-
Sándorné Szatmári: @Sultanus Constantinus: 1 " egy magyar anyanyelvű sosem fog olyat mondani, még véletlenül ...2024. 12. 09, 15:55 Az anyanyelvi beszélő nyomában
-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A rövid „kocsmatörténetek” legtöbbjét egy jellegzetes figura, a címszereplő Sanyi bá, sokat megélt, jó humorú székely meséli el.
A székely humorból, világlátásból és tájnyelvből is ízelítőt ad olvasójának Muszka Sándor Sanyi bá című, rövid „kocsmatörténeteket” összegyűjtő, nemrég megjelent kötete. Az általa székely egyperceseknek nevezett történetekről Muszka Sándor azt mondta az MTI-nek: hétköznapi problémák jelennek meg bennük, átitatva a jellegzetesen székely humorral. Véleménye szerint a székely emberek túlélő ösztönének része, hogy megpróbálnak a legnagyobb tragédiából is komédiát csinálni: abszurdba átvíve a legkomolyabb dolog is nevetségessé válhat, és válik is – tette hozzá. A rövid „kocsmatörténetek” legtöbbjét egy jellegzetes figura, a címszereplő Sanyi bá meséli el – a szerző szerint őt úgy kell elképzelni, mint „egy sokat megélt, ugyanakkor kissé túl sok alkoholt fogyasztó, jó humorú székely öregembert.”
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A kézdivásárhelyi születésű Muszka Sándor arra a kérdésre, hogy négy verseskötet után hogyan született a Sanyi bá, elmesélte: évekkel ezelőtt a Művészetek Völgyére utazva szembesült azzal, hogy a fesztiválon költeményei mellett humoros történeteket is szeretnének hallani tőle. A vonaton Budapestre tartó székely vendégmunkások voltak az utastársai, akik arról beszélgettek, mi minden esett meg velük a magyar fővárosban. „Ezután már nem volt nehéz dolgom, jó humorú emberekről lévén szó, csak le kellett jegyeznem, hogy is volt az ő történetük” – avatott be a részletekbe a szerző, hozzátéve: a továbbiakban aztán rájött, hogy ilyen történetet maga is rengeteget tud, így kezdtek szaporodni az egypercesek.
A Romániában tavaly megjelent kötethez a hangoskönyvkiadását is mellékelték, ezen Muszka Sándor adja elő székely nyelvjárásban a történeteket. A szerző elmondása szerint azt szerette volna, hogy az is ízelítőt kapjon ebből a tájnyelvből, aki még sosem hallott ilyet élőben. „Ez a szöveg így él igazából” – tette hozzá. A könyvet, amelynek magyarországi kiadásáról már folynak a tárgyalások, kedd este mutatják be a szerző részvételével Budapesten, a Magyar Írószövetség székházában.