-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Sms-ben vagy cseteléskor nem mindig használjuk a mondatvégi pontot. Ha viszont mégis, akkor az sugall valamit.
A felkiáltópont olyan szóvicc, mely nehezen fordítható le angolra, mivel ott az exclamation mark (szó szerint is ’felkiáltójel’) mellett használatos az exclamation point (szó szerint ’felkiáltópont’) is. A magyar pont megfelelője viszont nem point, és nem is a webcímekből ismert dot, hanem full stop (kb. ’teljes megállás’ – a stop előfordul a pont, a vessző a pontosvessző és a kettőspont közös neveként is) vagy period (egyébként ’korszak, periodus’). A kettőspont sem double dot vagy hasonló, hanem colon (eredetileg retorikai szakszó, mely logikailag befejezetlen, de nyelvtanilag tejes tagmondatot jelöl), a pontosvessző pedig semicolon.
Valaha a pont volt a legártatlanabb központozási jel, mostanában azonban ez változóban van – állapítja meg Ben Clair a New Republicon. Megfigyelése szerint az utóbbi időben a pont érzelmet, méghozzá dühöt kezd jelölni. Persze nem akárhol, hanem sms-ekben, csetelés vagy tweetelés közben – azaz olyan környezetben, amikor gyakran központozás nélkül – vagy „takarékosabb” központozással – írunk.
Példája szerint ha a barátnőjének azt írja, hogy
ugyan lefoglaltuk azt az asztalt sznapodra, de nem lenne romantikusabb otthon maradni?
és erre azt a választ kapja, hogy
rendben
akkor máris gondolkodhat azon, hogy milyen pizzát rendeljen. Ha viszont a válasz
rendben.
akkor tudja, hogy ennek vagy étterem, vagy szakítás lesz a vége.
Clair szerint az azonnali üzenetküldésben a sortörés váltotta fel a pont szerepét, azaz a gondolati egység, a mondat végét egyszerűen az jelzi, hogy új sor kezdődik. Egy tanulmány szerint amerikai főiskolai hallgatók sms-ben csak a mondatok 39%-ában, csetelés közben mondataik 45%-ában mondatvégi írásjelet. A befejező sorokban még alacsonyabb az arány: 29, illetve 35%.
Persze azonnali üzenetek írására is használhatjuk a „hagyományos helyesírást” (például használunk nagybetűket, mondatok helyett bekezdésenként kezdünk új sort), és ilyenkor a pont természetesen semmilyen érzelmet nem jelöl. Amikor viszont olyan kódot használunk, melyben nem kötelező, mégis kitesszük, akkor a fogadó fél már elgondolkodhat azon, hogy vajon miért tettük.
Nem csak a pont funkciója változik. A szerző megfigyelése szerint a felkiáltójel egyre inkább azt jelzi, hogy az illető nem ironizál, hanem komolyan gondolja, amit leírt. A kérdőjelet kezdik ara használni, hogy finomabbá tegyenek bizonyos, egyébként nagyképűnek tűnő kijelentéseket (biztos belémzúgott?). A három pont gyakran azt jelzi, hogy az üzenet megértéséhez szükséges információ kimarad, mert azt a címzett amúgy is tudja, és fel tudja idézni. Az üzenet végén viszont, szemben a ponttal, a társalgás folytatására biztat.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Ahogy az a hasonló változásoknál lenni szokott, nem mindenki tapasztalja azt egyenlő mértékben. Nem csodálkozhatunk, ha Craig cikke alatt is megjelennek a nyestes kommentelők, akik, mivel maguk nem tapasztalták a jelenséget, egyszerűen tagadják a létét:
This article makes no sense. A full stop is just a full stop. It does not convey emotion.
Ez egy értelmetlen cikk. A pont csak pont. Nem jelöl érzelmet.
Sőt!
"When did our plainest punctuation mark become so aggressive?"
It didn't. You're just making shit up."Mikor vált a legegyszerűbb írásjelünk ennyire agresszívvé?"
Nem vált azzá. Csak te találtad ki ezt a szarságot.
Várjuk tehát a hozzászólásokat! Ki találkozott már a jelenséggel, ki érezte már úgy, hogy mások nem a hagyományos módon használják a központozási jeleket, és kik azok, akik maguk is az új módit követik? Jó lenne tudni azt is, hogy éreznek-e különbséget olvasóink a központozás ilyen változásaiban a különböző nyelvek között.