nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Ahol 30 éve nem járt nyelvész
Új ország születik: Dél-Szudán népei

A Dél-Szudánban több évtizede uralkodó polgárháborús helyzet miatt a terület kezdetben is erősen hiányos infrastruktúrája szinte teljesen megsemmisült. Ez is jelentősen hozzájárult, hogy nemcsak hogy nyelvészek nem járták a vidéket az elmúlt harminc évben, de még a legalapvetőbb etnikai adatokat se lehet megbízható pontossággal tudni Dél-Szudán lakóiról. Mégis, kik lehetnek a világ legújabb országának a lakói? – ezt próbáltuk meg kideríteni.

Péli Péter | 2011. február 1.
|  

Dél-Szudán múlt hónapban szavazott függetlenségéről. Kiválik Szudánból, mert az elmúlt több mint félévszázados együttélésük az északi arablakta vidékkel eddig leginkább csak konfliktust és szenvedést hozott. A szinte folyamatos polgárháborúknak köszönhetően legalább kétmillió dél-szudáni halt meg, és még nagyobb a menekülésre és menekülttáborokba kényszerítettek száma. Dél-Szudán infrastruktúrája gyakorlatilag teljesen megsemmisült, a gazdag olajkészletek ellenére még a fővárosban, Dzsubában is csak földutak vannak, a helyzet máshol pedig még rosszabb. Így aztán nem meglepő, hogy a terület lakosairól sincsenek pontos adatok, becslések szerint úgy 10 millióan lakhatják a hat és fél Magyarországnyi mocsaras-esőerdős vidéket, amely nagyon eltér a sivatagos északtól. A lakosok többsége nomád pásztorkodásból él, de az ország területén feltárt óriási olajtartalékokban hatalmas gazdasági lehetőség rejlik.

A főváros Dzsuba, marhákat terelnek a földúton.
A főváros Dzsuba, marhákat terelnek a földúton.
(Forrás: wikimedia commons / Fabrizio Demartis)

Egyiptom csak 1870 körül kolonizálta Dél-Szudánt , ezt örökölték meg az angol gyarmatosítók. Az angolok ugyan eleinte külön tartományokként kormányozták északot és délt, de 1947-ben egy szudáni küldöttekkel megrendezett konferencián egy egységgé szerveződött a két rész, így válhatott a kulturálisan rendkívül eltérő észak és dél egy országgá 1956-ban.

Az elarabosodott és muszlim északkal ellentétben Dél-Szudánt nem arab anyanyelvű, keresztény és törzsi vallású fekete-afrikai népek lakják. A többségük valamilyen nílus-szaharai nyelvet beszél, mint a dinkák, a nuerok, a sillukok és a barik is. E négy nép adja Dél-Szudán lakosságának több mint felét, összességében azonban körülbelül kétszáz különböző etnikumot tartanak még számon. A legjelentősebb nem nílusi-szaharai nyelv Dél-Szudánban a zande, amelyet párszázezren beszélnek az országnak a Kongói Demokratikus Köztársasággal határos vidékén. A zande nyelvet az ubangi nyelvek közé sorolják, de az már nem teljesen tisztázott, hogy e Közép-Afrikában beszélt nyelvek vajon a niger-kongói nyelvek közé tartoznak-e.

Szudán és Dél-Szudán etnikumai - a tervezett határt vonal jelöli.
Szudán és Dél-Szudán etnikumai - a tervezett határt vonal jelöli.
(Forrás: http://southsudaninfo.net/)

Dél-Szudán korábban említett nyelvei mellett nílus-szaharai nyelv még például a maszáj és a núbiai is. E nyelvek egyik közös különlegessége a nyelvtani számok rendszere. A főneveknél az egyes számot raggal kell jelezni, mert az alapszavak tárgyak, élőlények csoportjait jelölik, de a többes szám jelzésére külön is van lehetőség. A dinkák nyelveinek – saját megnevezésük dzsien – négy nagy változata van, melyek eléggé eltérnek ahhoz, hogy saját írásos standardot kívánjanak, bár az évtizedekig tartó polgárháború miatt nem igazán beszélhetünk írott nyelvekről. A dinkákat régebben híresnek tartották magasságukról, de egy 1995-ös felmérés „csak” 176 cm-es átlagmagasságot mért a férfiaknál.

A nuerek a dinkához közeli nyelvet beszélnek – mindkét nyelv nagyon gazdag magánhangzókban, akár 13-at is megkülönböztethetnek, a tónusokat nem is számítva. A két szomszédos nép nincs jó viszonyban egymással, a dinkák többsége felvette a kereszténységet az angol időszak alatt, míg a nuerek keményen ellenálltak, és ma is törzsi vallásúak. A főváros környéke a szintén nílusi nyelvet beszélő barik hazája, bár magában Dzsubában az arab helyi pidzsin – egyesek szerint kreol – változata is elterjedt közvetítőnyelvként.

Szavazásra sorban álló dél-szudániak.
Szavazásra sorban álló dél-szudániak.
(Forrás: wikimedia commons / Jenn Warren)

A szavazás ugyan már lezárult, de közel sem oldódott még meg minden kérdés. Például a két ország határán fekvő Abyei tartomány  hovatartozásáról még később fognak határozni. A korábban dinkák által lakott területet ma vegyesen lakják, itt is sok olajat találtak az elmúlt időszakban, de a tartománynak januárban nem volt lehetősége szavazni arról, hogy melyik országhoz tartozzon a jövőben.

A bonyolult nyelvi-etnikai helyzet és a gyakran ellenséges, rasszista, arabul beszélő észak miatt érthető, hogy a helyi politikusok leginkább az angolt szeretnék megtenni az új ország hivatalos nyelvének.

Források

http://southsudaninfo.net/

http://www.gurtong.org/people.asp

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
3 maxval 2011. március 1. 13:58

@tenegri:

Több változat van. Én eddig a "Kus Köztársaság" nevet hallottam leginkább.

2 halado 2011. február 1. 19:52

@tenegri: Dinka -így fogják hívni az új országot (bocs, nem tudtam kihagyni). :-)

1 tenegri 2011. február 1. 15:04

Vajon hogy fogják hívni az új országot?

Információ
X