nyest.hu
Kövessen, kérem!
Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Eppu Normaali: Urheiluhullu (Sportbolond)

Gyakran halljuk, hogy bizonyos problémákra csak az életmódváltozás lehet valódi gyógyír. Az alábbi egzisztencialista finn slágerköltemény arra mutat rá, hogy a radikális életmódváltozás sem feltétlenül hozza meg azt az eredményt, amiért rászánjuk magunkat.

Fejes László | 2011. április 12.
|  

Az Eppu Normaali finn együttes két számát is bemutattuk korábban a Rénhíreken: az egyiket még a punkkorszakból, a másikat már a dallamos rock korszakából. Mindkét dal társadalmi problémákat feszeget. Ma ismét az utóbbi korszakból mutatunk be egy dalt, ám ez a szám személyes, egyéni sorssal, életúttal foglalkozik. A dal először 1990-ben, egy maxilemez b-oldalán jelent meg, majd a következő évben a Paskahatun paluu (Szarkalap visszatér) című nagylemezen, mely kizárólag hasonló ritkaságokat tartalmazott.

A dalban a lírai én életének egy pontjáról tekint vissza korábbi sorsára, felidézi életének egy korábbi szakaszát. A „lírai cselekményidő” csupán néhány percig, esetleg másodpercig tart (vö. Balassi Bálint Hogy Júliára talála…), de a felidézett korszak éveket, évtizedeket ölelhet fel, egészen addig a pillanatig, mely elhozza a fordulatot.

Az életút két szakasza ellentétben áll egymással: a korábbit a szellem, a jelenlegit a test kultusza határozta meg. A lírai ént csaknem teljesen boldoggá tette a filozófia tanulmányozása, ám életéből hiányzott az ellenkező nem. Egy élmény hatására élete fordulatot vett, és szellemi képességei helyett testét próbálta minél tökéletesebbé tenni. A szövegben hiányként jelentkezik, hogy a lírai én sem arról nem számol be, hogy új életfelfogása sikeressé tette a nőknél, sem arról, hogy ez nem következett be. A dal nyitósorából inkább ez utóbbira következtetünk, a lírai én hallgatását pedig inkább úgy értelmezhetjük, hogy már nem foglalkozik a kérdéssel, érdeklődését új hobbija teljesen leköti (l. a refrént).

A lírai én intellektualitását mégis megőrizte: erre szóhasználatán (az interesantti használata a hétköznapi kiinostava vagy mielenkiintoinen stilisztikailag legalább annyira jelölt, mintha magyar szövegben állna intereszáns az érdekes helyett: az interneten gyakorlatilag nem fordul elő) kívül ezt brilliáns rímelése (a szokatlan sorvégi rímeket belső rímek egészítik ki) is hangsúlyozza. Ezzel éles ellentétben áll az életről alkotott sematikus képe, azaz hogy a nőkkel való problémáit kizárólag az izmok hiányára vezeti vissza.

A szövegben szereplő tollaslabdakirály minden bizonnyal a dal megjelenésével egy időben pályája csúcsán álló Pontus Jänttivel azonosítható, aki minden idők legsikeresebb finn tollaslabdázója, s egyben közismert sármőr is volt.

Punttisalin hämärään toisten lähdettyä jään ja huokaan

A konditerem homályában mások távozta után magam maradok, és fújtatok

kuinka kummia ajatuksia päähäni tuokaan

milyen furcsa gondolatok is jutnak eszembe

tuo toiveeni ainoa, että olla saanpi

az egyetlem reményem, hogy még lehetek

nuorempi ja laihempi ja lihaksikkaampi

fiatalabb és soványabb és izmosabb

Vaikken sitä julkista, katson lätkää ja pelaan sulkista

Bár nem hirdetem, hokit nézek és tollasozom.

Must on tullu urheiluhullu

Sportbolond lett belőlem

must on tullu urheiluhullu

Sportbolond lett belőlem

must on tullu urheiluhullu
Sportbolond lett belőlem

must on tullu (urheiluhullu)

Sportbolond lett belőlem


Elävästi muistan kuinka velttoilin silloin

Élénken emlékszem, miként ernyedtem akkor

nuorempana aamuin sekä päivin sekä illoin

fiatalkoromban reggel és nappal és este

Luin Sartrea, Nietzscheä, Hegelia ja Kanttia,

Olvastam Sartre-ot, Nietzschét, Hegelt és Kantot

se oli kyllä tavallaan kovin intresanttia

bíz a maga módján nagyon érdekes volt

että toiset vei naiset, oli jokaisella heili, ne näet urheili

hogy mások vitték el a nőket, mindenkinek volt kedvese, lám, ők sportoltak

Must on tullu urheiluhullu…
Sportbolond lett belőlem…


Ennen uskoin älyn voittoon,

Régebben hittem az ész győzelmében

oli tapanani lueskella filosofiaa aamunkoittoon

szokásom volt hajnalig filozófiát olvasgatni

Kunnes paikalle tuli kas sulkapallokuningas

mígnem ím megjelent a tollaslabdakirály

sanoi minulle „huhuu, se on liha joka puhuu

mondta, hogy „hahó, a test beszél (értsd: számít)

ja se meidät yhdistää”

és az tart össze”


Kerran menin ravintolaan, sieltä naisia saa

Egyszer étterembe mentem, ott lehet nőket összeszedni

mut ne katsoivat vain yhtä jääkiekkoilijaa

De ők csak egy jéghokist néztek

Silloin minäkin päätin pakaroistani näistä

Akkor elhatároztam, hogy én is a faromból

tehdä niin isot, että silmät putoilevat naisten päistä

olyan nagyot csinálok, hogy kiessen a szemük a helyéről

Must on tullu urheiluhullu…
Sportbolond lett belőlem…


Ennen uskoin älyn voittoon…

Régebben hittem az ész győzelmében…

Nyelvi csemegék

A szövegre szinte egyáltalán nem jellemzőek a beszélt nyelvi alakok. Kivételes a refrén gyakran ismétlődő sora, melyben két beszélt nyelvi formát is találunk: must a minusta 'belőlem' és tullu a tullut 'lett' alak helyett. Ezeken kívül még a mutta helyett álló mut 'de' említhető.

Előfordul viszont a szövegben néhány erősen köznyelvi szó: lätkä 'jégkorong' (egyébként 'légycsapó'), sulkis 'tollaslabda' (rövidítés-képzés a sulka 'toll' + pallo 'labda' összetételből). Talán ide sorolhatjuk a punttisali ('edzőterem', szó szerint 'súlyterem') szót is az általánosabb kuntosalival szemben (szó szerint kb. 'erő(nlét)terem'). Ezzel szemben pl. a heili 'kedves, szerető' inkább népies hangulatú, az interesantti 'érdekes' pedig végtelenül intelletkuáliskodó. Ez a fajta stíluskeveredés is a lírai én zavart világképét tükrözi.

Különösen figyelemre méltóak a rímeléshez használatos technikák. A saanpi alakban a -pi semmiféle grammatikai funkcióval nem bír: ez a valamikori egyes szám harmadik személyű személyrag, mely megőrződött régies szövegekben (népköltészeti alkotásokban), s az ezt már aktívan nem használók számára töltelékelemmé értékelődött át. Ez egy szórendi cserével – saan olla 'lehetek' helyett olla saan(pi) – a sor végére kerül, és a középfok jelével (-mpi) rímel. Hasonlóan szokatlan, hogy a tipikusan a mondat elején álló kas 'ím, lám' a mondat belsejébe kerül, hogy a sor végén álló -kuningas 'király' rímelhessen rá. (Persze a kuningas helye alanyként a mondat elején lenne.) Ugyanígy a rím kedvéért szerepel pakaroistani näistä a näistä pakaroistani 'e faromból' helyett: a mutató névmást is el is lehetne hagyni, kizárólag a rím kedvéért szerepel.

Köszönjük J. L.-nek a homályosabb részek megfejtéséhez nyújtott segítségét.

Címkék: Sport, Zene, Finn, Humor, Pop-rock
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X