nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • mederi: @szigetva: Jobb példa lenne a kacsacsőrű emlős csőre.. :) Szerintem vannak relatív dolgok,...
    2019. 04. 19, 17:01  Lenni vagy nem?
  • szigetva: @mederi: Ha egy biológus fórumon elkezded fejtegetni (minden második mondat végén egy szmá...
    2019. 04. 18, 23:14  Lenni vagy nem?
  • mederi: @szigetva: Mint már említettem, érdekességnek szántam, önmagában ez nem etimologizálás.. N...
    2019. 04. 18, 21:36  Lenni vagy nem?
  • szigetva: @mederi: És ennek szerinted mi köze van a te magyar–kínai etimologizálásodhoz?
    2019. 04. 18, 16:55  Lenni vagy nem?
  • mederi: Mindenkinek ajánlom. :) gyogyhirek.hu/a-beszed-genje-a-nyelvtan-es-a-genetika/ A véleménye...
    2019. 04. 18, 14:40  Lenni vagy nem?
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Új székely írásos nyelvemlék – szenzációs lelet?

Számos korai székely írásos emlék Székelyudvarhely környékéről származik, de a város határain belül most találták meg az elsőt. De vajon nem modern kori hamisítvány-e? Hogyan dönthető el? És mi szerepel rajta?

Sándor Klára | 2015. augusztus 25.
|  

Augusztus elején a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum Facebook-oldalán izgalmas hír jelent meg. A múzeum munkatársai eddig ismeretlen székely írásos emlékről közöltek képet, s mindjárt játékot is javasoltak az oldal olvasóinak: „segítsenek” megfejteni a feliratot. A hírt eddig valamivel több mint félszázan osztották meg, megfejtési javaslat már jóval kevesebb került az oldalra, és az emlék jelentőségéhez képest a későbbi újraposztolások sem keltettek különösebben nagy érdeklődést – legalábbis ahhoz képest, hogy valószínűleg az írás története alatt soha nem ismerték annyian a székely ábécét, mint ma. Egy olvasónk a nyest véleményét is megkérdezte az olvasatról és az emlékről.

Az udvarhelyi várból előkerült téglatöredék
Az udvarhelyi várból előkerült téglatöredék
(Forrás: Facebook / Haáz Rezső Múzeum)

Rovásmarketing

A múzeum arról számolt be a közösségi oldalán, hogy a Székelyudvarhelyen lévő Székelytámadt várban zajló régészeti munkák jelentős új ismereteket hoztak, elsősorban a vár egykori fölépítését – a kapuk helyét, a falak vastagságát – illetően, és értékes leleteket is találtak, többek között kereszttel díszített csempét. A legnagyobb közérdeklődésre a múzeum szerint mégis egy tégladarab számíthat, mert ezen székely betűk láthatók. A híradást rövid ismertető követi a székely írásról – hogy betűírás, jobbról balra halad, vannak benne betűösszevonások, nem kell kiírni a magánhangzókat, és éppen ezért nem mindig könnyű elolvasni a székely feliratokat. Ez adta az ötletet, hogy a nagyközönséget is bevonják a betűk kisilabizálásába – de nem titkolja a múzeum, hogy „gyakorlott szakembert” is megbízott a felirat megfejtésével, azt viszont nem árulták el, hogy kit. Természetesen képet is közöltek a most talált emlékről – az oldalon már jól, de a fotósnak láthatóan okozott némi fejtörést, hogy hogyan kell forgatni a téglát, mert a centiméter fejjel lefelé áll a felirathoz képest (vagy a tégla a centiméterhez képest).

A hírt és a felhívást sok helyi portál is átvette: néhány órával később már közölte az Udvarhelyi Hírportál, a Krónika, délután a Székelyhon, és teljesebb kép kedvéért riportot is láthattak a Digital 3 tévé nézői az ásatásokról, ebben alaposabban szemügyre vehették a feliratot hordozó téglatöredéket is. A híradások a felirat megfejtésére helyezik a hangsúlyt, ez több szempontból is érthető. Részben mert a múzeum maga is ezt tette, és az írások többsége a múzeumi oldal szövegének enyhe mutációja. A múzeum is okkal cselekedett így, vélhetően arra gondolva, hogy a nagyközönséget elsősorban a felirat tartalma érdekli, s ezzel tud sok ember megmozgatni, márpedig a rejtvényjáték nyilvánvalóan kampányakció, lehet vele az oldalnak új követőket, a múzeumnak új látogatókat szerezni – ez itt nem valamiféle fejcsóválás, semmi kivetnivaló nincs abban, ha egy kulturális intézmény is próbál a 21. században élni. (A feliratot egy korábbi hírben is említették már, a közönség bevonása későbbi ötlet.)

A játéknak azonban a Haáz Rezső Múzeum igazgatója, Miklós Zoltán szerint van még egy funkciója: egy interjúban azt nyilatkozta, hogy ez „egy tudatosítási folyamat is, hogy megvan Székelyudvarhely első rovásírásos emléke”, s nem az a lényeg, kinek lesz igaza az olvasatot illetően, mert „a tégla feliratának megfejtése túlmutat a váron, hisz az komoly mikrotörténeti darabja Udvarhely történelmének”.

Megfejtési javaslatok

Megfejtési javaslatból mégsem érkezett annyi, amennyi talán várható volt, legalábbis a múzeum Facebook-oldalán nem sokan szálltak be az emlék megfejtésébe, többen inkább csak egyes betűk olvasatára tettek javaslatokat. Az első, a teljes felirattal próbálkozó megfejtés Varga Gézáé volt, aki már másnap előállt olvasatával: szerinte a tégladöredék jeleit a letört betűket rekonstruálva úgy olvashatjuk, hogy (DUNÁ)NTÚLI JÁN VÓT! Varga később is ragaszkodott a pajzánkodónak is tekinthető olvasathoz, noha egy helyi hozzászóló fölhívta rá a figyelmét, hogy Udvarhely környékén nem használatos a lány ján változatban.

Ugyanezt a kifogást említi Varga olvasatával szemben Szász Tibor András, a felsősófalvi református templom lelkésze – aki a Szertő-tetői, eddig ismeretlen keltezésű és tartalmú feliratokról is hírt adott úgy egy évtizede. Ő nem a közösségi oldalon, hanem önálló írásban számolt be saját megfejtési kísérletéről. Dicséretes, hogy nem pusztán a felirattal foglalkozik, hanem a laikus próbálkozásokból gyakran hiányzó módszertani megjegyzéseket is tesz – ezek a filológiát jól ismerőknek persze nem újak, de a székely írás emlékeivel ismerkedőknek hasznosak lehetnek. Szász elveti a rejtvény megfejtéseként javasolt TULIPÁN VÓT olvasatot – a betűkkel ugyan ez összhangban is lehetne (kisebb módosításokkal), a feliratban azonban szóelválasztó pontok láthatók, és azok máshogy tagolják a szavakat. (Ez Varga megfejtésében is gondot okoz.) Érdekes, hogy Szász körültekintőbb hozzáállása ellenére is egy elég valószínűtlen olvasatot tart a leginkább elfogadhatónak, azt hogy ?T.ÜLI.SZÁNVáNYT. Maga is elismeri, hogy ez jelenlegi tudásunk szerint nemigen értelmezhető sehogy – ehhez még hozzátehetjük, hogy ráadásul nem tudunk róla, hogy az u betű jelölt volna ü-t, az utolsó előtti betű pedig nem ny, hanem o.

Mi van a téglán?

A felirat betűinek többsége valóban egyértelmű, és jól olvasható, ugyanakkor értelmes szöveget nem könnyű kiolvasni belőle. A betűvonalak többségét erőteljesen karcolták – Miklós Zoltán szerint fával – a felületbe, valószínűleg ugyanúgy még kiégetés előtt, ahogy a Derzsi Felirat jegyeit. Némelyik vonal mélyebb, mások felületesebbek, és vannak elmosódó vonalrészek is.

A Derzsi Felirat
A Derzsi Felirat
(Forrás: http://szekelyderzs.com/rovas_iras.html)

A szöveg eleje hiányzik, mert a tégla jobb oldala letört. A töredék jobb szélén egy betűcsonk látszik – ez, mint a két föntebb említett próbálkozó javasolja, valóban lehet az s, g vagy l bal oldali szára, lehet az n alsó része, de tulajdonképpen lehet elvben más, bármely olyan betű, amelynek függőleges alapvonala van, ha ezt kissé ferdén sikerült a téglába karcolni.

Tudnunk kellene, hogy az eredeti tégla milyen méretű volt – ezt a korban használatos, esetleg a törmelékben maradt téglák mérete alapján meg lehet becsülni –, mert akkor azt is jobban meg tudnánk tippelni, körülbelül hány jel állhatott a megmaradtak előtt. Az jól látszik, hogy a felirat készítője egy ideig nagyobb betűket írt, míg rá nem jött, hogy nem fog kiférni, amit írni szándékozik, ezért kisebbek a felirat végén a betűk, és ezért állnak sűrűbben egymás mellett.

Az első majdnem épen maradt betű egy t, ezt egy pont követi, ez minden bizonnyal szóelválasztó jel – ezek a székely emlékekben ritkák, de vannak például az Isztambuli Feliratban is –, a következő három betű után is látunk egy ugyanilyet. A pont után álló két betű minden vonala határozottan látszik. Az első egy u, a következőt l-nek értelmezik, de nem zárható ki a kevésbé valószínű p olvasat sem. Az azt követő jel fölső része – legalábbis a képeken – nem látszik jól. Lehet i, j, de mivel a rézsútos vonal nem a függőleges betűszár végéhez illeszkedik, hanem valamivel lejjebb metszi, lehet d.

Ismét szóelválasztó pont következik, és egy még rosszabbul értelmezhető betű. A jel fölső kétharmada elmosódott, csak annyi biztos, hogy egy egyenes szárú jel lehetett – és csatlakozott hozzá egy baloldali rézsútos vonal a betű szárának fölső végén. A képről nem állapítható meg, hogy a következő egyenes vonaltól föntről jobbra lefelé induló, szintén elmosódott vonal egykor karcolva volt-e, vagy nem is volt vonal soha, hanem a tégla egyenetlen felületéből származó árnyék (folytatódik balra fölfelé a betűn túl). Ha az elmosódás véletlen, akkor a második szóelválasztó utáni első jel elvileg lehet sz, i, sőt, ha a következő függőlegesből valóban futott jobbra lefelé egy vonal, akkor a következő függőlegessel együtt lehet v is, ez esetben ligatúrában van a következő a-val. Ha az elmosódás nem véletlen, hanem valaki tudatosan maszatolta el, amit tévesen írt, akkor a törlés éppen a rézsútos vonalakat érinti, de nem tudjuk, hogy mi volt az a betű, amit törölni szeretett volna, v vagy i (ez ebben a korban j-t is jelölhetett), és azt sem tudjuk, mit akart végül megtartani, sz-et vagy i/j-t.

Innentől könnyebb a dolgunk, legalábbis a betűk azonosítását illetően: egy a, n, v, o és t követi egymást. A jelsor tehát az összes lehetőséget figyelembe véve:

(...)

?

S

G

L

N

T . U

L

P

D
I
J
.

SZ

I

J

V

A N V O T

Még egyszer érdemes azonban hangsúlyozni, hogy a kézbevételt a legjobb kép sem képes pótolni, saját szemével az ember sokkal többet lát abból, ami kép alapján igen bizonytalan (hol van árnyék, véletlen repedés, tényleg elmosódik-e a második pont utáni betű stb.). A személyes vizsgálódás tehát sok meglepetést hozhat a képek alapján megállapított olvasatokhoz képest – ezért én olvasatot jelenlegi tudásunk alapján és a tégla kézbevétele nélkül nem mernék javasolni. Molnár Zoltán elárult annyit, hogy az emléket hamarosan alaposabban közlő fölkért szakember szerint egy név és egy cselekvés van a feliraton – eszerint az új emlék a már megszokott „hic fuit”-típusú feliratok közé tartozik.

Ami még az olvasatnál is fontosabb

Közérdeklődés ide vagy oda, ebben az új feliratban sem az a legfontosabb, hogy mit írt az egykori székely atyafi téglára, hanem az, hogy egyáltalán van ilyen felirat. Először tehát ebben kell biztosnak lennünk, s azt követhetik csak a megfejtési kísérletek: először a betűk tisztázása, aztán hogy mégis mit lehet a már stabilan megállapított jelsorból kiolvasni.

Amikor egy ilyen hírt olvasunk, az első kérdés, hogy nem valami átverésről, hoaxról van-e szó. Itt ez nemigen valószínű, mert a hírt maga a múzeumigazgató közölte, és az udvarhelyi önkormányzatnak is beszámolt az előkerüléséről már július 29-én – viccnek azért túl durva lenne, ha mindezt csak a múzeum programjainak és oldalának népszerűsítésére ötlötték volna ki.

A második lépésben már hiszünk a hírnek, hiszünk a múzeum igazgatójának is, de azt még nem tudhatjuk, nem őt is megtévesztő hamisítvánnyal van-e dolgunk. Mert egy téglába bárki bármikor bekarcolhat jeleket, és bedobhatja a törmelékbe – a föltárás a városon belül zajlik. Itt azonban a vonalak mélysége azt valószínűsíti, hogy a jelek a kiégetés előtt kerültek a nyers agyagba. Ha tehát a régészek meg tudják mondani, hogy a tégla mérete, formája, anyaga alapján mikor készülhetett, akkor nagyjából tudjuk a felirat korát is.

Ásatások az udvarhelyi várban
Ásatások az udvarhelyi várban
(Forrás: szekelyhon.ro)

Tudnunk kellene, hogy abban a 15–16. századi törmelékrétegben, amelyből az emlék előkerült, voltak-e hasonló téglák, s hogy vajon korábban a feliratot tartalmazót mire használták. A képeken habarcsnyomoknak látszó szennyeződések mutatkoznak (néhol a felirat vonalai fölé terjednek), de kideríthető-e, hogy korábban valóban falaztak-e ezzel a téglával, és ha igen, akkor mit, mikor és hol? Ha falaztak, akkor láthatóan nem kifelé nézett a tégla – hiszen a habarcs nyoma a felirattal azonos felületen van – talán mert készítője is rájött, hogy elrontotta? Akkor ebben is hasonló lenne – és korban is közel lehet – a Derzsi Felirathoz. Sok mindent megtudhatunk abból, mi mindent találtak még ugyanebben a rétegben a kereszttel díszített csempén kívül. Tudjuk, hogy korábban szerzetesek használták az épületet, de természetesen alapvetően fontos a vár történetének minél alaposabb megismerése.

Mint Molnár Zoltán is kiemelte: fontos az emlékkel kapcsolatban, hogy Székelyudvarhelyről került elő, hiszen a templomfeliratok túlnyomó részét Udvarhely, az egykori Telegdiszék központja környékén találták, de a városból eddig nem ismertünk székely emléket. Érdekesek a Derzsi Felirattal a párhuzamok, az emlék megfelelő publikálása után talán erről is többet fogunk tudni.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
184 Záhó 2015. szeptember 23. 09:25

A szöveg vége: VAN, VÓT (azaz volt).

Lehet pl. IRVÁN VÓT.

A "legújabb latin olvasat" (lásd www.rovasinfo.hu) igen valószínűtlen.

A jelek ránézésre túlságosan épek. A "történet" igen hasonló a szigetszentmiklósi agyagtáblákéhoz (másolási gyakorlat Kéki Béla írástörténeti könyvéből -- összefüggéstelen ókínai, valamint óperzsa és ausztráliai jelek).

Tippem: 2015-ben készült.

Egy régészeti-anyagtechnológiai vizsgálat ezt pillanatok alatt el tudja dönteni.

183 azadantaathum 2015. szeptember 2. 00:15

@menasagh: ne is próbálj meg olvasni. hazudj nyugodtan tovább.

volt az Irtish és volt a Jászértés.

de aki gondolkozni se akar, az ugyanannyit ért, mint aki gondolkozásra képtelen.

182 menasagh 2015. szeptember 1. 16:43

Natehát a magyar törzsek magyarul beszéltek...hát ez így elég egyszerű magyarázat és ami még meglepőbb röviden összefoglalva a tudomány is csak ennyit tud erről mondani.

Ha azt vesszük, hogy a hunok majd a magyarok egy egész kontinensnyi részt uraltak de nem tudunk egy korabeli írásos bizonyítékot felmutatni az ők saját nyelvükön akkor mitől tudományos valami ?

Az igaz hogy bizonyos helyek nevei abból a korból származnak de az a beszédet bizonyítja viszont azt sem egészen mert az sincs leírva azon a nyelven.

Varga nem hivatal megbízásából de kutat és attól még nem mondható rá, hogy nem ért hozzá mert tulajdonképpen mindenki először önjeleöli magát a kutatásra és csak azután lesz hivatalos kutató, de az sem bizonyiték hogy csak az a legjobb vagy csak az a leghitelesebb.

181 shanditiredum 2015. szeptember 1. 11:31

@szigetva: a tudomány így hazudik:

" the most likely origin is the verb *sluti ‎(“to be known”).[1] "

en.wiktionary.org/wiki/Slav

180 GéKI 2015. szeptember 1. 11:30

@szigetva:

De nem is a nemzeti kicsinységet hajszoló „aláírók bandájának” pincsikutyája.

179 szigetva 2015. szeptember 1. 11:07

@Krizsa: Sajnálom, hogy nem érted, de nem lep meg.

178 Krizsa 2015. szeptember 1. 10:07

@szigetva: És ehhez nekem mi közöm? Az utóbbi időben már meg sem kísérled, hogy valami értelme legyen az egymondataidnak.

177 szigetva 2015. szeptember 1. 09:56

@Krizsa: A tudomány nem a nemzeti nagyságot valamiféle elképzelt múltban keresők szolgálóleánya.

176 a körrajzoló 2015. szeptember 1. 08:43

@menasagh: "..még azt sem tudjuk pontosan hogy a magyarok milyen nyelven beszéltek egymással, mármint az Árpádkoriak "

Ebben a kérdésben a válasz is benne van! Te magad nevezed őket magyarnak, tehát magyarul beszéltek.

A kérdés ami felmerülhet talán az lehet, hogy milyen nyelven beszéltek a honfoglalók és milyen nyelven beszéltek az itt élő őslakosok. A lehetséges válaszok: './ Az itt élő őslakosok beszéltek magyarul. 2./ A honfoglalók beszéltek magyarul. 3./ Az őslakosok és a honfoglalók is magyarul beszéltek.

175 Krizsa 2015. szeptember 1. 04:40

Na nézd csak. Ha a hivatalos nyelvtudomány egyáltalán nem tartja kötelességének, hogy 1. a minimum 7ooo éves KM írásbeliségét kutassa,

2. hogy egyáltalán felvesse azt a kérdést, milyen kapcsolat van a magyar nyelv és a 7ooo évre visszanyúló írásbeliség között -

ami nyilvánvalóan a 6ooo éve hirtelen felbukkanó, de ott már teljesen kialakult mezopotámiai íráskultúra rokona... Mert ha hirtelen és teljesen kialakult íráskultúra jelent meg Mezopotámiában, akkor az JÖTT VALAHONNAN!!!!

3 Ha a magyar "tudomány" nemcsak íráskutató INTÉZETET, hanem egyetlen egy íráskutatót sem foglalkoztat 15o éve, akkor milyen íráskutató jehet Varga Géza? Lehet más, mint egy lelkes íráskutató csoporton belüli "önjelölt"?

Ugyanez vonatkozik persze a mássalhangzó-vázak közös jelentéseit hordozó, hatalmas szóbokrokból felépülő magyar nyelv kutatására. Aminek a nyelvészetét, mivel az MTA ezt sem tartotta a kötelességének, szintén csak egy "önjelölt" alapozta meg.

Micsoda kijelentés az (Fejes László), hogy ha valaki forgalomba hoz egy BÁRMILYEN tartalmú könyvet, filmet, műalkotást, mesét, vagy akármit, akkor az KICSALJA az árat az érdeklődő közönségtől?

2ooo év mulva még mindig az önjelölt, tökéletesen magyar-talan nyelvészet fogja dirigálni, hogy ki mit írhat, kutathat? Úgy, mint a fél világot sokszéz éven át szipolyozó, gyarmatosító egyházbirodalom? Most is el kellene tüzelni mindent, ami lerántja a leplet a kultúrtörténelem legnagyobb rabló-csalásáról?

174 shanditiredum 2015. szeptember 1. 00:18

@menasagh: "még azt sem tudjuk pontosan hogy a magyarok milyen nyelven beszéltek egymással, mármint az Árpádkoriak"

nem? hát milyen nyelven adtak neveket azoknak a városoknak, amelyeket alapítottak?

Kapuvár milyen nyelven van? Hétvár milyen nyelven van? Előd milyen nyelven van? Álmos milyen nyelven van?

.

"...milyen nyelven beszélt, írt, társalgott a rómaiakkal."

a hunok beszéltek a bizánciakkal is. és amikor az avarokkal beszéltek, akkor megemlítették, hogy a hun tolmácsaik megértették az avarokat is.

szóval ugyanazon a nyelven beszéltek, mint az avarok.

.

a jászok (alánok) milyen nyelven beszéltek? melyik nyelven mondják még úgy, hogy 'asszony, legény, ezüst, híd, kard, vért, üveg' ?

173 szigetva 2015. augusztus 31. 23:05

@a körrajzoló: „Ezek szerint a Varga Géza csak egy önjelölt írástörténész lenne?” Nagyon úgy néz ki.

172 Fejes László (nyest.hu) 2015. augusztus 31. 22:54

@a körrajzoló: Hát igen, megéri, ha kiröhögik az embert, ha másoktól ennyi pénzt tud közben kicsalni, nem?

171 a körrajzoló 2015. augusztus 31. 22:01

@szigetva: Ezek szerint a Varga Géza csak egy önjelölt írástörténész lenne? A 12000 Ft nem is kevés egy könyvéért.

170 szigetva 2015. augusztus 31. 20:58

@a körrajzoló: Olvastunk már tőle korábban is…

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X