nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Vlachok: románok vagy sem?

Nem éri jogtiprás a szerbiai vlach nemzeti közösséget – erről biztosította Radiša Dragojević, a (szerbiai vlachok kulturális autonómiáját képviselő) Vlach Nemzeti Tanács elnöke (VNT) az újvidéki Magyar Szó című napilapot.

MTI | 2012. február 29.
|  

A belgrádi sajtó a napokban arról cikkezett, hogy a vlachok miatt elúszhat Szerbia európai uniós tagjelöltsége. A Danas című napilap a múlt héten arról írt, Románia megakadályozza, hogy Szerbia EU-tagjelölti státust kapjon, ha Belgrád nem hoz konkrét intézkedéseket a vlach kisebbség helyzetének javítására. Az EU tagországainak külügyminiszterei kedden végül javasolták, hogy Szerbia váljon hivatalos EU-tagjelöltté, de a végleges határozatot a tagországok állam- és kormányfői hozzák meg a hét második felében. Cristian Diaconesacu román külügyminiszter közölte: Románia nem akadályozza meg a szerb EU-tagjelölti státus elfogadását, de elvárja, hogy Szerbiát is ugyanolyan szigorú megfigyelés alá vessék a kisebbségi jogok betartása terén, mint korábban Romániát.

A Magyar Szó szerdán honlapján idézte Dragojevićet, aki szerint Románia vádja alaptalan. A Vlach Nemzeti Tanács (VNT) nevében senki sem kereste fel a román szerveket, hogy jogtiprás történne és senki sem támaszthat a nevünkben feltételeket, ultimátumokat, mint azt Románia tette Szerbiával – mondta Dragojević.

Szerbiában két közelálló nemzeti közösség van, a vlach és a román. Mindkét nemzeti közösségnek saját nemzeti tanácsa van, de míg a román nemzeti közösség Romániát tekinti anyaországának, addig a vlachok Szerbiát. Ezért Romániának nem áll jogában, hogy a nevünkben bárkitől valamit is kérhessen – hangoztatta.

Dragojević megjegyezte, bár vannak olyan nyílt kérdések, amelyeket jelenleg a közösségen belül megvitatnak, ez közösségen belüli probléma és senki sem erőltette rájuk. A VNT például a minap alkotta meg a vlach ábécét, s készülőfélében van egy vlach értelmező szótár is.
A VNT vezetője szerint azok, akik Romániában panaszkodnak, tagjai voltak az előző összetételű nemzeti tanácsnak, és a mandátumuk alatt semmit sem tettek ez ügyben. Hozzátette: az ő anyanyelvük a vlach, és aki románnak akarta vallani magát a népszámláláson, szabadon megtehette. A 2002-es népszámlás szerint Szerbiában 40 054 polgár vallotta magát vlachnak, a tavalyi népszámlálás nem hivatalos adatai szerint ma 50 százalékkal többen, megközelítőleg 64 ezer szerbiai polgár. Míg a vlachok többsége Kelet-Szerbiában él, a románok legnagyobb része a Vajdaságban, a Bánátban – magyarázta Dragojevic.

A Magyar Szó idézte Varga Lászlót, a szerb parlament Európai Integrációs Bizottsága elnökét, aki szerint a probléma oka ott keresendő, hogy a vlach nemzeti közösség eredetével kapcsolatban Szerbiában két elmélet létezik: az egyik szerint a vlachok részben asszimilálódott románok, a másik szerint autentikus kisebbség.

Fremond Árpád, a legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője részt vett február 23-án a szerb parlament román–szerb baráti tagozatának romániai ülésén, amelyre meghívták a vlachok képviselőit is. Szavai szerint a probléma gyökere az, hogy a szerbiai vlachok – akik egyébként ortodoxnak vallják magukat és javarészt szerb nyelvű iskolákba jártak – kétharmad része szerint az anyanyelvük vlach, míg az egyharmad része a románt tekinti anyanyelvének. – Volt, aki azt mondta, hogy nem érti nyolcvan százalékát annak, amit egy román mond, más szerint pedig megértik egymást, csak más tájszólásban beszélnek – mondta a Magyar Szó szerint Fremond, aki hozzátette: a jelek szerint mindkét oldal azért küzd, hogy saját nyelvű sajtója, oktatása és hivatali nyelve legyen.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X