-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A gondolatolvasó gépek kiléptek a fantázia világából amikor kutatók gondolatokat szavakra fordító eljárást fejlesztettek ki – állítja a Sky News hírcsatorna portálja.
Az Utahi Egyetem kutatói agyi impulzusokat szavakká alakítottak, azaz számítógéppel „gondolatot olvastak” – adja hírül az angol hírbirodalom portálja.
Az eljárást egy epilepsziás betegen tesztelték, akinek – egy korábbi műtéti beavatkozás során – eltávolították koponyája egy részét. A beteg beszédért felelős agyi területeire érzékelőket helyeztek, amelyek továbbították a számítógépre az adott terület felett elcsípett elektromos impulzusokat, jelsorozatokat. A betegnek a következő szavakat kellett számos alkalommal felolvasnia: „igen”, „nem”, ”meleg, „hideg”, „éhes”, „szomjas”, „helló”, „viszlát”, „több” és „kevesebb”. A szavak kiolvasása során a jelsorozatok egyedi, a szóra jellemző mintázatait keresték, annak érdekében, hogy a későbbiekben ezeket az impulzusokat „visszafordíthassák” emberi nyelvre.
![Elektródák az agy felületén](/media/elektrodak-az-agy-feluleten.png)
(Forrás: Utahi Egyetem, Idegsebészeti Osztály)
A „tréninget”, azaz a számítógép betanítását követően a kísérleti alany a szavakat már a gépnek „mondta fel”. Helyesebben nem mondta, hiszen az nem a hangokat értelmezte ekkor: az agyból érkező jeleket feldolgozva a képernyőn megjelenítette azt a szót, amit a program szerint az agyi impulzus szimbolizált. Ha még ennél is bulvárosabban szeretnénk fogalmazni, a számítógép „gondolatot olvasott”. A kutatók arról számoltak be, hogy az esetek 76-90 százalékában a számítógép eltalálta a keresett szót.
A kutatók a hírportál szerint azzal a nem kevéssé ambiciózus tervvel folytatják munkájukat, hogy az alkalmazás rövidesen képes lesz arra, hogy elolvassa az emberi gondolatokat. A kutatócsoportot vezető Bradley Greger állítja, az elektródák segítségével „elfogott”, majd dekódolt agyi impulzusok segítségével sokat javíthatnak majd az olyan paralízises emberek életminőségén, akik nem tudnak beszélni.
„Reménykedünk, hogy a technológia két-három éven belül elérhetővé válik majd a betegek számára” – nyilatkozta a biomérnök.
Az emberi agy többmillió neuront tartalmaz, ezek kommunikálnak egymással és testrészeinkkel. A kutatócsoport beszámolója azt sejteti, hogy képesek a neuronok egy meghatározott csoportjának, vagy akár egy-egy neuronnak a kommunikációját, kibocsátott jeleit – elektromos impulzusait – elcsípni. A közelmúltban hasonló – sikeres – kísérleteket végeztek már kutatók annak érdekében, hogy az agy egyes területein rögzített jelek segítségével művégtagokat mozgathassanak.
Az azonban mindenképpen újdonságnak tűnik, hogy jelsorozatokat szavaknak tudtak megfeleltetni. Számunkra legalábbis elgondolkodtató, hogy a kezdeti, néhány szóval elért eredmények után az összetettebb, nagyobb „szótárak” építése milyen ütemben zajlik majd, hiszen számtalan kihívással kell szembenézni: ezek közül csak az egyik, hogy komplexebb, hosszabb mondatok „kigondolása” valószínűleg több zajjal is jár majd, amit a számítógépes program jó eséllyel jóval a 76 százalékos sikerarány alatti teljesítménnyel „torolna meg”. Mindemellett a 76-90 százalékos sikeresség is kevésnek tűnik ahhoz, hogy a kommunikáció hosszabb gondolatok esetén gördülékeny legyen. Persze, ez abban az esetben, amikor a kommunikáció teljes hiányát váltják fel a néhány szavas–mondatos lehetőséggel, nyilván nagyon fontos lehet.
Valószínű tehát, hogy a James Bondoknak még sokat kell várniuk: a kedves olvasó sem kap pár év múlva olyan iPhone alkalmazást, amivel a csinos szomszéd lány remélt pajzán gondolatait csípheti majd el. Sokkal inkább valószínű, hogy belátható időn belül a bénulásos betegeknek ad majd a kutatás egy első látásra talán szimpla, azonban felbecsülhetelenül célszerű eszközt.