nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Hantik és manysik
Hol népek süllyednek el

Oroszország szinte minden bevétele az olaj és a földgáz értékesítéséből származik. De hogy élnek azok az emberek, akiknek a földjéből bányásszák ezeket? Nyelvrokonainkat láthatjuk.

Rénhírek | 2014. december 28.
|  

A hantik és manysik kultúrája az évszázadok, évezredek során természetesen folyamatosan változott, ám az oroszokkal való érintkezés során ez a változás felgyorsult. Már az első kutatóik is a kultúra hanyatlásáról, a régi életforma, szokások és költészet eltűnéséről beszélnek. A szovjet időszakban azonban a korábbiakhoz képest is rendkívül felgyorsult ez a változás.

A szovjet hatóságok a korábbi szétszórt településeket összevonták, nagyobb falvakat hoztak létre; a gyerekeket bentlakásos iskolákba, internátusokba kényszerítették. Mindezek következtében az őslakosok nem voltak képesek folytatni hagyományos életmódjukat, továbbadni a tajgában való boldogulás ezernyi apró trükkjét. A tehetősebb családok tagjait, illetve a sámánokat és a közösségek egyéb hagyományos vezetőit üldözték.

Mindemellett jellemző volt az oroszok negatív hozzáállása az őshonos népekhez. Erre való reakcióként az őshonos népek tagjai igyekeztek személyi igazolványukba az oroszt nemzetiségként megjelölni – habár külsejük általában árulkodott származásukról.

A kilencvenes években megváltozott a helyzet, az őshonos származásnak előnyei is lettek. Bizonyos helyeken csak az őshonos népek tagjai kaphattak halászati és vadászati engedélyeket, illetve jogosulttá váltak bizonyos támogatásokra. Ez viszont arra szoktatta őket, hogy ne dolgozzanak – hiszen ezeken a területeken a munkabér sem jelentősen több, mint a szociális juttatások. Mindez lényegében a kultúra teljes leépüléséhez vezetett – a nyelv elvesztésétől függetlenül is. A fiatalok már nem akarnak visszatérni a hagyományokhoz, egyetlen vágyuk: „normálisan élni”.

Fjodor Tyelkov és Szergej Potyerjajev a nyáron bejárták a Hanti-Manysi Autoonóm körzetet, hogy megörökítsék, miként is élnek a körzet őshonos népei. Fotóikból válogatunk mi is. Sajnos az nem világos, hogy a beállításokat a fotósoknak köszönhetjük, vagy maguk a szereplők választották ki a környezetet és a rájuk jellemző tevékenységet.

Hol népek süllyednek el
Forrás: colta.ru

ljudmila Ibragimova 57 éves, manysi, igazgató (sajnos nem sikerült kiderítenünk, mivel foglalkozik a cége), az Egységes Oroszország párt és a Jugra Megmentése civil szervezet tagja. Jelenleg Igrimben él, a közeli Ljuljukariban született (a települést időközben valószínűleg felszámolták). Miközben ruházata népviselet (beleértve a mára már népviseletnek tekintett színes tömeggyártású kendőt), lakókörnyezetében semmilyen etnikai jegyet nem figyelhetünk meg. Külön felhívnánk a figyelmet a keresztre, illetve a Wunderbaum illatosítóra, mely groteszk módon emlékeztet a manysik eredeti lakókörnyezetére, az erdőre.

Hol népek süllyednek el
Forrás: colta.ru

Polina Monyina 43 éves hanti, szintén Igrimben él, de jóval távolabbról, a Jamal-Nyenyec Autonóm Körzetben található Ovolingort faluból származik. Szintén népviseletet hord, de a háttérben egy jellegzetesen jellegtelen oroszországi falu főterét láthatjuk az elmaradhatatlan Leninnel. Mig az előző képen a túltengő színek diszharmóniája volt feltűnő, ezen a képen a színes alak és a szürkés, szinte színtelen háttér kontrasztja határozza meg a képet.

Hol népek süllyednek el
Forrás: colta.ru

A hétéves Anton Tyihonov és a 48 éves nevelőnő, Luiza Tyihonova is Igrimi lakos. Hantik. A kontraszt itt  a fiú alakján a legélesebb: a vastag, téli hagyományos gyapjúzokni nyugatias nyári ruha. Egyébként a női főalak és a környezet között a szokásos ellentétet figyelhetjük meg. További ellentétet alkot azonban a puritán modern lakás és a 19. század polgári kultúrájának ízlését tükröző olcsó, ám annál cicomásabb keretben felfüggesztett reprodukció.

Hol népek süllyednek el
Forrás: colta.ru

A gyűjtemény talán legszebb darabján Zoja Jenizarova 78 éves manysi nyugdíjas látható. Nyizsnyije Narikariban él. A környezet ezúttal egyszerű parasztház, melyben inkább csak a sublót, a függöny és a kék festés jelzi, hogy már az ipari korszakban vagyunk. (Persze az azonos színre festett falak és bútorok teszik szürreálissá a képet – valószínűleg nem lakberendezési koncepcióról van szó, csupán arról, hogy ilyen festék állt rendelkezésre.) Ebben az esetben a népviselet-jellegű, ám puritán ruházat sincs éles kontrasztban az épített környezettel. Annál inkább elütnek a képek, a művirágok, a műanyag kaspók (különösen az asztalon látható kehelyszerűség).

Hol népek süllyednek el
Forrás: colta.ru

Az eddigieknek szinte negatívja az a kép, melyen Natalja Krjukova, Serkali néprajzi múzeumának 49 éves igazgatónője látható. Itt ugyanis a múzeumi háttérnek köszönhetően a hagyományos kultúra tárgyai dominálnak – persze nem hagyományos elrendezésükben –, legfeljebb a függöny és a zöld szőnyeg utal félreérthetetlenül a modern korra. Ezzel szemben a főalak öltözködése városias, semmilyen etnikai jegy nem fedezhető fel rajta.

Hol népek süllyednek el
Forrás: colta.ru

A fenti képen az ötvennégy éves Leonyid Pasin kapitány és gépész látható. A képen semmi nem utal arra, hogy manysi származású. Míg a nőket ábrázoló képeken rendszeresen találunk valamilyen etnikai jellemzőt, addig a férfiak esetében soha. Pedig találunk köztük raktárost, tűzoltókat, rendőrt, szövetkezeti elnököt és fűtőt, gépkezelőt és munkanélkülit, különböző generációk képviselőit. Úgy tűnik, megfigyelésünket alátámasztja a Kitajev-családról készült kép is, ahol a háttérben és férfiak ruházatán az őshonos származásra utaló jelet nem lehet felfedezni, míg a nők kendői ezt egyértelműen jelzik.

Hol népek süllyednek el
Forrás: colta.ru

A képek feliratait nézve feltűnhet, hogy a férfiak általában fizikai, a nők  szellemi munkát végeznek. Ez általában is jellemző a kis falvak lakóira: a tanárok, nevelők, könyvelők stb. többsége általában nő. Az sem ritka, hogy a nők vezető pozíciókat töltenek be, gyakran a települések vezetői is nők.

A képek láttán természetesen érdemes azon is elgondolkodni, hogy Magyarországon vagy régiónkban milyen az öltözködési és lakberendezési kultúra, milyen képeket lehetne készíteni. Ha ezt végiggondoltuk, érdemes még egyszer végiglapozni a képeket.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
16 Krizsa 2015. március 4. 19:55

@lcsaszar: Igen. Vagy 35 évvel ezelőtt egyszer láttam egy parasztbácsit a TV-ben. Énekelt. Én mást csináltam közben, csak a hangra figyeltem fel. Hát ez magyarul énekel, gondoltam, de hogy lehet az, hogy semmit nem értek. Odanéztem: az arc is magyar. De most se értem. Ob melléki faluból való bácsit hallottunk, mondta a bemondó.

A génjeink azonban nem... ja, ha csak párezer évre vizsgálódnak, hogy az apróságok hogyan változtak azóta a génekben - akkor persze, hogy nem. Sokkal régebben mentek oda. Innen. Valamelyik jégkorszak után. S az i. u. 5-9oo, az utolsó népvándorlásoknak ehhez a világon már semmi közük nem volt már. A testalkat, az arcberendezés és (attól) a hangképző szervek működése nem 1-2 ezer éves.

15 lcsaszar 2015. március 4. 18:37

Nekem az az érdekes a képeken, hogy az emberek arcvonásai igen hasonlítanak a magyarokéhoz. Ugyanezt érzem, ha török arcokat látok. Nincs "ázsiai" feeling-em.

14 Krizsa 2015. március 4. 18:24

Ami a nyelveket illeti, ez már 2ooo éve tart. Csak a magyar nyelvet alig, s az oroszt is sokkal kevésbé lehetett ledózerolni (az óegyházi szlávval), mint az "újlatin" világot. A többi szlávra az orosz hatott vissza később... már ahol. A nyugati újlatin világ nyelv-elődeinek már emlékük se maradt.

S az "európai kultúra" megint felemelte a fejét és mindent egyesíteni akar. A magyar nyelvet és talpad alatt a földet őrizd. A földet csak bérbe adni volna szabad (az államtól) - eladni egy cm-t sem.

13 rdos 2015. március 4. 17:07

Lassan? száz éve valami nagyon elromlott. :-( Nekünk trianon, ami mára 8 egymással szomszédos országba kényszerített minket. A csehek és a szlovákok kétfelé mentek. Jugoszláviának, Oroszországnak egészen újkeletű, csak negyedszázados a saját "trianonja". A napokban olvasom, a szlováhocskák már nem tőlünk rettegnek a legjobban. Apránként majdcsak rájönnek itt, a szilánkosra tört Eurázsia keletebbi régiójában a népek, hogy nem mi vagyunk egymás ellenségei. Erre most az ukrán és az orosz öli egymást. :-( Kis túlzással olyan, mintha a vazsiak a szaboulcsiaknak esnének. :-(

Távoli rokonainkat sajnálom. Az orosz nacionalizmust - oroszosítási törekvéseket kár is lenne tagadni. Talán majd egyszer az oroszok is rájönnek. Hogy együtt működünk. Együttműködünk. Addig is, sajna a kis népeknek egyre kisebb a túlélési esélyük. :-(

12 baloch 2015. március 4. 16:26

3. "a cikkben pedig inkább enyhe gúnyt érzek… vagy ti másként látjátok"

Gúnyolódó felhangot érzek én is a sorokban. Ott, abban a helyzetben ez a kinézet szerintem elfogadott, és az a lényeg. Valószínűleg a farmernadrágot sem csak divatból vette fel a csinos asszonka, hanem mert célszerű öltözék (ha dolgozok, legszívesebben én is azt húzok).

--

A divat a sznobok bolondsága. Egy ruhában a célszerűség és a kényelem legyen a fontos, ne pedig a belevarrt címke. A hagyományos öltözékek közt találunk célszerűt, és kényelmeset is.

11 szeverna 2015. január 11. 20:28

1. nem védem az oroszokat.

2. az amerikai kontinens több mint kétszer akkora mint Oroszország és a lakosság sincs arányban.

3. filmben az indiánok leginkább azért szerepelnek,hogy ebből is pénzt húzzanak ki a pénzemberek.

4. a rezervátumok rendszerint a legszegényebb területek közé tartoznak.

5. Oroszországban nem csak finnugorok élnek,mint őslakos népek.

10 Krizsa 2015. január 11. 15:23

Ha a középeurópaában ücsörgő, genetikailag vitán felül őseurópai, nyelvileg... hm... keservesen vitatott ősiségű magyart is ki lehetett volna irtani, a maradékot meg valóban elkergetni Szibériáig,

akkor az ind. "kultúrkör" már őket is romantikusan ölelné a keblére. S az emléküknek filmekkel és motorkerékpár emblémákkal tisztelegne. Ez az, ami sikerült:-))).

9 Roland2 2015. január 11. 14:25

@geo:Azért az indiánok sok amerikai filmben szerepelnek - az utóbbi időben főleg pozitív szereplőkként -, a ( globális ) popkultúrában is jelen vannak, több márkát , terméket neveznek el róluk ( pl Indian motorkerékpár ) , egykori indiánok ( Pocahontas,Sacagawea, Geronimo,stb.) ikonikus alakokká váltak, könyvekben szerepelnek, sokan érdeklődnek az indiánok kultúrája iránt, külön indián boltok is vannak, sok amerikaiban valami naiv romantikus kép alakult ki az indiánok egykori életéről. Még ha a valós társadalmi helyzetükön ez a gyakorlatban nem is mindig javít, azért láthatóan jelen vannak az amerikai kulturális életben. Az oroszországi finnugorok még ilyen helyzetben sincsenek: mivel Oroszország hangsúlyosabban etnikai alapú nemzet, kevés orosz érdeklődik a kisebbségek iránt ( sőt, inkább elutasítóan nézi őket).

8 geo 2015. január 11. 03:25

@Roland2:

"USÁ-ban a nemzeti hagyomány, jelkép és tisztelet részét képezik az indiánok a modernkorban"

Hogy rövid legyek: Zen kegyhelyek szerzetesei esetében találóak lehetnek a kifelyezések, de

közelebbről (Torontóból) nézve, egyik szó sincs közel a valósághoz.

7 Roland2 2015. január 10. 23:52

@szeverna: Miről beszélsz ? Az amerikai földrészen több tízmillió indián él még, míg Oroszországban csak kb. másfél-két millió finnugor. Semmivel nem jobb az oroszországi kis nemzetiségek élete az indiánokénál, sőt, ha figyelembe vesszük, hogy néhány közép- és dél-amerikai országban a többségi népek közé tartoznak és a nyelvük hivatalos ( a guarani Paraguayban ) vagy kiemelt státuszú, akkor még az ( némely ) indiánok jobb helyzetben is vannak, ha már kollektíven beszélünk indiánokról ( ami jóval tágabb fogalom, mint a finnugor ).

Ráadásul amíg az USÁ-ban a nemzeti hagyomány, jelkép és tisztelet részét képezik az indiánok a modernkorban, addig az oroszországi kis népek ezt nem élvezhetik.

Ne mentegessed az oroszok nemzetiségi politikáját és annak történelmi gyakorlatát !

6 szeverna 2015. január 10. 19:43

Lehet,hogy nem úgy élnek mint őseik,de nem irtották ki őket,ahogy azt Amerikában tették. Ha az orosz hódítások is úgy zajlottak volna,mint a spanyol vagy az angol akkor talán már nem lenne kikről beszélnünk. Igaz nem élnek jó körülmények között,de még meg tudják mutatni nekünk kultúrájukat és nyelvüket.

5 hovatovabb 2015. január 2. 21:35

a huszadik század ipari forradalma, mint a nyugati kultúra diadala sokak fejében keveredik az emberhez méltó élet képével aminek ahhoz semmi köze és amit azért tett az csak übermensh-ideológia (gépmanipuláció) aminek végeredménye rabszolga-diktatúra és bolygóméretű szennyezés, aminek eredménye olajjal szennyezett fél óceán, rádióaktív-szennyezett fél óceán, olajjal elárasztott negyed kontinensnyi tengerpart, olajjal elárasztott egy kisebb országnyi tajga, egy szmogban úszó ország és háborúskodó fél világ.

4 hovatovabb 2015. január 2. 21:26

"a férfiak általában fizikai, a nők szellemi munkát végeznek. Ez általában is jellemző a kis falvak lakóira: a tanárok, nevelők, könyvelők stb. többsége általában nő. Az sem ritka, hogy a nők vezető pozíciókat töltenek be, gyakran a települések vezetői is nők"

igen, egy művelt nép utódnépe.

.

@bloggerman77: "ha van mód az emberi életre, egy ostoba hagyományhoz ragaszkodás miatt éljenek úgy, mint az ősemberek?"

azért mert te csak úgy tudod elképzelni, az kinek a baja?

az hogy azt hiszed mi úgy éltünk ahogy te képzeled, az kinek a baja?

.

az emberi élet meg nem kockaházakat jelent pedofiltámogató rendőrséggel és olyan nyelven ahol máshogy írnak mint ahogy olvasnak.

az emberi ész nem kutyaész, nem majom ész, nem parazitaész.

3 GéKI 2014. december 30. 15:30

Abszolút „urbánus” szemléletet tükröz a cikk és a képek. Mint azok, akik azon sopánkodnak, hogy a piciny székely falvak lakói is egyre kevesebben hordják a népviseletet, de ha meg megjelennek benne a pesti utcán, akkor kiröhögik őket. Szóval én egy igen pici faluban nőttem fel, ahol az első házunknak még be volt falazva az ablaka, mert nem tellett „üvegesre”. Ha bemegyek egy „skanzenbe” én elsősorban a szegénységet, - és nem a szépséget – látom… – biztos az én hibám.

Ezeket a képeket nézve is engem inkább a sírás és a részvét kerülget… a cikkben pedig inkább enyhe gúnyt érzek… vagy ti másként látjátok.

2 Nem tudtam jó nevet kitalálni 2014. december 29. 14:13

egetértek @bloggerman77:-nal, 2014-ben (lassan 15) már nem kéne elvárni hogy nyomorogjanak... a manysik és chantik fennmaradásának is jobbat tesz ha nem a tajga közepén élnek hanem kulturált városokban meg falvakban...

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X