Társadalmi nemek őseink korában
A honfoglaló férfi, a gender studies pedig nő
Szűz területre téved az a kutató, aki honfoglaló őseink korában vizsgálná a nő-férfi viszonyt. Vajon már akkor is nők voltak az anyák és férfiak az apák? És vajon a szittya magyar házasság önkéntes alapon jött létre egy férfi és egy nő között ‒ szigorúan a nemzet megmaradásának érdekében? Izgalmas kérdések a genderkutatók számára.
A társadalmi nemek kutatása (gender studies) napjaink Magyarországán tiltott gyümölcsnek számít. 2018-ban az Emmi és az IM közös rendeletmódosítása törölte az ELTE és a CEU programjában szereplő ilyen irányú mesterfokú képzéseket. Ettől függetlenül a társadalmi nemek változása térben és időben a történettudomány fontos kutatási területe marad ‒ politikai rendszerektől és alaptörvényektől függetlenül.
Összegyűjtöttünk néhány forrást a nő-férfi viszonyról és a nők helyzetéről a magyar honfoglalás és államalapítás körüli időkből. Gardézi ezt írja a 9-10. századi magyar házasodási szokásokról:
A leánykérés alkalmával náluk az a szokás, hogy amikor a leányt megkérik, vételárat visznek a leány gazdagságával arányban, több vagy kevesebb állatot. Amikor a vételár meghatározására összeülnek, a leány atyja a vőlegény atyját saját házába viszi, és mindent összegyűjt, amije csak van coboly-, hermelin-, mókus-, nyestprémből és rókamálból, a brokát ruhahuzatokkal és mindenféle bőrrel egyetemben tíz bőrruhára valót. [Mindezt] egy szőnyegbe göngyölíti, és a völegény atyjának lovára kötözi, majd hazaküldi őt. Akkor az mindent elküld neki [a leány atyjának], amire csak szüksége van az előre megállapított vételárhoz: állatot, pénzt, ingóságot, és akkor hazaviszik a leányt. (HKÍF 38.)
Eddig ez nagyon szép, a jövendőbeli feleség akár több állatot is érhet. De mi a helyzet a zsákmányszerző portyákkal? Úgy tűnik, hogy akkor a nőket és a férfiakat egyenjogúan kezelték ‒ válogatás nélkül eladták őket rabszolgának. A Dzsajháni elveszett művét használó szerzők mind ismerik ezt a történetet:
Meg-megrohanják a szlávokat [a magyarok], és addig mennek a foglyokkal a parton, amíg a bizánciak országának egy kikötőjéhez nem érnek, amelynek K.r.h a neve. […] Amikor a magyarok a foglyokkal K.r.h-be érnek, az elébük menő bizánciakkal vásárt tartanak. Azok [a magyarok] eladják nekik a rabszolgákat és vesznek bizánci brokátot, gyapjúszőnyegeket és más bizánci árukat. (HKÍF 34.)
A kalandozó hadjáratokon azonban más is megesett. Egy férfi ‒ Cirill/Konstantin ‒ megúszta a magyarokkal való találkozást:
Aztán visszatért a filozófus a maga útjára. És midőn az első órában imáját mondta, rátámadtak az ugrok, farkas módra üvöltve, meg akarván őt ölni. Ő azonban nem rettent meg, sem az imáját nem hagyta abba, csak [így] fohászkodott: „Uram irgalmazz!”, mivel éppen befejezte ájtatosságát. Ők pedig meglátván őt, isteni parancsolatra megszelídültek és hajlongani kezdtek előtte, és hallván ajkának tanító szavait, békében elengedték őt egész kíséretével együtt. (HKÍF 160.)
Egy nő ‒ Szent Wiborada ‒ azonban az életével fizetett:
Már nemcsak híre szállott a cellában a magyarok jövetelének, hanem azoknak dühe mindenfelől körülárasztotta azt. Az egész tábor prédálásra oszlik szét. Egy eszeveszett, istentől gyűlölt pogány, magához véve hasonló társát, fel akarta gyújtani a szent szűz hajlékocskáját, de az isteni erő eloltotta a lángot. Ezután bejárást keresnek oda, és minthogy nem találnak, a tetőre másznak, és szétszedve a téglákat leereszkednek a nyíláson. Ott találják a szüzet kis oltára előtt, buzgó imádságban. Reá rontanak, leszedik ruháit, csak övét (ciliciumát) hagyva rajta, és három sebet ejtenek a mártír fején, melyekbe az másnap belehalt. Vérének nyoma az övről és a falakról nem volt lemosható. (Honfoglalók fegyverben: 180.)
Szent Wiborada mártírhalála, illusztráció a Deutsche Heiligenleben kódexből, a 15. század közepéről
(Forrás: Wikimedia Commons, PD-Art)
Egy 13. századi szerző, Kézai Simon a magyar eredetmondában ír a nőrablásról. A kései Árpád-kori szerző leírása ugyan nem a honfoglalás korára vonatkozik, de az Árpád-kori törvények alapján feltételezhető, hogy ez a szokás a honfoglalás korában is létezett.
Ennyit tudunk a honfoglaló férfiak és a nők viszonyáról. Analógiákat keresve kiterjesztjük vizsgálódásainkat a magyarok környezetében megfordult más népekre is, vajon náluk hogy volt ez? Ibn Fadlán 922-ben átutazóban az oguzok földjén járt. A nőkről ezt írta:
Az asszonyaik nem fedik el magukat sem a saját férfiaik, sem mások előtt. Hasonlóképpen a nő nem takar el semmit a testéből senki elől. (Ibn Fadlán: 29.)
Ugyanez a volgai bulgároknál:
A férfiak és a nők közösen mennek le a folyóhoz, s együtt fürdenek meg meztelenül, nem takarva el a testüket egymás előtt. (Ibn Fadlán: 65.)
A házasságkötés az oguzoknál is üzleti alapon ment:
Ha valaki közülük feleségül kér valakit a társától annak családjából, legyen az a lánya, a húga, vagy akárki más, akivel ő rendelkezik, ennyi és ennyi khwárizmi ruháért, amennyiben kifizeti azt, akkor elviheti őt magához. A jegypénz/menyasszonyváltság lehet teve, hátasállat vagy más egyéb. Senki nem szerezhet feleséget, csak úgy, ha megfizette a jegyajándékot, amiben megegyezett a (menyasszony) gyámjával. (Ibn Fadlán: 30‒31.)
És ha nem sikerült a házasság:
Ők nem ismerik a házasságtörést. Ám ha kiderül számukra, hogy valaki effélét cselekedett, akkor azt kétfelé hasítják. Ez úgy történik, hogy két fa ágait összeillesztik, a házasságtörőt az ágakra kötözik, s aztán a fákat elengedik. Így, akit a két fához kötöztek, az kettéhasad. (Ibn Fadlán: 30‒31.)
Ugyanez a volgai bulgároknál:
Semmilyen körülmények között és semmilyen okból nem követnek el paráznaságot. Ha valaki, bárki legyen is az, paráználkodik, akkor négy vaskarót vernek a földbe, akezét és a lábát rákötözik, és egy bárddal kettéhasítják a nyakától a combjáig. Így járnak el a (vétkes) nővel is. (Ibn Fadlán: 65.)
A mostohafiú köteles volt feleségül venni özvegyen maradt nevelőanyját:
Ha egy olyan ember hal meg, akinek felesége és gyermekei vannak, akkor a legnagyobb gyermek veszi őt feleségül, amennyiben nem ő az anyja. (Ibn Fadlán: 31.)
Ibn Ruszta szerint a burtászoknál nagyon más házassági szokások voltak:
Ha egy lány közülük felserdül, az engedelmességet apjának felmondva azt a férfit szemei ki magának, akit akar, míg végre a kérő (a lány) apjához megy, megkéri a kezét és feleségül veszi tőle, ha ugyan (a lány) akarja. (Kmoskó: 205.)
Kalandozásaik során türk testvéreink is a magyarokhoz hasonlóan jártak és bántak el az idegen nőkkel, mint a sajátjaikkal (szegény szlávok…). Fredegar írja a hunoknak nevezett avarokról:
A hunok a tél eltöltésére évente a szlávok közé jöttek, s a szlávok asszonyait és leányait ágyukba vették. (Szádeczky: 173.)
A volgai bulgárok pedig a finnugor nőket rabolták el. Ezt írja Abu-Hámid al-Garnáti 12. századi arab utazó:
…télen olyan nagy a hideg, hogy a fa magától széthasad. A [volgai bulgár] király, amikor ilyen nagy a hideg, a hitetlenek elleni hadjáratra szokott vonulni, rabul ejtve asszonyaikat, gyermekeiket, lányaikat, és elkötözve lovaikat. (Abu-Hámid: 43.)
És ha már a volgai bolgárokról esett szó, említsük meg a normannokat (vikingeket/varégokat/rúszokat) is, akik Kelet-Európában mindenhol jelen voltak. Ibn Fadlán a volgai bulgárok földjén találkozott velük. Részletes beszámolójából megtudjuk, hogy náluk másképp volt, mint a honfoglalóknál: az északi emberek ugyanis asszonyaikkal együtt jártak kereskedni. A nők a bevételből is részesedtek:
Közöttük minden nő odaerősít a keblére egy kis dobozt, amely lehet vasból, ezüstből, rézből vagy aranyból, férje gazdagságától és rangjától függően. Minden kör alakú dobozkában egy boglár található, amelynél fogva egy kést erősítenek a keblükre. A nyakukban arany vagy ezüst nyakláncot hordanak, mivel a férfiak, ha van tízezer dirhamjuk, akkor készíttetnek a feleségüknek egy nyakláncot. […] Így aztán néha egy asszony nyakán számos nyaklánc található. (Ibn Fadlán: 86.)
A vikingek asszonyaikkal utazgattak, ámde rabszolganők áruba bocsátásából éltek. Úgy tűnik, hogy a rabszolgákkal folytatott viszony nem számított házasságtörésnek:
Szép rabszolgalányok vannak velük, akiket a (rabszolga)kereskedőknek szánnak. […] Előfordul, hogy ha egy kereskedő tér be hozzájuk, hogy valamelyiküktől egy rabszolgalányt vásároljon, akkor úgy adódhat, hogy az éppen azzal közösül, s nem engedi azt el, amíg nem elégítette ki a vágyát. (Ibn Fadlán: 87.)
Ha egy gazdag ember meghalt, a temetési szertartás során egyik rabszolgalányát is megölték. Ibn Fadlán látta és hűen leírta az eseményeket (Ibn Fadlán: 91‒99.). A történeti forrásokat összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a honfoglaló magyarságra is jellemző prefeudális nomádállami viszonyok között az idegenek ellen folytatott hadjáratok (az adószedés primitív, állam előtti megjelenési formái) általában együtt jártak a helyi nők többrendbeli sérelmével: erőszakos birtoklásával, avagy rabszolgának való elhurcolásával. Otthon sem volt sokkal jobb: a leányok nem választhattak párt maguknak, ezt a feladatot általában apjuk vállalta magára. A házasságtörést keményen büntették. A feleség vagy a feleségek egyéb jogairól nem sokat tudunk, erről érdemes lesz majd későbbi forrásokból tájékozódnunk. Előtte azonban térjünk rá a régészeti leletekből levonható következtetésekre.
Leányrablás ‒ Boldog Zoltán képe (A honfoglalók műveltsége. 2018, Budapest: 65.)
A honfoglaló magyarok temetőiben a sírmellékletek alapján megfigyelhető az elhunytak társadalmi státusza: voltak köztük gazdagok és voltak szegények. Ez természetesen érvényes a nőkre is. A díszes ruhában, fegyverével és lovával eltemetett férfi mellett gyakran ott nyugszik egy gazdag nő is ‒ szép ruhában, felcicomázott lovával együtt. A gazdagság forrása a kalandozó hadjáratokból származott. Ezt bizonyítják a sírokban talált messziről hozott pénzérmék is. Az egyik leggazdagabb női sírt még 1889-ben találták. A szeged-bojárhalmi temető 3. sírjában eltemetett nő ruháját 272 darabból álló ékszerkollekció (karperecek, gyöngyök, gyűrű, ruha- és övvdíszek) díszítette. A Nomád Együttműködés Rendszerében (értsd Európa kirablásában) érdekelt elit női részesültek a vagyonból. Azt azonban nem tudjuk, hogy ténylegesen is birtokolták-e a nekik átadott vagyont.
A honfoglalás korának nő-férfi viszonyát, a nemek társadalmi szerepét először László Gyula kutatta A honfoglaló magyar nép élete című korszakos művében (Bp. 1944). Néprajzi párhuzamok alapján próbálta rekonstruálni a nők és a férfiak helyét a korabeli társadalomban, a különböző típusú munkatevékenységekben, valamint az élet és a halál terein: a jurtában és a temetőben. A család élete című részben ilyen fejezetcímeket találunk: A nevelés, A házasság, a Munka, varázslat, művészet című részben pedig külön olvashatunk az asszonyok és a férfiak dolgáról. László Gyula már akkor a gender studiest művelte, amikor ennek a tudományágnak még neve sem volt. A Magyarságkutató Intézet elkötelezettségét mutatja a társadalmi nemek kutatása iránt, hogy az intézet egyik részlege a László Gyula Kutatóközpont és Archívum nevet viseli. Ennek alapján jó esély van rá, hogy az intézet által a honfoglalás koráról készülő filmsorozat külön epizódban tárgyalja majd a nemek társadalmi szerepét. A genderkutatásnak azonban nemcsak a honfoglalás korára kell kiterjednie ‒ a magyarságkutatásnak minden korszakban együtt kell járnia a társadalmi nemek kutatásával (gondoljunk pl. nemzeti történelmünk kiemelkedő női szereplőire).
A nők és a férfiak helye a házban és a jurtában ‒ László Gyula rajza (A honfoglaló magyar nép élete. Budapest, 1988: 185.)
Az Árpád-házi királyaink által hozott törvények a nők és a férfiak társadalmi szerepéről és helyzetéről olyan információkat is tartalmaznak, amelyek a korábbi forrásokból hiányoznak. A 11-12. századból Szent István két, Szent László három, és Könyves Kálmán két törvénykönyvét ismerjük. István első törvénykönyve szerint mindenkinek szabadságában áll vagyonát felosztani, és vagyonából feleségének és lányainak is juttathat. A gyilkosságért 110 aranyat kell büntetésként fizetni. A feleséggyilkosság árát külön szabályozta. A büntetés progresszív volt: az ispánok ötven tinót fizettek az asszony rokonainak, a népből valók azonban csak ötöt. A 18. paragrafus rendelkezett a szabadosokról: ők azok a rabszolgák, vagy szolgálóleányok, akiket uruk szabadsággal ajándékozott meg. Szent István törvénykönyve az özvegyi jogokról is rendelkezett. A korábbi szokásokkal szemben kimondta, hogy a gyermekeivel özvegyen maradt nő nem kényszeríthető újabb házasságba. Az özvegy életében szabadon rendelkezhetett egykori férje vagyonával, de halála után az visszaszállt férje rokonságára. A 27. paragrafus progresszíven büntette a leányrablást. Ezek szerint akkoriban ez nem számított ritkaságnak.
A törvény a nő-férfi viszony további területeit is szabályozta: tilos volt más rabszolgájával viszonyba bonyolódni, mert ismétlődés esetén ez a szabadság elvesztésével járhatott. Tehát a saját rabszolgával nem volt tilos. Ha egy asszony lopott, az utálatosabb bűn volt, mint ha egy férfi.
A későbbi törvénykönyvek részletesebben tárgyalták a lopás különböző változatait, de továbbra is külön kezelték és súlyosabban ítélték meg, ha egy nő lopott. A honfoglalás korát tárgyaló források foglalkoztak a házastársi hűtlenséggel is. Amint fentebb látható, az oguzok és a volgai bulgárok nem tettek különbséget a paráználkodók között: nemtől függetlenül csúnya halálra ítélték őket. A Szent László korabeli egyházi zsinat azonban úgy döntött, hogy a házasságtörő asszony meggyilkolásáért nem jár evilági büntetés. Ha a nő rokonai netán tagadták volna a házasságtörést, akkor bíró elé vihették az ügyet. A család ugyan visszaszerezhette a becsületét, de a nő ettől még meghalva maradt. A férj azonban, ha leküzdötte hirtelen felindulását, és asszonyát életben hagyta, akkor bíróság elé vihette megcsalatását, és akár meg is bocsáthatott a vétkezőnek. A törvényekben nyoma sincs annak, hogy a férfiakat büntették volna a csábításért. Bűnhődnie csak az elcsábítottnak kellett (körülbelül itt tartunk ma is).
Abu-Hámid al-Garnátinak a volgai bulgárok nőrablási szokásait megörökítő megfigyelését fentebb már idéztük. Nevezett szerző II. Géza uralkodásának idején nálunk is járt. Élményei teljesen egybevágnak a korábbi forrásokban olvasható adatokkal. A férfiak és a nők társadalmi helyzete a honfoglalás korához képest semmit sem változott. Szöveggyűjtésünk lezárásaként Abu-Hámidnak a magyarországi viszonyokat ismertető leírásából idézünk:
Egy szép rabszolganő tíz dinár, de azokban az időkben, amikor hadjáratot vezetnek valamelyik ellenséges ország ellen, akkor egy jó rabnő vagy rúmi [bizánci] rabszolganő már háromért is kapható. Vettem egy rabságban született rabszolgalányt (ágyasnak) ‒ akinek az apja, anyja és a testvérei is (itt) éltek ‒ az urától tíz dinárért. Tizenöt éves lány, szebb, mint a hold, fekete hajú és szemű, bőre fehér, mint a kámfor. Ért a főzéshez, varráshoz és a számoláshoz is. Vettem egy másik rúmi lányt is, nyolcéves és öt dinárba került. […] Született tőle egy fiúgyermekem [az idősebbtől], de meghalt. Felszabadítottam, és a Marjam nevet adtam neki. Szerettem volna magammal vinni Szadzsszínbe, de féltem, hogyan fogadnák őt Szadzsszínben élő török rabnőim, akiktől a gyermekeim születtek. (Abu-Hámid: 58‒59.)
Felhasznált irodalom
HKÍF: A honfoglalás korának írott forrásai. Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 7. (Szerk. Kristó Gyula) 1995, Szeged.
Honfoglalók fegyverben: Honfoglalók fegyverben. Magyar őstörténet 3. Szerk. Petkes Zsolt – Sudár Balázs) 2015, Budapest
Ibn Fadlán: Beszámoló a volgai bolgárok földjén tett utazásról. (Ford., komm. és utószó: Simon Róbert) 2007, Budapest
Kmoskó: Kmoskó Mihály: Mohamedán írók a steppe népeiről. Földrajzi irodalom. I/1. Magyar őstörténeti könyvtár 10. 1997, Budapest
Szádeczky: Szádeczky-Kardoss Samu: Az avar történelem forrásai. Magyar őstörténeti könyvtár 12. 1998, Budapest
Abu-Hámid: Abu-Hámid al-Garnáti utazása Kelet és Közép-Európában. 1131–1153. (Közzétette O. G. Bolsakov és A. L. Mongajt) Budapest, 1985.
Hozzászólások (147):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
1
bloggerman77
2021. január 27. 14:49
A vikingeknél nem csináltak nagy ügyet abból, ha valaki szabad férfi és rabszolganő gyermeke volt: ha a szabad férfiak gyűlése, a thing előtt az apa elismerte saját gyermekének, onnét szabad férfi lett. Még kijevi nagyfejedelem is lehetett az illető. :)
A honfoglalók rabszolgakereskedelméről sok forrás van, de aztán ezt kamatostul visszakaptuk, hiszen Erdély magyarságát ezerszám hurcolták a tatárok évszázadokig a kaffai rabszolgapiacra a Krímben, hogy ott a legkeresztényibb genovaiak vegyék meg őket. Tehát ez zeitgeist volt akkoriban.
Az érdemelne vizsgálatot, hogy a korabeli népesség milyen arányban volt szolgarendű. _Vélhetően döntően. A honfoglaláskori magyarok rabszolgái valójában az árpádkori törvények szolgái, a kettő közt különbség nem volt, az árpádkori jogrend össz-vissz két kategóriát ismert: szabad és szolga.
A szabadok oszlottak a bő-kre (nemzetségfők), ezek fegyveres kíséretére, és az un. közszabadokra, az ín-ekre.
A keresztény államszervezés során, a fegyveres kíséret és a közszabadok lettek a várjobbágyok (iobagiones castri) és a szolgáltató várnépek (pl. szakácsok, kovácsok, lásd a Szakácsi, Kovácsi faluneveket), a 13. századtól a klasszikus kora árpádkori várispánsági rendszer szétesése után a módos várjobbágyok és várnépek elfoglalták a várispánsági földeket, és a kisnemesség elődeivé váltak, a szegény közszabadok pedig összeolvadtak a szolga réteggel, akikre átörökítették a jobbágy nevet.
A muszlim világban megszokott, hogy a nők minden értéktárgyukat magukon hordják, ha a férjük elűzi őket a háztól, éhen ne vesszenek. Talán a honfoglaló magyar nők is hasonló célból viseltek olyan sok ékszert, és újrahasznosított (kifúrt és ruhára felvart) pénzérmét.
Csak ugye ez oda vezetne, hogy khm, szóval a "pogány" honfoglalók félig-meddig már az iszlamizáció útján jártak... A Magyarsákutatónál ettől infarktust kapnának :))))))
2
Roland2
2021. január 27. 18:36
Az akkori kor viszonyaihoz mérten se nem jobb , se nem rosszabb nem volt a nők helyzete a honfoglalóknál.
@bloggerman77: 'szóval a "pogány" honfoglalók félig-meddig már az iszlamizáció útján jártak" Szerintem ezt pont említették volna az arab/muszlim utazók és leírásaik, de nincs ilyen , és szerintem lenne nyoma a tárgyi , régészeti leleteken is ( pl. temetkezés módja). A honfoglalás korából nem maradtak fenn arab eredetű személynevek sem, a Zolta/Solta kivételével ( szultán ) , de az meg egy tisztség volt, úgy lett személy név. A beszámolókból pedig kiderül, hogy a honfoglalók ittak bort, és a cikkben említett házasság is máshogy zajlott, mint a muszlimoknál.
3
Roland2
2021. január 27. 18:42
@bloggerman77: Persze nem azt mondom, hogy nem lehettek a honfoglalók között esetleg muszlimok, de széleskörben, általánosan nem lehetett elterjedve közöttük a vallás.
23
Libertate
2021. január 29. 19:12
"A Nomád Együttműködés Rendszerében (értsd Európa kirablásában) érdekelt elit női részesültek a vagyonból. Azt azonban nem tudjuk, hogy ténylegesen is birtokolták-e a nekik átadott vagyont."
Miután ékszereivel együtt temették el - nehéz lenne ezt nem "tényleges birtoklásként" értelmezni!
Az eupédia mtDNA - adataiból - www.eupedia.com/europe/european_mtdna_haplogroups_frequency.shtml - jól kiolvasható az a mai is érvényes genetikai törvény létezése, és érvényesülése, hogy - "a lehetőségeidhez képest, a legtávolabbról válassz magadnak asszonyt" - aztán ez a "lehetőség" kinek a szomszéd lány, kinek az egész világ ( mint a magyar királyoknak )
Ez a törvény tehát ugyan úgy érvényes volt - és ma is az - mind a NER - mind a DER és mint a FER... GER... BER... rendszerében.
( Hurrá én lettem az első hozzászóló - de miért kaptam a 23. - as sorszámot? )
27
Fülig James
2021. január 29. 20:25
@bloggerman77:
"Csak ugye ez oda vezetne, hogy khm, szóval a "pogány" honfoglalók félig-meddig már az iszlamizáció útján jártak.."
ha csak a kálizokra gondolunk, máris kiderül, hogy volt aki nem csak félig-meddig járt ezen az úton.
Több nyelvű, összetett etnikai eredetű, több vallást ismerő és gyakorló (keresztény, iszlám, tűzimádó, napimádó, holdimádó, tengrista, amelyik néha azért lovat is áldoz, stb.) társadalom volt, ma ezt multikulturális társadalomnak mondjuk.
28
Fülig James
2021. január 29. 20:32
Nem is beszélve a szarvasagancsot a fején viselő sámántól tanácsot kérő szarmata nehézlovasság élén robogó Árpádról :))
30
Fülig James
2021. január 29. 20:46
@ggddd:
ráció és rend nem járnak mindig kéz a kézben
Zaicz, 2006:
ráció [1577] ’valaminek ésszerű, célszerű volta’ Latin jövevényszó, vö. latin ratio ’számolás; gondolkodás; ész, értelem, okosság’. A latin szó a latin reri ’gondol, vél’ igére vezethető vissza. A szócsalád többi tagja nemzetközi szó, melynek magyar tagjaira vö. racionalizmus ’egy fajta filozófiai, ismeretelméleti irányzat’ [1826], racionalista ’a racionalizmus híve; a racionalizmus elveit valló’ [1839], racionális ’okszerű, ésszerű’ [1865]. Ezek legkorábban a franciában, illetve az angolban jelentek meg. A magyarba elsősorban a német közvetítette. A racionalista szó a magyarban latinos végződést kapott
rend [1248 tn. (?), 1456 k.] Szláv jövevényszó, vö. óegyházi szláv ręd ’sor, rend; osztály, csapat’, horvát-szerb red ’rend, elrendezettség; államrend, rendszer; rend mint közösség; rendjel fokozata; sor’, szlovén red ’rend, fegyelem; sor, sorrend; osztály, csoport; rend mint közösség’, szlovén régi nyelvi ’emelet’, szlovák rad ’sor, sorrend; meghatározhatatlan mennyiség valamiből; csoport, rendszertani egység; magas kitüntetés’, rád ’szerzetesrend’, orosz [rjad] ’sor, sorozat, sorrend; közrend, jogszolgáltatás; szerződés’. A szláv szavak indoeurópai eredetűek; vö. litván rinda ’sor, vonal’. Szavunk már a 10. század vége előtt a magyarba került, erre utal a szó belseji n hang, vö. abroncs. Legkorábbi származéka, a rendel ige [1506 k.] -l igeképzővel alakult. A rendelő származék ennek melléknévi igeneve [1560 k.], ami ’az, aki elrendez, eloszt’ jelentésben főnevesült [1585]. A napjainkban használatos ’orvosi rendelésre berendezett helyiség’ jelentés [1928] a rendelő szoba szószerkezet [1888] előtagjából önállósult. Megszilárdult ragos alakulata a -ben helyhatározóragos rendben [1518] és a -re helyhatározóragos rendre [1570] határozószó.
34
Fülig James
2021. január 29. 20:57
@ggddd:
a kognitív disszonancia jelentését más szóba se merem hozni
35
siposdr
2021. január 29. 21:00
@ggddd: Krizsa, tudtam h nem esett bajod!
40
Fülig James
2021. január 29. 21:08
@ggddd:
ha már szóba hoztad a rendet és a rációt, hogyan értelmezed Szent István törvényét?
20. FEJEZET.
A paráznaságon kapott asszonyról.
Ha valaki az ő feleségét paráznaságon kapván törvény eleibe viszi, tartson az asszony bünbánatot a kánoni rendelések szerint és bünbánat után fogadja vissza férje, ha akarja; ha pedig nem, hát maradjanak házasságkivül, a meddig mindkettő életben leend.
60
szigetva
2021. január 31. 10:34
@Libertate: 1. Gel* nem a cikkhez szólt hozzá. 2. Te nem tudhatod, ki teszi nem publikussá a hozzászólásokat.
72
Fülig James
2021. január 31. 12:03
@Libertate:
"Ráadásul mindezt egy olyan társadalom és kultúra kapcsán ahol az „apai felmenők” számontartásának domináns hagyománya megkérdőjelezhetetlen."
Csak akkor, ha olyan történelmet írsz, amiből kizárod Tomüriszt, a maszagéta királynőt, vagy a szkíta amazonokat.
www.nationalgeographic.com/news/2014/10/...ess-tattoo-cannabis/
Valójában az ókori társadalmak gender-szemlélete jóval szélesebb spektrumon mozgott. Ha már gender témánál tartunk ..
73
Libertate
2021. január 31. 12:08
@szigetva:
Valóban nem tudhatom - ezért szóltam a Kincséhez....! - hogy figyeljen oda! - de gondolom, azért a szerzőnek is van némi köze a dologhoz...! - a @zegernyeinek meg ezért szóltam!
Részemről - ennyi!
GéKI
81
zegernyei
2021. január 31. 17:15
Libertate nevű kommentelő személyeskedő hozzászólásai miatt törölve a felhasználók közül. Persze, más néven regisztrálhat, és tovább kommentelhet, ha betartja azt az ígéretét, hogy hozzászólásai nem támadják személyükben a nyest.hu szerzőit.
82
blogen
2021. január 31. 21:52
@bloggerman77: Vagy oda, hogy a félnomádok azért szerették könnyen mobilizálni az értékesebb ingó javaikat!
84
mederi
2021. február 1. 22:16
Nem igazán értem, miért beszélnek a gender magyarázatakor "társadalmi nemekről", mikor csupán a férfiak és nők különböző viselkedési formáiról van szó (a különböző társadalmakban, továbbá az egyes társadalmakban betöltött szerepeknek megfelelő viselkedésekről). Az amazonok attól, hogy nők voltak, de harcoltak mint a férfiak, csupán társadalmi szerepet vállaltak a "kényszerű egyenjogúság" szellemében, nem "társadalmi nemet" váltottak. Ugyanúgy lehettek feleségek és anyák is egyúttal, és szerintem voltak is.
A genetikának ehhez 99 %-ban nincs köze csak akkor, ha a "nő" nem nőként, a "férfi" nem férfiként viselkedik -mert genetikailag nem "homogén"- fordított neműnek gondolja magát mint ami. Rosszabb esetben "azt sem tudja, fiú-e vagy lány", vagyis ingadozik.. Ez viszont nem társadalom függő viselkedés..
85
szigetva
2021. február 2. 01:14
@mederi: Például azért mert a biológiai nemnek "megfelelő" szerepeket a társadalom kényszeríti az egyénekre. De ha van neted, miért nem keresel rá, sok helyen megválaszolják a kérdésed. Pl. tk.hu/biologiai-nem-es-tarsadalmi-nem
89
mederi
2021. február 2. 10:30
@szigetva:
Köszönöm, elolvastam.
A kérdés továbbra is az, miért nevezik a "társadalmi szerep vállalást" "társadalmi nemnek" mikor "genderről" beszélnek?
Szerintem a "gender" helyes fordítása "nemi identitástól független társadalmi szerep vállalás".
Ebbe a meleg párok együtt élése nem tartozik bele, mert nem szerep vállalás, hanem biológiai irányultság (mintegy belső kényszer), aminek társadalmaktól függő következménye, hogy elfogadott "szerep vállalás" az eredménye, vagy nem.
90
mederi
2021. február 2. 10:45
@mederi:
A linkelt magyarázat még a születésszám csökkenésének vizsgálatával is foglalkozik a fejlett társadalmakat illetően..
Erről a témáról az jut eszembe, hogy volt egy olyan mondás, hogy egy társadalom akkor igazán "élhető", ha az emberek jól érzik magukat benne. Ez szerintem a születések számát is befolyásolja.
A régi birodalmak pusztulása azzal kezdődött, hogy a felső réteg nagy jólétében egyre inkább eltunyult, és főleg katonailag legyengült..
Mára a fejlett technika nyújtotta "nagy jólét" a fejlett társadalom széles rétegeit (kinek mi a fontos "tétel" a saját rétegében) érinti, így az eltunyulás is, aminek egyik jele az alul szaporodás, különösen a gazdagabbak körében.
91
Fülig James
2021. február 2. 13:07
@mederi:
"A régi birodalmak pusztulása azzal kezdődött, hogy a felső réteg nagy jólétében egyre inkább eltunyult, és főleg katonailag legyengült.."
Érdekelne, hogy mire is gondolsz itt.
Rómában az elit elpuhulását a katonacsászárok kora követte, amit egyszerre jellemzett a vezetők személyes szerepvállalása a hadjáratokban, másrészt az, hogy a birodalom hadereje soha nem látott mértékben nőtt meg.
92
mederi
2021. február 2. 21:49
@Fülig James:
Egy blog bejegyzés amivel egyet értek..
"Nem védték Róma városát és elégtelen volt az irányítás, a védelem szervezése, ezek voltak a közvetlen okok."
Az "elégtelen irányítás" szerintem az elit elpuhulásából eredt. A haderő mérete önmagában kevés..
93
MolnarErik
2021. február 3. 09:23
@mederi: Ne haragudj, de olyan csacsiságokat írsz, h azt már nem lehet szó nélkül hagyni. Az asszír birodalom hatalma és katonai terjeszkedése csúcsán omlott össze, az asszír férfiak gyakorlatilag mind katonák volták (a meghódított népekkel tartatták el magukat). Mondani se kell, h természetesen ez okozta a bukásukat is. A teljes alávetettség miatt sok volt a lázadás, a lázadások leverése túl sok energiát igényelt, miközben a lázadó területekről nem jöttek az erőforrások, amikre szüksége lett volna az asszír hadseregnek a lázadások leveréséhez. Vicces adalék, h a döntő lázadás az elpuhult Babilonból indult ki.
Egy birodalom azért bukik el, mert az alattvalóknak (értsd: a döntő többségüknek) már nem éri meg a tagjának lenni. A római birodalom is ezért bukott el, mert túl sok volt a teher és kevés a vele járó haszon. Illetve pont azért tudott a nyugatinál sokkal elpuhultabb keleti birodalomfél még ezer évig fennmaradni, mert a keleti városi lakosságnak sokkal jobban megérte a birodalom tagjának maradni mint a barbár hódítók alattvalójának lenni, míg a nyugati birodalomfél jórészt földműves lakosságának (ott sokkal kevesebb és jóval kisebb városok voltak) inkább megérte barbár alattvalónak lenni, mint a birodaloménak.
94
mederi
2021. február 3. 10:00
@MolnarErik:
"Vicces adalék, h a döntő lázadás az elpuhult Babilonból indult ki."
Igaz amit írtál, de szerintem nem annyira vicces, mint inkább példa, ami alátámasztja a véleményemet..
Az elégséges irányítás előre látó.. Példa erre a kínai császárság, mely képes volt megsemmisíteni a korábban megépített hajóhadát, ami pillanatnyi de bizonytalan fölényt jelenthetett volna számára egy világ birodalom létrehozására. A megfontoltság sokszor többet ér a pillanatnyi haszonszerzésnél..
95
Fülig James
2021. február 3. 13:56
@mederi:
ha a Római Birodalom bukásának oka alatt Róma város elestét érted, akkor alighanem nem megfelelő forrásból tájékozódsz (egy blog?). Javaslom tágítsd kicsit a látóköröd, kezdhetnéd az általános iskolai történelem tankönyvvel.
96
mederi
2021. február 4. 21:46
@Fülig James:
Nyilván nem azt értettem, hanem Rómáét.
A vaskos véleményedre inkább nem reagálok... A 90-es bejegyzést olvasva láthatod, hogy a mai viszonyokra hoztam analógiákat, a népesedés csökkenéssel és az elpuhulással kapcsolatban.. Gondolkozz inkább, mint ítélkezzél..
97
menasagh
2021. február 9. 13:10
Szerintem az egész genderizé csak arra jó, hogy az olyan egyéneket akik képtelenek önmaguk lenni valamilyen formában mentesítse a kezelés alól....miáltal még több félrsikerült születik.
98
Fülig James
2021. február 12. 09:14
@menasagh:
és milyen "kezelést" tartanál elfogadhatónak az Árpád-kori, férjezetlen szolgálólány esetében, aki nem a gazdájával esett szerelembe, hanem - szintén házasságon kívül - egy másik szolgával? Segítek, van válasz erre a kor törvényeiben, de ne foglalkozz ezzel, légy nyugodtan önmagad
99
menasagh
2021. február 12. 10:36
@Fülig James: Az Árpádkorban nem voltak ilyen beteges elméletek, ezt fajta felfogást az elkorcsulás szülte. Ma aki a született nemét nem érti, nem tudja felfogni és olyan érzése van, hogy ő a másik nemhez tartozik az szerintem lökött...és a bolondokat mindig is kezelni illett. Nem értek a kezeléshez de vannak erre tanult emberek sőt kimondottan erre a célra szolgáló korházi osztályok.
100
Fülig James
2021. február 12. 11:01
@menasagh:
de bizony, Árpád-házi királyaink törvényei differenciáltan szabályozták a nők párkapcsolati lehetőségeit, társadalmi helyzetükre is tekintettel. Amit meg a cikk az örökléssel kapcsolatban hoz fel - bár kissé elnagyoltan -, az szoros kapcsolatban van azzal a ténnyel, hogy a feudalizmusban a házasságon kívül született utód jogai nem azonosak annak a jogával, aki házasságban született. Különösen így van ez, ha az apa szabad , míg az anya szolga. Vagy te nem a nők társadalmi helyzetére gondoltál?
103
Gelmire
2021. február 12. 12:35
@Fülig James:
Nő nem tud örökölni, mert úgymond nem jogi persóna, nem tudja magát védeni a bíróságon a viadalon, és a viszályban.
A nő nem bír, mert a férfi bír, ezért a család a stalad, az állad, a ház és a birtok, amit a férfi bír, a ház felett van a bottal, ő nincs benne, felette van.
104
Fülig James
2021. február 12. 14:43
@Gelmire:
annyiban igazad van, hogy az özvegyi jog (az örökség hasznainak a szedése) valóban nem örökség. De Zsigmond már elismeri nemcsak a leányági öröklést (magszakadás esetén), hanem saját jogú öröklést is:
"A leánynegyedről és apai házról.
A leányok számára pedig, országunk szokása szerint, leánynegyed fejében különitsék el az apai házat, az apai birtokok negyedrészével együtt, s hagyják őket kiházasitásuk idejéig azoknak birtokában."
Nem tudjuk, hogy ez mikor terjedt el, de mivel az ország szokásaira hivatkozik, vélhetően az Árpád-korban. Ha úgy tetszik, István törvényeivel ellentétben fejlődött ez ki, de még valószínűbb, hogy István törvényei sem tudták ezt a szokást megszüntetni.
105
Fülig James
2021. február 12. 14:54
@Gelmire:
"Nő nem tud örökölni, mert úgymond nem jogi persóna, nem tudja magát védeni a bíróságon a viadalon, és a viszályban."
megint csak részben van igazad, mert ahol a nő részére jogot adott a törvény, annak védelmében eljárhatott, különösen, ha a férjével szemben volt ez az érdeke, Istvánnál pld.:
"ha valaki szilaj gerjedelmében az ő felesége utálása miá elhagyja hazáját, minden a mit a férj bir vala, legyen az asszonyé"
Ha már a viadalt szóba hoztad: ez frank eredetű "bizonyítási eljárás", a Lajtától keletre nem honosodott meg. Persze ha germagyarul gondolkodsz, könnyen összekeverheted a germán-frank és a magyar hagyományokat ;)
106
Gelmire
2021. február 12. 15:29
@Fülig James:
?????? A viadal nem bizonyítási eljárás, hanem a végső instancia.
Valójában a Lajtán túl gyengült meg, a Germagyaroknál meg mindig megvolt, erősebb volt, elég a bosszú szót beszédbe hozni.
Magyarul, germagyarul gondolkodok, a nyelvben van egy szokás, egy jogrendszer(szokás, saját magaja tevékenyítése).
A magyar nyelven, germagyar nyelven, ami rendben van az, egy másfajta szokást lehet kiolvasni, ami közelebb áll a nyugat-germánhoz, de a magyar, germagyar sokkal durvább, vagy primtívebb maradt(primitív, mint kezdetleges, tehát a jó, a fejlett).
A törvény nem szokás, nem Kirgen, amit az beszél.
Ezek a magyar törvények csak kiegészítésnek tűnnek csupán, újjításoknak, de nem lehet belőlük megérteni semmit, ezzel szemben a frank, langobard, skandináv szokásjogok rendben vannak, logikában, habár azokban is vannak novellák, kiegészítések toldások,tehát törvények.
akkor mégegyszer: a népi, hadiállapotban a viadal a végső instancia.
107
Gelmire
2021. február 12. 15:46
@Fülig James:
Ha jól emlékszem ez már a frankban is megvolt toldásként, Chilperich toldása volt, de a magyarhoz ennek megint nincs köze, mert ez megint törvény, libcsizmus.
A magyar kb. a germán szokásjogok közös nevezője, kereszténység, toldások, és egyéb libcsizmusok nélkül, mint nyugatizmus, a voluntarizmus, meg az ehhe kapcsolódó esztelenségi rizsa.
A magyar a primitív, a magyar nyelv, a germagyar nyelv, Kirgen a nyelv alapján is, a fenti behatások nélküli, a germán szokásjogok közös nevezője.
Példa: a bocsánat szó a germán bot-ból ered, ami jo, ebból lesz botjan, a bocs, és ebből a bosszú, a bouze, büsse, bouzu, tehát a bosszú a jóvátétel.
Mondjuk van egy angolszász szokás, hogyha valaki megrontja más nőjét, akkor venni kell egy másikat, ez a Büsse.
Ezzel szemben a magyar, germagyar bosszú viszont inkább a pinakárért tetszőleges húst vágott volna ki a delikvensből.
De egy másik példa a család: a törvény azt mondja, hogy életközösség és önkényes párválasztson alapul. De ez nem immanens, nincs benne a szóban, tehát nem igazság, hanem hazugság, mert a család a germán stalad, ami állad, ház és birtok.
Tehát a nyelv, Kirgen mást képvisel, az igazságot, mint a törvény. A család ama foglma transzcendens és univerzalizáló, de nem immanens, nem igazság.
Amúgy már írtam, hogy a nő nevén futott a vagyon, ez piactalan volt, de a férfi bírta( az angol wed és a német Wette egy, amit a férfi ad a nőnek). Nem véletlenül az angol wed az ad a házasság.
Törvény? Mi az? nem értem valami transzcendens?
Nem a törvény ad jogot a nőnek, hanem a férfi, példa:
langobard szokásban elismerik a rosszul kifejezett féltékenységet a nő javára, ami jog részben keresztényi is.
(féltékeny rossz szó, helyette irigy(argayat, argjó az er gyökből) és dühdereg)didereg a düh gyökből).
A nőnek lesz joga tehát persónikus joga, hogy magaját az egy nőnek tekintse a házban.
De mivel ezt férfi adta meg neki, ezért azért tette, hogy a férfinek ezzel ne kelljen foglalkoznia.
108
Gelmire
2021. február 12. 15:54
@Fülig James:
Hagyomány? hát lehet, hogy hagyomány, de nem szokás.
Ezek törvények, nem szokások, nincsnek benne a nyelvben, és mint mondom csak a germán szoksájogokkal együtt értelmezhetőek, mert egyértelműen ezek a szokások kiegészítései, korcsosításai.
Értelmetelnségi hagyomány, de nincs köze a magyarsághoz, mert ezek azért törvények, mert elhajlnak, gonoszságok, korcsosságok.
Ahogy mégegyszer mondom, a viadal nem bizonyítási eljárás, azt megeleőzi az értelmezés, és az észlelés, de a végső szó a harcé, ami egy hadinép szokása, illetve ez biztosít nyugalmat, ez a Purge.
109
Fülig James
2021. február 12. 16:11
@Gelmire:
"A magyar kb. a germán szokásjogok közös nevezője"
te a Rittertumról beszélsz, én viszont az Altertumról avagy Duell-ről, utóbbi egyben Gottesurteil, amit az Árpádok tiltottak. Közben a Rittertumnak a híre sem ért el a Kárpát-medencébe. Vagyis ha viadalról beszélsz, csak az Altertum jöhet szóba, ebből a szóból a Rittertumra következtetni germagyar etimológiai tévedés, hiszen magyar bázisból indul ki.
A germán szokásjog ha át is lépte a Lajtát, már tiltottá vált, nemcsak hogy szokássá nem vált, de szórványos eseményként sincs róla hír.
110
Fülig James
2021. február 12. 16:17
@Gelmire:
"langobard szokásban elismerik a rosszul kifejezett féltékenységet a nő javára, ami jog részben keresztényi is."
a frankoknál viszont a szerelemféltés enyhítő körülmény (a mai napig), míg István vagyoni kárpótlást rendel mellé, ma pedig súlyosbító körülmény. Vagyis a frank hagyománnyal szemben a magyar inkább keresztényi.
111
Gelmire
2021. február 12. 16:22
@Fülig James:
He? Primitív vok, nem értem a szerelemféltés kifejezést, és okkal(szokással), mert ilyen nincs.
szeret: sertan, serdan, ír és germán szeret, mint asszonnyá tesz, töcsköl, ebből lett az átvitt szeret
fél: indogermán pel, germán fel, flattern, egyfajta remegés, mint Vegita Dermesztő előtt.
Nem tudom miről beszélsz, mert ilyen nincs, mint mondtam van olyan, és volt, hogy irigy dühdereg, és a nő gyámság alatt, volt, és szűz(sweas).
Nincs olyan, hogy szerelemféltés, egy libcsi szókreálmány, aminek nincs értelme.
Értelmezhetetlen amiről makogsz.
112
Gelmire
2021. február 12. 16:26
@Fülig James:
A magyarok germánok, nem átlépte, mert a magyar nyelv germán, és a magyar is, igazgermán.
Rittertum, Duell? Sajnos én nem ezekről beszélek. A viadal szokás volt, mert Germánok a Magyarok, Germagyarok.
Érdekes, hogy te védel, egy se füle se farka frank módosítást, mint a negyedrész a lánynak. Ez bizony frank, Zsigmond előtt ezer éves, nincs köze se a frankhoz, se a magyarhoz, germagyar, de te eközben egy transzcendens nyugati módosítást, ami Frankóniában történt védesz, és magyarnak mondasz.
113
Gelmire
2021. február 12. 16:29
könnyen összekeverheted a germán-frank és a magyar hagyományokat ;)
"A leánynegyedről és apai házról.
----------------
Lex Salica, chilperich, de libcsizmus, törvény, nincs köze a szokáshoz, és a germánsághoz se, sőt a magyarsághoz se.
Ez egy ilyen transzcens izé, sehonnani. Amikor olvastam a Lex Salicában, akkor áthúztam, nem is nagyon emlékszem rá, mert nincs benne a rendszerben, a rendben, értelmezhetetlen, tehát libcsizmus, törvény.
114
Gelmire
2021. február 12. 16:31
Na most két kép, hogy a viadalt helyesen felfogd:
-Prison Break harmadik évada, a Sona börtön
- Purge a viszályra, a Fehde-re
Erről van szó.
115
Fülig James
2021. február 12. 16:32
@Gelmire:
szerelemféltés: a nő (akár férfi) sérelmére elkövetett tett indítéka (a magyarázkodás, ami a frankoknál enyhít, nálunk súlyosbít).
Valóban szűkszavúan fogalmaztam, talán így már érthető.
A "féltés" szó az indokra utal
Ha nem értelmezhető germagyarul, annak az lehet az oka, hogy germán és magyar logika kioltja egymást, se közös halmaza, se metszete nincs a kettőnek, csak ideiglenes szókölcsönzések vannak ...
116
Gelmire
2021. február 12. 16:34
@Fülig James:
Ha te ilyen hülye szavakat használsz, mint szerelemféltés egy ezerévvel ezelőtti világra, akkor tuti, hogy nem érted, nemhogy a törzsire.
117
Gelmire
2021. február 12. 16:40
@Fülig James:
Nem, a magyar nyelv, az germán nyelv, minden képzés, és a nyelv törzse, a szókincs 70 százaléka.
De már mondtam, hogy irigy dühdereg van a féltékenység helyett.
A féltés indok? He? nem értem, primitív vok. ilyen nincs a törzsi világban.
Nem enyhít, hanem ez van a rendszerben, és nincs olyan, hogy szerelmféltés, mert a nő a stalad része, a család része, a birtok, aminek szűznek(sajátnak) kell lennie.
Egy példa, sokszor mondott:
a langobard szokásban ha a lány kiszelgáltatja magaját, akkor az apa agyonütheti, de ha nem teszi, akkor jön a sippe a bíróval és az üti agyon.
Valszeg ezesetben korcsult, karancsult, meglibcsült( a frank szokásjog ebben az értelemben használja az elmebeteg fogalmát, krank, karancs, korcs, ami eltér a langobard szokástól, tehát saját magajától).
Az irigy dühdereg egy teljesen természetes ügy, ami hozzátartozik a germánsághoz, és a magyarsághoz.
118
Gelmire
2021. február 12. 16:45
@Fülig James:
A magyar nyelvben ok van, mint unk, ukh, ucit, ami szokás, ami a saját, ez az ok. az indulás az más, a megindulás.
most a szokásra az ok, mint szokás, tehát saját magaja: sakndináv szokás kimondja, hogy azt a nemnőt, a göndört, meg lehet erőszakolni és ölni, hi kiszelgáltatja magát, tehát elveszti az ontológiai és jogi nőiségét.
Az erőszakra és ölésre tehát ez az ok, a szokás, mely nem törvény, nem transzcends, hanem immanens.
119
Fülig James
2021. február 12. 16:46
@Gelmire:
"de te eközben egy transzcendens nyugati módosítást, ami Frankóniában történt védesz, és magyarnak mondasz."
Nem én mondom, hanem Zsigmond, hogy ez az ország szokása. Ami nem zárja ki azt, hogy száli hagyományból ered, de ha erre hivatkozol, akkor nosza, vésd ide a Lex Salicát, és meglátjuk. Csak nehogy kiderüljön,hogy recipiált római öröklési szabály, mert akkor nemhogy a Lajtáig nem jutottál el, hanem a Szajna túlsó partjáról integetsz.
120
Gelmire
2021. február 12. 16:47
@Fülig James:
Te védesz egy frank korcsolást, nem én, ahogy mondtam, hogy mi is az.
121
Gelmire
2021. február 12. 16:51
@Fülig James:
Nem, nem szokása, mert nincs ott a helye. a magyarságnak nincs ot a helye.
He, romány? Hogy lenne akkor már az magyar, germagyar?
A romány jogot nem nagyon ismerem, de ha romány is, akkor se magyar, és nem szokás ezért, és akkoris Zsigivel meg a többivel jött ide.
A Le Salicában benne van, emlékszem, felcsattantam, amikor olvastam, de az értelmezését nem vittem végig, mert annak ott nincs helye, csak kihúztam, mikor olvastam.
122
szigetva
2021. február 12. 17:01
123
Fülig James
2021. február 12. 17:10
@Gelmire:
"A Le Salicában benne van, emlékszem"
nem vitatom, hogy emlékszel, de 1300 körül nálunk már dekretum szólt arról, hogy
„Továbbá, ha egy nemesember férfi örökös nélkül hal meg, és ezért birtokai törvény szerint a király kezére szállnak, akkor az elhunyt lányának vagy nővérének leánynegyed jogát a lányoknak vagy nővéreknek egy helyen és egy tagban, birtokban kell kiadni, örökös birtoklásra.”
epa.oszk.hu/00800/00861/00015/2000_3-04.html
Tehát még az Anjou-k előtt, úgyhogy a Lex Salicát nehéz lesz itt komoly forrásként elfogadni
124
Gelmire
2021. február 12. 17:18
@szigetva:
Troll: dicső név, libcsi diszkvalifikáló szó, de valójában dicső, mert az úgymond kibeszél a diskurzusból, a konszenzusból.
125
Gelmire
2021. február 12. 17:27
@Fülig James:
Az egész baromságot nem tudom értelmezni, mint nemes ember.
Mi az? Ingennus, leudas, vazall? Az egész megfogalmazás itt pontatlan.
Amúgy Chilperich 561-től, aszem 585-ig uralkodott. De ez mindegy, mert ez egy libcsizmus.
te most magyartalanság, vagy libcsizmusversenyt űzöl?
a Le Salica keletkezését, meg 510-540-ig mondják, de alapja a szokás leírása, de amiről szó van nem szokás.
126
Fülig James
2021. február 12. 17:38
@szigetva:
teljesen igazad van, de ahogy látod (123) közben gendertörténeti mérföldkőhöz értem, amennyiben kizártuk a leánynegyed vonatkozásában a száli-frank - és vélhetően a germán - hagyományt. Krizsa nélkül a közelében sem lehetnénk ennek.
127
Gelmire
2021. február 12. 17:47
@Fülig James:
Természetesen kivetettük az egészet, mert nem germán, tehát nem is magyar. A germán a magyar.
Hagyomány? Jah, mint amit te tudsz, az értelmetlenségieken át.
De nem szokás.
128
Fülig James
2021. február 12. 17:50
@Gelmire:
"Mi az? Ingennus, leudas, vazall"
bloggerman (1) utalt rá, hogy az Árpád-kori társadalom összetétele sajátosan magyar, visszatértünk a (helyes) kiindulóponthoz.
Nem lehet a frank feudális modellt értelmezni az Árpád-kori Magyarországon.
De ha a frankok libcsik voltak, mi a helyzet a vikingekkel, ahol a nők is csatába mentek? Lehet, hogy a germagyar etimológia helyett skandimagyar módszerrel kellene dolgozni. Talán a genderetimológiai töréspont mutatja, hogy a germagyar idejétmúlttá vált.
129
Gelmire
2021. február 12. 17:52
@Fülig James:
Amúgy persze a viszonyoktól is függ, hogy ki mennyit kap. A langobardban felmerül még egy harmad is.
De ez itt lényegtelen, merthát Rothari, aki meg későbbi.
De a téma nem magyar, nem germagyar...
130
Gelmire
2021. február 12. 17:56
@Fülig James:
Már megint tévedsz. Te beszélsz feudális rendszerről,nem én, én csak a különféle lehetőséget soroltam fel, ami nem feudális.
A nemességet úgy érteni, ahogy te érted, ahogy gondolom, az a feudális.
sztem te félreértesz, senki se mondta a Frankokra, hogy libcsi, sőt, hisz germán, mint a magyar, nem bonoboid.
Én csak erre a témára mondtam, aminek az alapja nem a szokásban van, hanem transzcendens, kersztény, esetleg romány, a megindító alap, illetve ökonómikus.
131
Fülig James
2021. február 12. 18:25
@Gelmire:
"Ez egy ilyen transzcens izé, sehonnani. Amikor olvastam a Lex Salicában, akkor áthúztam, nem is nagyon emlékszem rá, mert nincs benne a rendszerben, a rendben, értelmezhetetlen, tehát libcsizmus, törvény." (113)
Nekem mindegy ...
132
Fülig James
2021. február 12. 19:11
@Gelmire:
"A nemességet úgy érteni, ahogy te érted, ahogy gondolom, az a feudális."
Tökéletes végszó. Megyek, dolgoznom kell a skandimagyar etimológián.
133
menasagh
2021. február 12. 21:18
@Fülig James: ...de mindezeknek semmi köze a mai megfogalmazott gender elmélethez. A törvény az törvény és az önmeghatározás az önmeghatározás. A mai elmélet azt mondja, hogy mindenki maga határozza meg a maga nemét, ilyen a büdös életben nem volt. Ezért gondolom, hogy az összehasonlítás sem az igazi megközelítés.
134
Fülig James
2021. február 12. 23:29
@menasagh:
teljesen igazad van, a szillogizmus is csak bűvészkedés, ha nincs 'a priori feltételezés.
135
nudniq
2021. február 13. 00:43
@menasagh: a transzneműeket bizony kezelik, és orvosilag a legindokoltabb módon: például hormonkezeléssel, hogy elmúljon a nemi diszfóriájuk.
és amikor végre olyan testben élnek, amiben eleve élniük kellett volna, akkor onnantól már nem betegek. azaz sikeresen kezelte őket a mai orvostudomány
136
nudniq
2021. február 13. 00:47
@menasagh: a gender nem kizárólag a transzneműekről szól. ha feltűnt volna, ez a cikk itt fent, ami alatt kommentelünk, csupa olyan témáról beszél, amivel "gender studies" címszó alatt foglalkoznak, és fel sem merült benne a transzneműség.
137
menasagh
2021. február 13. 11:36
@Fülig James: Következtetések, logikák, feltételezések...ezek mind spekuláció amíg nincs bizonyítva. A geneder elméletet pedig soha nem fogják bizonyítani mert lehetetlen és csak arra jó, hogy néhányan játszadozzanak, kijátszanak minden kijátszhatót.
138
menasagh
2021. február 13. 11:39
@nudniq: Azt nem is állítottam. A gender egy spekulatív de nagyon épelmére alapozott kijátszása a gyengébbeknek. Aki abban a helyzetben van, hogy nem tudja önmagát meghatározni az képtelen arra is hogy valahova besorolja magát....szóval marhaság az egész.
139
Fülig James
2021. február 13. 16:08
@menasagh:
bocs, rossznak irogatsz, nem értek ehhez a gender-izéhez, nem is írtam róla, esetleg tisztelj meg mást a véleményeddel. Amúgy sem a cikkben, sem a kommentekben nem látom ennek a témának a nyomát sem, lehet, hogy te néztél el valamit. Vagy biztos.
140
Fülig James
2021. február 13. 16:21
@menasagh:
azaz dehogynem, mégis. Menj a cikk címéhez, tedd idézőjelbe azt, hogy "gender studies", így talán érthető lesz az egész. Bedőltél egy clickbait-nek, a címmel ellentétben a cikk még csak nem is súrolja a kérdést, amit feszegetsz. Bele se merek gondolni, hogy ezzel figyelemfelhívó címmel mi volt a cél, de az biztos hogy a szerzők most két kézzel tömködik zsebükbe a pénzt, a megugrott hirdetési bevételből. Persze azért ne csüggedj, hátha valaki hajlandó megvitatni a gender-izét, írj bátran ;)
141
menasagh
2021. február 14. 17:56
@Fülig James: Tényleg a címre ugrottam, de azért elolvastam végig és azért írtam hogy hogy bár marhaságnak tartom a gendert a cikk még nagyobb marhaság e cím alatt.
...és elnézést hogy beleszóltam...
142
gekovacsistvan
2021. február 15. 12:38
Talán folytatnám a 23. - tól ( A többbi engem nem érdekel)
"A Nomád Együttműködés Rendszerében (értsd Európa kirablásában)..."
Ugye ezt az "Európa kirablása... című állítást, már mások, vagy ezerszer cáfolták, így teljesen egyértelmű, hogy az egész cikk csupán csak a NER és a ( NER ) összekapcsolása végett született, mint annak idején annak kimondása is, hogy a "maffia-állam" - a "maffiamodell" - mint a "magyar nyelv megmaradásának" - alapvető feltétele, oka, és következménye.
Persze, ahogy László Gyula szerette mondani: elképzelhető más megoldás is.
Mert hogy ugye azokat a "kirabolt európaiakat" ( akik persze legtöbbször maguk hívták be a "fosztogatókat" ) a 11. századi pápák kénytelenek voltak kiátkozással megfenyegetni, keresztény alattvalóik rendszeres fosztogatása, kínzása és gyilkolása miatt.
Meg ugye azt is tudjuk, hogy ezekről a "nomád és viking fosztogatásokról" - szóló tudósításokat, csak a késő középkorban született írásokból ismerjük, vagyis azokat éppen saját rémtetteik elfedésére találták ki ...! - maguk a "nemes" lovagok!
143
gekovacsistvan
2021. február 26. 08:55
"Európa kirablásáról..."
Einhard ( Nagy Károly egykorú életírója ) szerint egyetlen hadjáratban sem gazdagodtak meg annyira mint az avar háborúban, mert "míg azelőtt a frankokat jóformán szegényeknek lehetett nevezni, most a királyi palotában sok aranyat és ezüstöt találtak, s a csatában becses zsákmányt ejtettek". Az ezüst értéke a harmdára csökkent, ami csak hatszáz év múlva, Amerika felfedezése után ismétlődött meg.
Ha figyelembe vesszük, hogy a legújabb kutatások eredményei szerint az avarok is "magyarok" - voltak, akkor a ki - kit rabolt ki, azért egy kicsinyég másként néz ki.
De ha az avarok nem is voltak magyarok akkor is az látszik, hogy a nyugat ebben az időben szegényebb volt mint a templom egere... ami elrabolni való volt, azt ők is rabolták.... valahonnan.... aztán meg Amerika kirablásán gazdagodtak meg.... meg Afrikáén.... meg Ázsiáén.... meg Ausztráliáén.... !
Ócska kis trükkök ezek....! - a honfoglaló magyarság lejáratására... semmi más!