-
Sándorné Szatmári: Ezt a Wikipédia oldalt hu.wikipedia.org/wiki/Eraviszkuszok úgy vélem érdemes megtekinteni....2024. 10. 04, 08:19 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: Kiegészítő vicc: - "Micsoda 'szír szar szertelen hangszeren' süvölt be...2024. 10. 01, 09:16 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Arra gondolok a szer szóval kapcsolatosan, hogy a ban/ ben, ról/ ről, tól/ től toldalékok ...2024. 09. 30, 20:30 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Felmerült bennem a kérdés, hogy miért őrződött meg a magyar nyelvben főleg pentaton...2024. 09. 24, 15:04 Így jutunk a hétről tízre
-
nasspolya: @nasspolya: Akár jogos, akár nem, ennek tükrében még érdekesebb a cikk. Igaz, a lényegi ta...2024. 09. 23, 02:22 Így jutunk a hétről tízre
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Egy irodalmi formát sokféle tartalommal meg lehet tölteni. Az, hogy milyen minőség születik, leginkább attól függ, mennyire gazdag ez a tartalom, és mennyire illeszkedik a formához. Lássuk, hogy lenyomja-e a ló a Trabantot?
Mielőtt a dalszövegek részletes vizsgálatába fognánk, hallgassuk meg a két dalt! Mivel a videó nem tartozik a dalhoz, lehetőleg először a szövegre figyeljünk, inkább olvassuk az elhangzással párhuzamosan a szöveget! (Később visszatérhetünk a képekben való gyönyörködésre is.)
Bordódi Kristóf lovára száll,
Felfelé száguld, hol nincsen határ.
Csillagos ég alatt álmokat űz,
Éleszd a lángot, égjen a tűz!
Fehér szobában nyáréjszakán,
Illatos ágyban fekszik a lány,
Szemében könnyek, hiába vár,
Bordódi Kristóf lovára száll.
Ne sírj, virágom, ne sírj anyám,
Láttok még engem a ház udvarán –
Bordódi Kristóf búcsúzik már,
Felfelé száguld, hol nincsen határ.
A földtől már távol, az éghez közel,
Száguldó szélvész ragadja el.
Lelkében lángol az emésztő tűz,
Csillagos ég alatt álmokat űz.
Bordódi Kristóf a ház udvarán,
Hat fehér gyertya a két oldalán.
Sír fölé hajlik egy magányos fűz,
Éleszd a lángot, égjen a tűz!
Az oldal az ajánló után folytatódik...
K. úr családjával Szombathelyen élt,
Indultak nyaralni, de a mama félt,
Ne rohanjunk Dönci, olyan szép a táj!
Tudják a gyerekek, te vagy a király!
Tudják a gyerekek, te vagy a király!B. elvtárs Szegeden a Volgájába szállt,
A hátsó ülésen a titkárnője várt,
Hátraszólt a sofőr: Főnök, mi a cél?
Gyerünk Balatonra, ami belefér!
Gyerünk Balatonra, ami belefér!Jó nekem a Trabant, nem kell Cadillac!
Az élet nem álom, holnap ébredekK. úr megérezte, eljött az idő,
Férfimódra vezet, reszkessen a nő!
Előz a kanyarban, a gumi szinte ég,
Hátul a két gyerek, szembejön a Vég!
Hátul a két gyerek, szembejön a Vég!Keletről a Volga Siófokhoz ért,
B. elvtárs ott hátul a lényegre tért,
Félrenéz a sofőr, a sziréna zúg,
Hétköznapi eset, vértől mocskos út.
Hétköznapi eset, vértől mocskos út.Jó nekem a Trabant, nem kell Cadillac!
Az élet nem álom, holnap ébredek
Továbbolvasás előtt gondoljuk végig a következőket!
Mi a közös a két szövegben? (Gondoljuk végig a tartalmi és a formai jegyeket is!)
Melyik dal tetszik jobban? Melyik dalszöveget tartjuk jobbnak? (A kettő nem feltétlenül esik egybe!) Hogyan tudnánk választásunkat érvekkel alátámasztani?
Melyik dalnak lenne nagyobb esélye arra, hogy bekerüljön a Nemzeti alaptantervbe? Miért?
Hasonlóságok és különbségek
A két szöveg között vannak szembetűnő hasonlóságok. Mindkettő története utazásról szól, és mindkettő halálesettel ér véget. Ezekkel kapcsolatban azonban azt is könnyen észrevehetjük, hogy míg a Bordódi Kristóf esetében egy szálon fut a történet, az Országút bluesban két szálon fut, és csak a végén találkozik. Hasonlóképpen megállapíthatjuk, hogy a Bordódi Kristófnak egy főszereplője van (a lány, illetve az anya alakja szinte csak kellékként bukkan fel), addig az Országút bluesban több plasztikus szereplő is van, akik ha egy-egy sorban is, de önálló személyiségként jelennek meg, vagy meg is szólalnak ( a „mama”, a sofőr és B. elvtárs) – legfeljebb a gyerekek alakjai kidolgozatlanok.
Az érettségizők dolgát megnehezítendő a ballada terminus két különböző műfajt is jelöl: a szövegben említetten kívül jelölhet lírai műfajt, a dal egyik formáját. A két fogalom kapcsolata nem véletlen: műfajtörténetileg összefüggenek.
Mivel Arany Jánosnak köszönhetően a ballada műfajával a középiskolában mindannyian megismerkedünk: tudjuk, hogy a ballada epikus történet dalban elbeszélve. Azt is megtanuljuk, hogy a balladára jellemző a kihagyásos elbeszélésmód, azaz hogy a cselekmény lényegi elemei kimondatlanul maradnak, és csak a szövegösszefüggésből következtethetőek ki. Ezért szoktunk balladai homályról beszélni. Nem nehéz észrevenni, hogy a két dalszöveg ballada, de legalábbis a balladai szerkesztésmód elemei jelennek meg benne. Figyeljük meg, hogy a szereplő halála egyik szövegben sincs kimondva. Bordódi Kristóf halálát abból sejtjük meg, hogy az ember tipikus élethelyzetekben nem szokott hat gyertya között feküdni, illetve a sír fölé hajló fűz képe is csak úgy nyerhet jelentést, ha az a főhős sírja. Az Országút bluesban is csak a szembejövő Végről, illetve a vértől mocskos útról kapunk közvetlenül értesítést, magára az ütközésre ezekből kell következtetnünk. (A refrén viszont kilóg a balladai szerkezetből, nem is kapcsolódik közvetlenül a történethez.)
Miről szólnak?
A Bordódi Kristóf meseszerű, a középkorra emlékeztető környezetben játszódik, azaz abban a közegben, ahol a balladák szoktak. Pontos időpontot és helyszínt nem tudnánk megnevezni, a ló mint a közlekedés default eszköze azonban ezt sugallja. Az, hogy a hős az éghez közel száguld, meseszerű környezetre utal.
A szöveg furcsasága, hogy a hős vágyairól, céljairól, eszméiről nem tudunk meg semmit. Világos, hogy otthagyja a családot, a hétköznapi életformát: ahelyett, hogy átadná magát a szerelmi boldogságnak, valamiféle magasztosabb – vagy legalábbis annak vélt – ügyért áldozza fel magát. Arról azonban nem tudunk véleményt alkotni, hogy valóban fontos és nemes ügyért indul el, vagy csak az ifjúkori hév vakítja el, és feleslegesen rohan a vesztébe. A hallgatót megszólító „Éleszd a lángot, égjen a tűz!” sorról sem világos, miféle lángról és tűzről szól, csupán azt érezzük, hogy valamiféle szimpátiát, együttérzést keres a hős számára. Az a benyomásunk, mintha a szerző egyfajta formai játékot űzne: megpróbál írni egy balladát, ami nem szól semmiről. Hozza a ballada formai jegyeit, hangulatát és minimális tartalmi követelményeit (elbukó hős, vele rokonszenvező szereplők és lehetőleg hallgatóság), de ezen túl semmiféle tartalommal nem tölti meg. Ennél üresebb a szöveg már csak akkor lehetne, ha a főhősnek neve sem lenne (mondhatni: ha még neki sem lenne neve).
Ezzel szemben az Országút blues majd kicsattan a késő Kádár-kor realitásának elemeitől. Szemünk előtt szinte életre kel K. úr, aki (feltehetően valamelyik KGST-országból származó) kocsijának volánja mögött kiskirálynak érzi magát, akárcsak a Volgája hátsó ülésén titkárnőjét markolászó B. elvtárs. Céljuk a kor földi paradicsoma, a Balaton, ahol a boldogság netovábbja helyett mégis a Vég vár rájuk. A figurák felvonultatása egyfajta rendszerkritika is: a „népi demokráciában” éppúgy vannak urak és közemberek, mint máshol.
A halál előtt viszont mindenki egyenlő: ezt mondja ki egy másik irodalmi műfaj, a haláltánc is. A haláltánc általában úgy épül fel, hogy felvonulnak a halottak, akik a társadalomban egészen különböző pozíciókat foglaltak el, ám a halált egyikük sem kerülhette el. Az országút blues felfogható egy minimalizált haláltáncnak is, hiszen a szereplőkkel éppen csak megismerkedünk, életük máris véget ér. Ugyanakkor a haláltánc kétféleképpen is kapcsolódik a balladához (túl azon, hogy a halál a balladának is tipikus tartalmi eleme). Az egyik egy irodalomtörténeti tény, hogy a ballada műfajának legjelentősebb magyar művelője, Arany János egyik legismertebb verse, a Híd-avatás is haláltánc. A másik kapocs nyelvtörténeti: a ballada szó eredeti jelentése ’tánc’.
Eredményhirdetés
Az, hogy a két szöveg közül kinek melyik nyeri el a tetszését, természetesen ízlés kérdése – ráadásul ezt óhatatlanul befolyásolja a zene is, ami szintén ízlésfüggő. Ha azonban a szövegek sikerültségét kell vizsgálnunk, mindenképpen abból kell kiindulnunk, hogy mindkét szerző balladát kívánt írni. Lehet, hogy nem azonnal, de azt joggal feltételezhetjük, hogy a szöveg formálódása során a szerzők felismerték a balladává alakítás lehetőségét, és tudatosan törekedtek a műfaj jellegzetességeinek érvényesítésére. Úgy tűnik, Bródy Jánosnak más célja nem is volt, mint a forma megalkotása, hiszen a dal tartalmilag nem nyújt többet, mint amennyi a forma kitöltéséhez szükséges: ennek köszönhetően nem tarthatjuk többnek, mint érdekes formai kísérletnek. Ezzel szemben az Országút blues szerzője (Földes László?) sikeresen találta meg azt a formát, amelyben tömören, plasztikusan tud ábrázolni egy mindennapi tragédiát, és felesleges pátosz nélkül, ironikusan el tudja mondani, amit a magyar irodalom legkorábbi fennmaradt alkotásából is tudunk: egy ember sem kerülheti el a vermet, mind ahhoz járók vagyunk.