-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Kétnyelvűek arról számolnak be, hogy nem viselkednek ugyanúgy, amikor a különböző nyelveiken beszélnek. A tapasztalat – úgy tűnik – nem egyedi; kutatások is megerősítették ezt az élményt.
Többnyelvű beszélők gyakran nyilatkoznak úgy, hogy nem ugyanolyan módon beszélnek a különböző anyanyelveiken. Egyes elképzelések szerint a többnyelvűek anyanyelveihez „különböző személyiségek” tartoznak: mintha másik személy szólalna meg, ha az illető nyelvet vált. Ilyen tapasztalatról számolt be nemrégiben a New Republic egyik szerkesztője, Noam Scheiber is, aki héber és angol kétnyelvű. Cikkében azt magyarázza el, három évnyi próbálkozás után miért mondott le arról, hogy a lányával héberül beszéljen. „A héber énem sokkal távolságtartóbb, megfontoltabb, és kevésbé tiszta” – írja. – „Az angolom természetesen érzékenyebb és türelmesebb.” És Scheiber nincs egyedül tapasztalatival...
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Tudományos vizsgálatok is alátámasztják, hogy a kétnyelvűek személyiséget is váltanak akkor, amikor másik anyanyelvükön kezdenek el beszélni. 2001 és 2003 között Jean-Marc Dewaele és Aneta Pavlenko nyelvészek több mint ezer kétnyelvű embert kérdeztek meg arról, hogy más személynek érzik-e magukat akkor, amikor nyelvet váltanak. A megkérdezettek csaknem kétharmada felelt „igen”-nel a kérdésre. De hogyan jelenik ez meg a mindennapi interakciókban?
Susan Ervin szociolingvista, a Berkeley Egyetem professzora már 1964-ben azt vizsgálta, hogy a kétnyelvűek különbözőképpen mesélik-e el ugyanazt a történetet különböző nyelveiken. 64 olyan, az USA-ban élő franciával kísérletezett, akik folyékonyan beszéltek mind angolul, mind pedig franciául. A résztvevők átlagosan 12 évet éltek Amerikában; közülük 40-nek amerikai volt a házastársa.
Ervin a résztvevőkkel két, egymástól hat hétre lévő alkalommal csináltatta meg az úgynevezett TAT-ot (Thematic Apperception Test; ’tematikus tudatosulás teszt’). A kísérleti alanyoknak képsorozatokat mutatott, amelyek alapján el kellett mesélniük egy háromperces történetet. Az egyik esetben mind a kísérletvezető, mind pedig az alany franciául, míg a másik esetben mindketten angolul beszéltek.
Ervin rögzítette az elmesélt történeteket, majd később ezeket elemezte. Azt vizsgálta, hogy milyen különböző témák jelennek meg a különböző nyelvű elbeszélésekben. Amikor összesítette az eredményeket, talált néhány szignifikáns tematikus különbséget a különböző nyelvű történetek között. Az angol nyelvű történetekben gyakrabban volt női teljesítményekről, fizikai és a szülők felé irányuló verbális agresszióról és a megszégyenítés elől való menekülésről szó. A francia nyelvű elbeszélésekben inkább szerepelt az idősebbek dominanciája, a bűn és a társakkal szembeni verbális agresszió témája.
1968-ban Ervin, akit ekkor már Ervin-Trippnek hívtak, újabb kísérletet végzett annak a hipotézisnek a bizonyítására, amely szerint a kétnyelvűek történeteinek tematikáját befolyásolja az, hogy milyen nyelven beszélnek. Ezúttal Amerikában élő, japán-angol kétnyelvű japánokkal kísérletezett. Sok különböző feladatot kellet megoldaniuk; az kísérletvezetők szintén kétnyelvűek voltak. Kiderült például, hogy azonos mondatkezdeteket másként folytatnak japánul, és másként angolul:
„Az igazi barátoknak...” kezdetű mondat például japánul úgy folytatódik, hogy „...segíteniük kell egymásnak”, angolul viszont így: „...nagyon őszintének kell lenniük egymással”. Az „Én valószínűleg... leszek” mondatot japánul a „háziasszony”, angolul a „tanár” szóval egészítették ki.
Más kutatások is irányultak arra, hogy milyen befolyással van a személyiségre a nyelv. Michele Koven egy másfél éven keresztül tanulmányozott Párizsban élő francia-portugál kétnyelvűeket, akiknek a szülei portugál bevándorlók voltak. Koven antropológiai módszereket alkalmazott, és elsősorban azt vizsgálta, hogyan beszélnek különböző nyelveiken saját magukról, saját tapasztalatikról az alanyok. Azt tapasztalta, hogy a résztvevők különböző vonásaikat, erősségeiket hangsúlyozzák a különböző nyelveken.
Forrás
Multilinguals Have Multiple Personalities
For Three Years, I Spoke Only Hebrew to My Daughter. I Just Gave It Up. Here's Why.