-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: 25 Folytatom.. Ez a feltételezésed az -szt/ d(t) toldalékokkal kapcsolatban: "...2024. 10. 14, 15:13 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: 25 -re Folytatás: "A -d-re talán a válasz az, hogy fiktív tőre épül, nincs öná...2024. 10. 13, 11:41 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: 25 "Miért pont ez a két nyelv?" Mármint az (illír-) pannon - kelta (==> a k...2024. 10. 12, 10:34 Ál- és Tudomány
-
nasspolya: @Sándorné Szatmári: Miért pont ez a két nyelv? Az illírből főleg csak tulajdonnevek és pár...2024. 10. 10, 07:37 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: A szer szó sokoldalú jelentése a MAI magyar nyelvben amire gondoltam és amiről ...2024. 10. 06, 20:07 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Jól járnának a tartalomkereskedők, ha megvalósulna az EU terve az online tartalmak védettségének újraszabályozásáról.
Vitaanyagot tett közzé múlt héten az Európai Bizottság a kreatív online tartalmak (könyvek, zene, filmek, videojátékok) egységes európai digitális piacának kialakításáról.
A vitaanyag hűen tükrözi az e témában jelen lévő bizonytalanságokat, de mindenképp erénye, hogy végre szembenézett ezzel a problémával közösségi szinten is. Az nem meglepő, hogy az EB a kreatív tartalmak határok nélküli, egységes piacát szorgalmazza. Ám azt a megállapítást nem árt kétségekkel fogadni, hogy egy ilyen ideális helyzet valóban megnégyszerezné a kreatív tartalmak kiskereskedelmi forgalmából származó bevételeket. A megjósolt tendencia nem kétséges, szinte biztos, hogy az egységes szabályozással szinte minden tartalomkereskedő jól járna, pláne úgy, hogy maga a vitaanyag is azt feltételezi, hogy „az ágazatnak és a közszerveknek egyértelmű, felhasználóbarát intézkedéseket kell hozniuk”. Ez persze kívánatos helyzet lenne, ám jelenleg nem épp ez látható az unió országaiban.
Ami azonban kifejezetten üdvözlendő az EB vitaanyagában, az a szemlélet: egyrészt felhívják a figyelmet arra, hogy mind az unió, mind az internet határok nélküliségével ellentétes a régi szabályozások felfogása, másrészt pedig az is biztató, hogy a jogtulajdonosok, a fogyasztók és kereskedelmi felhasználók érdekeinek egyeztetésére hív fel. Ezt – a kissé homályos – megfogalmazást azért nyugodtan értékelhetjük úgy, hogy az uniós szervek nem a feltétlen erőszak, a régi rendszer fenntartása mellett tették le voksukat, hanem egy tárgyalásos folyamat kezdetének lehetünk tanúi.
Az EB a javaslatokra az észrevételeket 2010. január 5-éig várja. A két kezdeményező biztos állásfogalása is megengedi azt a következtetést, hogy végre talán elindul egy komoly egyeztetés. Viviane Reding, a máskor acélkemény politikus, távközlési és médiabiztos most nagyon diplomatikus volt, szavaiból mindenki azt olvas ki, amit akar (kecske is, káposzta is, vagyis a felhasználók is jól járjanak, de a jogtulajdonosok is, ám azt nem fejtette ki, hogyan képzeli mindezt). Ezt a megengedő véleményt némileg ellenpontozza Charlie McCreevy, a belső piacért felelős EU-biztos nyilatkozata, aki elmondta: „A szellemi alkotások – szerzői jogok, szabadalmak, védjegyek, formatervezési minták – oltalma központi szerepet játszik mind a tudásalapú gazdaság működésében, mind Európa versenyképességének javításában. Reformtörekvéseink között kiemelt helyet kell kapnia: nem csupán jogi kategóriákra, hanem megalapozott gazdasági megfontolásokra kell építenünk, azokra a megoldásokra összpontosítva, amelyek serkenteni fogják a valódi innovációt és beruházásokat”.
A vitaanyag fő pontjai:
- a kreativitás megfelelő ellentételezésre találjon, és a digitális világ egyaránt hasznára váljék az alkotóknak, a jogtulajdonosoknak és Európa kulturális sokféleségének
- a fogyasztóknak egyértelmű árak mellett legyenek jogszerű eszközei arra, hogy bárhol, bármikor széles tartalomválasztékhoz férhessenek hozzá
- legyenek egyenlőek a versenyfeltételek a kreatív tartalom EU-szintű forgalmazását szolgáló új üzleti modellek és innovatív megoldások számára
A vitaanyag indoklása azonban nyilvánvalóvá teszi, hogy a gazdaság az elsőrendű szempont, mint írják: „Európában a kulturális és kreatív ágazat (amelybe a kiadott tartalom, tehát egyebek mellett a könyvek, az újságok és folyóiratok, a zeneművek és hangfelvételek, a filmek, a lekérhető videoanyagok és a videojátékok tartoznak) évi több mint 650 milliárd eurós forgalmat bonyolít, és az EU GDP-jéhez 2,6%-kal, a foglalkoztatáshoz több mint 3%-kal járul hozzá. Az európai politikusoknak ennek megfelelően gondoskodniuk kell a szerzői jogok védelméről, különösen akkor, ha figyelembe vesszük napjaink változó gazdasági és technológiai környezetét.”