nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • aphelion: @Cypriánus: Nyilván nem "teljesen szabad" minden egyén (nem is világos hogy ez egyáltalán ...
    2019. 09. 20, 17:44  Anti-PC shaming
  • Cypriánus: @aphelion: Sajnos ez így nagyon sarkított amit írsz 1) biológia: nem akarlak kiábrándítani...
    2019. 09. 20, 16:34  Anti-PC shaming
  • aphelion: @Cypriánus: Azért kérdeztem rá, mert az eredendő bűn egy vallási doktrína, azon alapul hog...
    2019. 09. 20, 15:26  Anti-PC shaming
  • Cypriánus: @aphelion: Ez hogy jön ide? Nézd, először is definiálni kéne mit értesz rajta. Biológiai m...
    2019. 09. 20, 14:27  Anti-PC shaming
  • aphelion: @Cypriánus: "mélységesen hiszek az ember alapvető céltévesztettségében ( nevezzük eredeti ...
    2019. 09. 20, 12:24  Anti-PC shaming
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Nem-e mondjuk így?
Tarlós Schmitten is túltesz

Nem, nem lopott el egy az egyben egy doktori értekezést, ellenben aktív nyelvvédőként lép fel.

nyest.hu | 2015. július 10.
|  

Bár Schmitt Pál elnökségét plágiumügye teszi emlékezetessé, ne feledkezzünk el róla, hogy gyakran lépett fel az ország egyes számú nyelvművelőjeként is. Egyik legfontosabb feladatának „az édes anyanyelv védelmét” tekintette, a rá leselkedő legfőbb veszélynek az internetet és az SMS-t, illetve az ezekkel járó rövidítéseket tekintette, s ehhez a szakemberek minden figyelmeztetése ellenére ragaszkodott. Igaz, arról már nem gondoskodott, hogy saját hivatalának közleményeit nyelvileg vagy helyesírás tekintetében ellenőrizze, és bár maga feltehetően diszgráfiában szenved, nem fordított energiát a diszgráfiásokkal szembeni előítéletek tompítására.

Nem tudunk felidézni azonban egyetlen nyelvhelyességi kérdést sem, mellyel kapcsolatban Schmitt határozottan állást foglalt volna. Általánosságokban fogalmazott, beszélt például az angol nyelv káros hatásáról vagy a fiatalok szókincsének szűküléséről, de sosem hallottunk tőle olyat, hogy ezt vagy azt a kifejezést, formát kerülni kell, vagy nem mondhatjuk így, csak úgy stb.

Ezzel szemben itt van Tarlós István, akiről gondolhattunk sok mindent, de azt aligha, hogy lingvicista és aktív nyelvvédő. És akkor mit olvasunk a vele készült interjúban?

Persze, de azt még nem tudni, van-e fedezet arra, amit mégis nekik kell fizetni, meg azt sem látni, nem-e alulbecsültek a kiadások, mint ahogy a Dagályon a vizes vb beruházási költsége is csaknem a duplájára nőtt hirtelen

Nem alulbecsültek-e. Így mondja a magyar. Bár ezt bizonyára nem fogja leírni.

 

Köszönjük Elek nevű olvasónknak, hogy az interjúra felhívta figyelmünket.

Persze az nem lep meg minket, hogy a főpolgármester nem olvassa a nyestet, így nem ismerheti cikkeinket arról, hogy az -e már a magyar nyelvű kódexekben sem csak az állítmány után fordul elő, sőt egy mondatban többször is előfordulhat, de irodalmunk nagyjai közül Madách Imre is írt olyanokat Az ember tragédiájában, hogy „nem-e borzongat”, „nem-e kopogtat” vagy „nem-é látjátok”. Azt azonban csalódással vesszük tudomásul, hogy Nádasdy Ádám vonatkozó írását sem ismeri.

Persze Tarlós Istvánt eleve nem a széles körű műveltsége miatt szeretik, akik szeretik. Paradox módon azonban megjegyzéséhez nem egyszerűen a műveltségének a hiánya vezetett, hanem éppen a műveltségre való törekvés. Nem lennénk meglepve, ha kiderülne, hogy Tarlós eleve nem-e-ző változatot beszél, és éppen valamelyik tanácsadója figyelmeztette volna arra, hogy az ilyen szerkezetek használata miatt műveletlennek tűnhet mások szemében.

De ha nem is így történt, az biztos, hogy Tarlós valamiféle művelődési-tanulási tevékenység során szembesülhetett azzal, hogy a nem-e „helytelen”. Az már csak az a főpolgármester pechje, hogy amit ő fontos tudásnak hitt, az valójában egy széles körben elterjedt, alaptalan tévhit. E tévhit alapján mondhatná Tarlós, hogy „így helyes” vagy „így kell mondani”. Ő azonban ezzel nem elégszik meg, hiszen azt állítja: „Így mondja a magyar.” Márpedig ha elfogadja, hogy az őt interjúvoló újságíró magyar, akkor be kell látnia, hogy nem (csak) úgy mondja a magyar.

Schmitt, az elméleti és Tarlós, a gyakorlati nyelvvédő – jól kiegészítik egymást?
Schmitt, az elméleti és Tarlós, a gyakorlati nyelvvédő – jól kiegészítik egymást?
(Forrás: Hírcsárda)

Az interjút készítő Lengyel Tibornak pedig gratulálunk, és köszönjük, hogy Tarlós jóslatával szemben leírta a mondatot.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
12 Sultanus Constantinus 2015. július 15. 09:49

@gorilla: Egyébként meg ha valóban csak arról lenne szó, hogy az embereket nem érdekli a téma, akkor azt hogyan magyaráznád meg, hogy a saját oldalamon azt is nehéz elérni, hogy 100-an megnézzenek egy cikket, amikor viszont átveszik tőlem -- természetesen az én előzetes beleegyezésemmel -- egy hasonló témájú portálon, akkor rögtön legalább 5-10-szer annyi embert érdekel. Innen is látsziki, hogy nem a témaválasztással van a probléma, hanem azzal, hogy valamiért a blogok terjedése eleve el van kaszálva (egyéblént ismerősök is panaszkodtak ugyanerre, hogy amíg blog volt, nem nézte senki, amint portál/weboldal lett belőle, egyből özönlöttek a látogatók).

11 Sultanus Constantinus 2015. július 15. 09:36

@gorilla: Nem panaszkodom (mivel úgysem tudok semmit tenni ellene), inkább csak csodálkozom.

"Mindenki arra kattint, ami érdekli. Ha nem elég érdekesen tálalod a linket, akkor nem fognak rákattintani. Hidd el, kattintgatnak az emberek mindenfélére, van forgalom a neten, nem kell aggódni."

Ez azért nem ennyire egyszerű, hiszen ha nem kattint rá valaki valamire, akkor honnan tudná, hogy érdekes-e a téma számára vagy hogyan tálalom. Nem, tapasztalatom szerint itt sokkal általánosabb netezési szokásokról szól a dolog és nem rólam vagy a tartalomról.

Az emberek egyszerűen nem kattintanak a cikkekben, fórumokon, kommentekben stb. elhelyezett linkekre (ennek gyakorisága kb. 1/hónap). Hogy miért, azt nem tudom, de ez van. Biztos te sem gondolnád azért komolyan, hogy pl. egy napi több tízezres forgalmú portál főoldalán lévő reklámra vagy partneroldalra azért nem kattint senki, mert nem érdekli a téma; a nagy számok törvénye alapján ez teljességgel kizárható. Egyszerűen azért nem kattint, mert ez valahogy nem szokás. Az netezők többsége (90%-a) ugyanis ma már a keresőszolgáltatásokból jön az oldalakra, illetve van néhány portál, amit rendszeresen néz, és ezzel bezárult a kör. A Facebook meg csak egy nagy csalás, hiába van ott akárhányezer követője is valakinek, a rendszer sokszor már előre elkaszálja a megosztott tartalmat azáltal, hogy mondjuk 1000 követőből csak 100-nak közvetíti, és a 100-ból is csak kb. 5 ember fog vele foglalkozni. Manapság az egyetlen megoldás egy webtartalom népszerűsítésére, ha ismertetőt írnak róla forgalmas hírportálon (mint pl. Index, Origo, Nyest stb.).

10 gorilla 2015. július 15. 01:42

@Sultanus Constantinus: Többször panaszkodtál már erről, meg hogy Facebookon se népszerűek a cuccaid. Nem lehet, hogy csak nem elég jó a témaválasztásod, írásmódod? Vagy hogy egyszerűen csak kevés embert érdekel amiről írsz. Ezen lehet sopánkodni, de ez van. Mindenki arra kattint, ami érdekli. Ha nem elég érdekesen tálalod a linket, akkor nem fognak rákattintani. Hidd el, kattintgatnak az emberek mindenfélére, van forgalom a neten, nem kell aggódni.

9 Fejes László (nyest.hu) 2015. július 11. 15:05

@Kiss Gábor, Tinta Könyvkiadó, tulajdonos, igazgató:

„a pongyolább beszélt nyelvben” Érdekes, ha valakinek az anyanyelvváltozatában a tagadószóhoz kapcsolódik az -e, az pongyola, de akinek az anyanyelvváltozatában nem, az nem pongyola?

„a választékos köznyelvben hibának számít, kerülendő” Szakszerűen ezt úgy mondanánk, hogy egyes körök, melyek ebből élnek meg, megbélyegzik az ilyeneket.

„Kevésbé durva hiba” Ugyan már, marhára érdekelne, hogy ha már hibának minősítjük ezeket, ugyan milyen kritériumok alapján lesz az egyik durvább, a másik kevésbé durva hiba.

„Újabban ismét terjed az -e kérdőszónak népies és régies -é változata” Hol terjed? Milyen kutatások vonatkoznak az -é gyakoriságának változásaival kapcsolatban?

„rendszeresen használva bántóan modoros” Persze, akkor, ha valakinek az anyanyelvváltozatában nem ez van, csak népieskedik. De nehogy már ha egy nyelvjárásban beszélő egyén nyilatkozik a tévében, és folyamatosan ezt használja, akkor modorosnak minősítsük... ekkora sületlenséget leírni...

Én, ha ilyeneket jelentetnék meg, nem dicsekednék vele, inkább mélyen szégyellném magam, és igyekeznék úgy csinálni, nehogy valaki megtudja, hogy közöm van a dologhoz.

8 Sultanus Constantinus 2015. július 11. 15:01

@Máthé Elek: @Krizsa: Valószínűleg nem sokat nyer, sem veszít vele. Tapasztalatból tudom, hogy a kommentekben való reklámozás nem működik. Sehol. Sokszor még a cikkben elhelyezett külső hivatkozásokra, ha úgy tetszik, reklámokra (mert végső soron azok, hiszen elviekben látogatókat visznek a hivatkozott oldalra) sem kattint át senki. (Szó szerint értsétek a senkit, túlzás nélkül, ne úgy, hogy pl. csak 10-20-an.)

7 Krizsa 2015. július 11. 14:41

@Máthé Elek: Az nem tűnik fel neked, hogy szakavatott, pont ideillő nyelvészeti anyagokat választ ki - gondosan - és teszi fel? Ingyen. Mellesleg én is egy kis könyvkiadó vagyok: Túlélés Kiadó. (Igaz, hogy pár éve már csak a saját könyveimet adom ki.) A különböző nicknevek foglalkozását és esetleges fizetésbeli érdekeit - arra, hogy mit firkáljanak ide - te mind ellenőrizni szoktad?

6 Máthé Elek 2015. július 11. 14:18

@Kiss Gábor, Tinta Könyvkiadó, tulajdonos, igazgató: Ez nagyon jó! Én nem tudtam, hogy a nyest.hu-n az ember ingyen hirdetheti a cuccait, ha ilyen ügyesen kapcsolja a cikk témájához.

Van egy eladó kiságyunk. Meg-e vennétek?

5 Kiss Gábor, Tinta Könyvkiadó, tulajdonos, igazgató 2015. július 10. 21:06

Tájékoztatásul:

A [kéretlen reklám miatt moderálva] idevágó szócikke a következő:

-e kérdőszócska

Eldöntendő kérdésben használatos, olykor a vajon szóval együtt: (vajon) eljön-e? Szórendi helye kötött: közvetlenül az állítmányhoz (igei-névszói állítmánynak az igei részéhez, összetett igealakban a segédigéhez) csatlakozik, írásban kötőjellel: megjött-e a szerelő?; vajon nem korai-e erről beszélnünk?; jó volt-e a vacsora?; tudtál volna-e válaszolni? Páros, választó kérdésben rendszerint kétszer is kitesszük: menjek-e, maradjak-e? (De így is jó: menjek-e vagy maradjak?)

Ha a mondatnak nem az állítmány a főhangsúlyos eleme (hanem pl. a tagadószó), e nagyobb nyomatékú elem a pongyolább beszélt nyelvben gyakran magához rántja az -e szócskát: nézd meg, nem-e jött meg a szerelő!; nem-e korai erről beszélni? Ez a választékos köznyelvben hibának számít, kerülendő. Kevésbé durva hiba, de szintén szabálytalan a kérdőszót a segédige helyett a főigéhez tenni: tudtál-e volna válaszolni?

Újabban ismét terjed az -e kérdőszónak népies és régies -é változata: tudja-é, akarja-é. Ez egyszer-egyszer színesítheti a hangzást, de rendszeresen használva bántóan modoros.

4 squirell 2015. július 10. 16:35

Amúgy szerintem nem hibáztatható, amiért nem tudja, hogy a nyelvművelés nem helyes tevékenység. Tanítási gyakorlat alatt a vezetőtanárok folyton azzal gyötrik a tanárjelölt ismerőseimet, hogy nem tudnak magyarul beszélni stb. Pedig ők nívós, elit iskolában tanító magyartanárok. Tehát ha valaki kijárja a középiskolát és aztán nem tanul többet nyelvészetet, akkor nagy eséllyel megmarad a fejében ez a nyelvművelő szemlélet. Akkor is, ha elvileg "jó és elismert" magyartanára volt. Lehet kicsit eltértem a tárgytól. Elnézést :)

3 Sultanus Constantinus 2015. július 10. 11:28

@Fejes László (nyest.hu): Igen, jogos, azért ebben volt egy ilyen csavar is.

2 Fejes László (nyest.hu) 2015. július 10. 11:21

@Sultanus Constantinus: Próbáld meg történetiségében elképzelni a dolgokat. Az interjú feltehetően szóban készült, de ha pl. mailben, akkor sem formális nyelven. Feltehető, hogy a cikkben már az újságíró sem írta volna így. Másfelől Tarlóst is meg kell védenem: az interjúkészítés, amennyiben nem élő adásban történik, nem nyilvános. Tarlós megjegyzése pont arra utal, hogy szerinte az újságíró nem fogja leírni, magyarul: a megjegyzése nem kerül nyilvánosságra.

1 Sultanus Constantinus 2015. július 10. 11:13

A formális/írott nyelvhez valóban nem illik a "nem-e" (én is szoktam javítani lektoráláskor), de azért az elég durva, hogy "így mondja a magyar", meg eleve az, hogy nyilvánosan megalázza a riportert (de hát tudjuk, hogy ez az ő stílusa...)

Információ
X