-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Minden jel arra utal, hogy agyunk nem a beszédre, hanem magára a nyelvre van kialakítva. Amerikai kutatók úgy találták, hogy a jelelés során ugyanazok az agyi területek aktívak, mint a beszélt nyelv használata során.
Legyen szó a jelnyelvről, az angolról, esetleg a kínairól, a nyelv mindig az agy azonos területein keletkezik – adta hírül a Live Science. Az Amerikai Tudományfejlesztési Társaság San Diego-i éves közgyűlésén bemutatott kutatás szerint a nyelv egyetemes és nem függ attól, hogy a beszélők a hangjukon vagy a kézmozdulataikkal kommunikálnak.
![Linda Bucklin grafikája](/media/linda-bucklin-grafikaja.jpg)
A San Diego-i Állami Egyetem kutatója, Karen Emmorey által vezetett kísérletsorozatban azt a beszéd kialakulásával kapcsolatos, széles körben elfogadott előfeltevést vizsgálták, mely szerint a jelelésért és a beszélt nyelvért az agy eltérő területei felelősek – éppen a jelelés szimbolikus, vizuális és a beszéd hallószerveinkre támaszkodó jellege miatt.
A verbális kommunikációval két agyi területet szoktak összefüggésbe hozni. Ezek a nyelvért felelős Broca-, illetve a beszéd megértéséért felelős Wernicke-központok. Korábban úgy vélték, hogy ezek az agyi területek kimondottan a beszélt nyelvvel, a beszéddel állnak összefüggésben, mivel közel találhatók a hangszálak működéséért felelős területekhez és a hallókéreghez, amit a hangok érzékeléséhez használunk. Ebből kiindulva azt feltételezték, hogy a jelnyelvet (a vizsgálatban az amerikai jelnyelvet) használók olyan más agyi területeket használnak majd inkább a kommunikáció során, mint például a látókéreg környéke.
A kutatók a vizsgálathoz két tesztcsoportot alakítottak ki. Az egyikbe 29 siket amerikai jelnyelvi beszélőt soroltak, a másikba 64 halló angol anyanyelvű személyt. A vizsgálatban résztvevőknek ezt követően képeket mutattak, amelyek hétköznapi tárgyakat ábrázoltak: madarat, gyümölcsöket, tárgyakat. A résztvevőknek a látottakat jelelniük vagy kimondaniuk kellett, miközben egy PET-készülék (pozitronemissziós tomográf) segítségével megfigyelték az agy vérellátásában bekövetkező változásokat.
A kutatók nem találtak különbséget a két csoport agyműködése között. Mindkettőnél azonos mértékben volt aktív a Broca- és a Wernicke-központ.
„Ugyanaz a helyzet, akár beszélt, akár jelelt nyelvről van szó” – nyilatkozta Emmorey. „Az agy nem tesz különbséget. Az, hogy sok jel szimbolikus jellegű, nem változtatja meg a nyelvhasználat neurológiai alapjait.
Mindez arra utal, hogy az agy nem a beszédre, hanem a nyelvre van kialakítva.”