nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Érettségi 2014
Szövegértés: érdeklődés hiányában elmaradt

Ha könnyű, örülünk. De mi van, ha túl könnyű? Úgy hisszük, sokan szereztek sok pontot az idei magyar érettségi szövegértési részével. Mi most csont nélkül bevittük.

Molnár Cecília Sarolta | 2014. május 6.
|  

Ahogy az elmúlt két évben, idén is leültünk, hogy leérettségizzünk szövegértésből. Direkt megvártuk, hogy az Oktatási Hivatal honlapjára fölkerüljön a feladatsor és a hivatalos megoldókulcs is; addig a különböző híradásokat, értékeléseket is igyekeztünk elkerülni ezzel kapcsolatosan – nehogy valahogyan előnyre tegyünk szert vagy prekoncepciónk alakuljon ki. Nagy izgalommal vágtunk neki... De az eredeti helyzet izgalmát sajnos nem tudtuk reprodukálni magunkban, így nagyon hamar a lapra koppant a fejünk unalmunkban.

A szövegértési feladatlap ugyanis idén olyan könnyű volt, hogy alig volt feladat, amihez vissza kellett lapozni a szövegben... Előrebocsátjuk, hogy tudjuk, hogy nem könnyű jó szöveget találni egy ilyen teszthez, és arról is van némi tapasztalatunk, hogy egy jó kérdéssor összeállítása is nehéz mesterség. Úgy látjuk, idén sajnos nem sikerült olyan szövegértési vizsgát összeállítani, amiből következtetni lehetne a diákok szövegértési képességeire. Cserébe viszont nyilván sokan szereznek majd ezzel sok pontot, fölfelé húzva ezzel a magyar érettségik átlagát...

Szövegválasztás és tördelés

A szövegértés tesztelésénél fontos szempont, hogy a szöveg témája érdekes legyen. Persze nehéz olyat találni, ami mindenki számára érdekes, de ha egy szöveg tartalmaz sok új információt, és ezt egy olyan gondolatmenetbe szövi, ami fönn tudja tartani az olvasó érdeklődését, akkor nyert ügyünk van. Szokták mondani, hogy fontos, hogy a téma közel álljon a diákokhoz, hogy ne olyasmiről szóljon a szöveg, amihez semmi közük. Az idei érettségi fényében azonban azt is hozzátehetjük, hogy az sem jó, ha a téma túl közeli, túl mindennapi.

Az idei szövegértéstesztben Veszelszki Ágnes „netnyelvésznek” egy, a Magyar Nyelvőrben megjelent, az internetes nyelvhasználatról szóló cikkének rövidített változatát kellett elolvasni. A szövegválasztás több szempontból sem volt szerencsés. Egyrészt az eredeti szöveg egy nagyon hosszú tanulmány, olyannyira, hogy a belőle kimazsolázott részletek nem állnak össze egésszé – minthogy nem annak készültek. Másrészt az érettségiző digitális bennszülötteknek elég nehéz az internetes nyelvhasználattal kapcsolatosan újat mondani. Nem szövegértési, de nevelési szempontból azt sem tartjuk szerencsésnek, hogy egy ennyire vitatott, új tudományterületről választottak tanulmányt a készítők.

Szövegértés: érdeklődés hiányában elmaradt
Forrás: MTI / Koszticsák Szilárd

A szöveg tálalása – nyilvánvalóan a keletkezéstörténetéből adódóan – szintén természetellenes, azaz iskolás: minden bekezdésnek külön alcíme van. Ez egyrészt jó, mert megkönnyíti a szövegben való tájékozódást, másrészt éppen ezért rossz is: a feladatban éppen a szövegben való tájékozódás képességére vagyunk kíváncsiak... A címeket egyébként kényszermegoldásnak véltük: így kevésbé tűnik föl, hogy a szöveg koherenciája rossz, a gondolatmenet hiányos.

A szöveghez kapcsolódtak – szintén az olvasó diákokat segítendő – lábjegyzetek; szokásos megoldás ez egy ilyen tesztben. Az már furcsább, hogy a heterogenitás szó magyarázatánál ezt találjuk: „különneműség, vegyes jelleg, összetettség”. A legegyszerűbb, a kontextusba illő magyarítás a sokféleség egyáltalán nem szerepel. A különneműség archaikus kifejezés, 19. századi szövegekben fordul elő ebben az értelemben, vélhetően nem sokat segít a diákoknak. A másik két magyarázat már közelít, de egyik sem pontos. Utánajártunk annak, hogy kerülhetett ide a különneműség... Kiderült, hogy a Tótfalusi István szerkesztette Magyarító szótárból!

Izgalmakat még néhány igen rosszul szerkesztett mondat okozott, ami meg-megakasztotta az olvasást. (Nyelvész olvasóink figyelmébe ajánljuk a szórend és a kvantorok hatókörének tanulmányozását az alábbi mondatban!)

Bármilyen szöveget kézzel az adatközlők több mint 10%-a ritkábban, mint hetente ír.

Szövegértés: érdeklődés hiányában elmaradt
Forrás: MTI / Koszticsák Szilárd

Ebből a mondatból nekünk hiányzik egy hogy:

Többen is úgy gondolják a megkérdezettek közül, a rövidített szóalakok a nyelvet rombolják, ezért meg kell(ene) védeni tőlük nyelvünket: [...]

És a következő kifejezés értelme (magánhangzók kiejtésének nagybetűvel jelölése) számunkra teljesen a homályba vész:

A legfontosabb karakterszám-csökkentő és az írás sebességét növelő technikák a következők: [...], a magánhangzók elhagyásával úgynevezett arab típusú írás, illetve ennek változata a magánhangzó kiejtésének nagybetűvel jelölése [...]

Szerencsére nem vonatkozott rá konkrétan feladat; mi elbuktuk volna.

Izgalmak helyett...

A tizenegy feladat közül háromnál kellett föllapoznunk a cikket. Az 1. feladat rögtön ilyen volt. Egy táblázatban kellett fogalmakat nyelvészekhez párosítani. A feladat puszta információ-visszakeresést várt el; és ezt megkönnyítette azzal, hogy a szövegben vastagon ki voltak emelve a fogalmak.

A 2. feladatban szintén vissza kellett keresni két indokot. A 3. feladatban állításokról kellett eldönteni, hogy igazak-e vagy hamisak – a szöveg szerint. Az instrukció ezt elfelejtette említeni, hogy a szöveg szerint. Ezek az állítások annyira egyszerűek voltak, hogy ehhez nem kellett újra belenézni a szövegbe.

A 4. feladat volt talán a legérdekesebb. Ebben olyan szövegrészleteket kaptunk, amelyek akár szerepelhetnének is a szövegben. A feladat az volt, hogy keressük meg, melyik bekezdésbe illenek. Az instrukcióban használt „gondolatmenet” szót erősnek érezzük; pusztán a téma (azaz a bekezdések címei) alapján meg lehetett oldani a feladatot.

Szövegértés: érdeklődés hiányában elmaradt
Forrás: MTI / Balázs Attila

Az 5. feladatban egy táblázatot kellett kitölteni azzal kapcsolatosan, hogy a szöveg szerint milyenfajta rövidítéseket használunk az internetes kommunikációban. A példákat azonban nem a szövegből kellett kikeresni, hanem meg voltak adva, ráadásul éppen annyi, ahányat be kellett írni...

A 6-8. feladatokban szintén információkat kellett visszakeresni. Gondot csupán az okozhatott, hogy az eredeti szöveg megfogalmazásai nem voltak mindenütt teljesen tiszták. A 8. b) feladatban is „két érdemi tény” kikeresését várták el, a szövegben azonban csak egy dolog volt ezzel kapcsolatosan. A hivatalos megoldókulcsban szereplő további lehetséges megoldásoknak nyomuk sincs a szöveg megadott bekezdésében.

A 9. feladat a globális szövegértést tesztelte; ilyen értelemben más volt, mint az eddigiek. Itt szintetizálni kellett tudni az olvasott információkat. A 10. feladatban megadott szavakat kellett ragozva beilleszteni megadott mondatok kipontozott helyeire, itt is pont annyit, ahány üres hely volt. Ehhez a szöveget nem kellett ismerni. A 11. feladatban pedig az instrukciót tartjuk kissé problematikusnak. Nem világos, hogy a harmadik mondatban az egyes szám harmadik személy a szerzőre vagy a vizsgázóra vonatkozik-e.

11. A szerző a 6. bekezdésben felsorolja a digitális nyelv általa feltárt jellemzőit. Idézi válaszadóinak értékelő megjegyzéseit is.

Mivel indokolja, hogy egyesek az internetes nyelvhasználat kreativitását, míg mások a felületességét hangsúlyozzák?

Fejtse ki véleményét! Kifejtése 4 tartalmi elemre épüljön!

Figyelmünk ugyan lankadt, de pontot mégsem tudtunk veszíteni, és minden körültekintéssel 25 percnél tovább nem tartott a feladatok megoldása. Reméljük, mindenkinek ilyen jól sikerült!

További olvasnivaló

A Magyartanárok Egyesülete az idei érettségiről

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
2 Molnár Cecília 2014. május 6. 18:54

@Iréna: Ó, köszönöm! Tényleg, biztosan erről volt szó! (nM vok digitális bennszül5t.)

1 Iréna 2014. május 6. 18:41

Szerintem a magánhangzók kiejtésének nagybetűvel való jelölése a következőre utal: "L fogom Bnázni az érettségit, ha nM tanulok."

Információ
X