nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Személyes történetek a holokausztról

A középiskolai történelemtanításban alternatív oktatási módszert jelenthet a digitális történetmesélés, derült ki a „Mindenkinek van egy filmje” – Digitális történetmesélés: oktatás – önismeret – önkifejezés című tematikus rendezvényen, ahol bemutatták azokat az egy-két perces videókat is, amelyeket középiskolás diákok készítettek a vészkorszakról. A Kossuth Klubban rendezett záróeseményen a projektet méltatta Gács Anna esztéta és Sándor Pál Kossuth-díjas filmrendező is.

nyest.hu | 2013. december 2.
|  

A 2002-ben kulturális antropológusok által alapított Anthropolis Egyesület kiemelt céljai a globális egyenlőtlenségek és igazságtalanságok elleni küzdelem és a kritikus globális állampolgári attitűd elfogadtatása. Az egyesület 2006-ban elindított GlobEdu projektje a korábbi években megkezdett szemléletformáló tevékenység folytatása, amely arra irányul, hogy elősegítse a magyarországi iskolai és iskolán kívüli oktatás perspektívájának, módszereinek megújulását, a globális nevelés nemzetközi gyakorlatának és tapasztalatainak hazai elfogadtatását és a globális tudatosság iránti igény erősítését célozza. Az Egyesület üzemelteti az első hazai globális nevelés tudásközpontot, illetve Anthropolis címmel tematikus társadalmi-kulturális folyóiratszámokat ad ki. Az Anthropolis 2010 óta foglalkozik a digitális történetmesélés módszerének hazai oktatásával, elterjesztésével. Az Egyesület kiterjedt hazai és külföldi kapcsolathálóval rendelkezik.

A kisfilmek bemutatásával zárult le a „Soá családi narratívái” elnevezésű projekt leglátványosabb szakasza. Ennek részeként vettek részt szerte az országból középiskolai pedagógusok az Anthropolis Egyesület képzésén, ahol elsajátíthatták a digitális történetmesélés (digital storytelling) technikáját és felhasználási lehetőségeit, hogy aztán iskoláikba visszatérve saját pedagógiai módszereik szerint szakkörökben foglalkozzanak a diákokkal, akik elkészíthetik saját kisfilmjüket.

A Lindenfeld Partners azzal a céllal jött létre, hogy a vészkorszak eseményeit családi történetekbe ágyazottan őrizze meg családtörténeti interjúk és a történetekhez kapcsolódó tárgyak bemutatásával. A Lindenfeld Partners küldetése, hogy a holokauszt eseményeit, embertelenségét statisztikai adatok, és a pozitivista történettudomány módszerei helyett az egyes emberek, családok történetén keresztül tegye személyesen átélhetővé, felfoghatóvá a közelmúlt történelmét.

A projektben résztvevő diákok feladata az volt, hogy keressenek olyan történeteket, családi anekdotákat, tárgyi emlékeket, vagy akár köztereket, épületeket, amelyekhez valamilyen módon személyesen is kötődnek, keressék meg az egyéni csatlakozási pontjaikat a holokauszt történetéhez. A feltárt történetekhez aztán fotókat, képanyagot kellett keresniük, majd egy rövid forgatókönyvet írni, és saját szavaikkal elmondani, rögzíteni a történetet. Végül a képek és a hanganyag összekomponálásával születtek meg a hol megrázó, hol elgondolkodtató, vagy éppen bájos szelídségű kisfilmek. „A történelem oktatását segíti az az alternatív megközelítés, hogy az eseményekben megkeresik a diákok a személyes szálat, megélhető személyes vonatkozásokat, ezáltal jobban megértik a múltat, feldolgozzák a történelmi eseményeket, és elmélyítik ismereteiket ezen a területen” – mondta el a projekttel kapcsolatban Mihalkó Viktória, az Anthropolis Egyesület vezetője.

„Az teszi igazán izgalmassá ezeket a filmeket, hogy nem közvetlenül a holokausztra emlékeznek, hanem – egészen különleges módon – magáról az emlékezés folyamatáról tesznek tanúbizonyságot” – méltatta a Soá családi narratívái projektet Gács Anna esztéta, aki hozzátette: itt már az emlékezők negyedik-ötödik generációja fejezi ki érzéseit, gondolatait, az emlékek feltárása pedig bizony kudarcokat is tartogat számukra, egyre kevesebb a pontos emlék, egyre több a ma már feltárhatatlan apró részlet. „Az emlékezésben ezeket a fehér foltokat a diákok már nem tudják befedni, csak a létezésüket felfedni” – mutatott rá Gács Anna.

„Ezek a videók nem úgy filmek, ahogy azt egy professzionális filmrendező elkészítené; bizonyos értelemben számomra ezek meggyőzőbbek, őszintébbek” – mondta el a rendezvényen Sándor Pál, Kossuth-díjas filmrendező, aki arra hívta fel a hallgatóság figyelmét, hogy ami vászonra kerül és képes hatni, arra onnantól érvényes filmes eszközként kell tekinteni, legyen az egy pohár víz, vagy egy ismeretlen arc egy régi fényképen. „Számomra az a döbbenetes, hogy érzem ezeken a videókon, hogy a készítőjük szenvedélyesen akar közölni valamit, ettől őszinte és hiteles” – mutatott rá a filmes szakember.

Az Anthropolis Egyesület és a Lindenfeld Partners szervezésében megvalósuló projekt a kisfilmek elkészítésével és bemutatásával még nem ért véget. A szervezők a projektből hátralévő időben elkészítik azt a DVD-t, amelyet a későbbiekben oktatási segédanyagként használhatnak a tanárok az iskolákban. A digitális anyagon nem csak a kisfilmek, hanem a módszertan és a projekt során megszerzett tapasztalatokat is feldolgozzák. A szervezők abban bíznak, hogy a sikeres projekt után a módszertant több iskola is átveszi, rendszeresíti a képzésben, illetve érdeklődést mutathatnak az oktatás-szervezésért illetékes kormányzati szervek is, különös tekintettel a küszöbön álló Holokauszt emlékév programsorozatra.

A projekt az Európai Unió Európa a polgárokért programjának keretében

valósul meg. Az összes elkészült videó a Vitrinmesék oldalán érhető el.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X