprajzhoz, de meglepne, hogy az orosz falusiak a 19. században a szent hegyükön (!) állatáldozatot(!!) hajtottak volna végre... Meg ott a többnejűség is...

És amúgy ez a nyelvjárás azért veszett ki hamarabb, mint az északi, mert hamarabbi volt a kontakt (amit ír is a poszt), vagy kevesebben is voltak eleve?

Információ
X