nyest.hu
Kövessen, kérem!
Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Csehül áll
Szarvas tőle

Mi köze van Magyarországnak a pattanásokhoz, a magyaroknak a szarvasokhoz? Ízelítőt adunk a közép-európai szólásmondásos adok-kapokból.

Fejes László | 2014. szeptember 9.
|  

Augusztus végén botrányként futott végig a neten, hogy Peter Oravec szlovák szlengszótárában a maďar [magyar] címszó mellett a ’hülye, buta, értetlen ember; olyan, akivel nem érdemes szóba állni’ jelentés szerepel. A felháborodás értelmetlenségéről nem írunk, a témát alaposan körüljárta a Csehszlovák Kém. Mindössze néhány adattal egészítenénk ki gyűjtését: a tótágas ’fejenállás, kézenállás’ szóban is pejoratív elemként szerepel a tót: az ágas itt tkp. ’köcsögfa’, azaz elágazó fatörzs, melynek ágainak végére edényeket tettek – a fejen vagy kézen álló ember keze viszont lefelé nyílnak szétágazóan, tehát gyakorlatilag egy fejre állított, s ennél fogva használhatatlan, értelmetlen ágast formáz. Hasonló logikájú a cigányútra (azaz rossz irányba) ment, illetve a zsidó ’pakliba fordítva bekevert kártyalap’ kifejezés is. (De olvasóink emlékezetébe idézhetjük a modern kori cseh kettő kifejezést is.)

A csehben és a magyarban használt, a másik nemzettel kapcsolatos pejoratív kifejezéseket Dobossy László gyűjtötte össze „Csehül áll” – „Magyarul beszél” című cikkében. (Ez több kötetben is megjelenti, mi A közép-európai ember címűből – Magvető, 1973 – idézzük.) A közismert csehül áll, illetve ennek kevésbé ismert csehül van változata mellett említi,  hogy a magyarban használatos – azaz volt az ő idejében – a csehel ’hangoskodik, értelmetlenül beszél’. Adatai szerint a 19. században az ige még ’becsap, vásárlót furfanggal megkárosít’ jelentésben volt használatos (a Kiskunságról adatolt), és véleménye szerint a csahol hatására változhatott meg a jelentése (miközben pejorativitását megőrizte).

Csehül állnak
Csehül állnak
(Forrás: Wikimedai Commons / Jacek Halicki / CC BY-SA 3.0)

A csehből ezzel szemben jóval több hasonló kifejezést tud idézni:

S vámi je řeč, jako s Maďarem.
’Úgy lehet szót érteni magával, mint egy magyarral.’ (azaz sehogy)

Copak jsi Maďar, že mi nerozumíš?
’Mi van, magyar vagy, hogy nem értesz?’

Pro vás je to maďarština.
’Magának ez magyarul van’ (nem érti vö.: magyar kínaiul van)

Nemluv maďarsky!
’Ne beszélj magyarul!’ (azaz értelmetlenül, érthetetlenül)

být z něčeho Maďar
’magyar valamitől’ (’megzavarodik tőle; nem ért valamit vagy valamihez’)

Érdekes módon az utóbbi kifejezésnek van egy být z něčeho jelen ’szarvas valamitől’ változata is. Ez rendkívül furcsa, hiszen a szarvas általában tisztelt, fenségesnek tartott állat, érthetetlennek tűnik, hogy kerül egy ilyen szólásba. 1931-ben a Naše řeč (Nyelvünk) folyóirat vitát rendezett a kérdésről. Ennek során derült ki, hogy a szólás a monarchia, illetve az első világháború idejére mehet vissza.

Szarvas Karlovy Vary felett
Szarvas Karlovy Vary felett
(Forrás: Wikimedia Commons / Hedwig Storch / CC BY-SA 3.0)

A monarchia idejében a közös hadsereg vezényleti nyelve a német volt, de a honvédségnél a magyar. Időnként a cseh ezredekből a katonákat a magyar honvédség alakulataiba sorolták át, és itt a cseh legények viccesnek találták, hogy névsorolvasáskor a magyar bakák a jelen ’szarvas’ szót kiáltják. Innen aztán a magyarokat gúnyosan jelennek, azaz ’szarvas’-nak gúnyolták, és ez a forma került be a mondás változatába is. A szó azonban nem csupán gúnyolódásra szolgált: a cseh ifjak gyakran úgy tiltakoztak a német vezényleti nyelv ellen, hogy névsorolvasáskor német nyelvű egységeknél is magyarul válaszoltak, azaz jelent kiáltottak. (Ebben az időben használták a honvéd szót is, igaz, a nem túl hízelgő ’ügyetlen, rossz katona’ jelentésben.)

Szintén nem túl hízelgő a maděra [magyera] szó, mely semleges értékében ’gyors ütemű magyar tánc’, ám emellett van ’ügyetlen, gyönge, ostoba ember’. Ebből van a namaděru határozószó is, mely különböző kifejezésekben más-más jelentésben jelenik meg, pl. (rozbít něco) namaděru ’pozdorjává (tör valamit), vagy být namaděru ’részegnek lenni’. A heves magyar természethez kötődik a kleje jako Maďar ’káromkodik, mint egy magyar’ szólás is.

Kötődnek mondások a történelmi Magyarország Uhry, Uhersko nevéhez is. Ilyen például a (jednou) za uherský měsíc [za uherszkí mnyeszíc] ’(egyszer) egy magyar(országi) hónapban’, (jednou) za uherský rok [za uherszkí rok] ’(egyszer) egy magyar(országi) évben’ – azaz ’soha’ avgy ’nagyon ritkán’. A má uherský nemoc ’magyar(országi) betegsége van’ pedig azt jelenti, hogy ’lusta’. További szójátékokra ad alkalmat, hogy az uher köznév jelentése ’pattanás’. A második világháború vége felé született a következő szójáték: Adolf má oteklou tvář, Josef mu mačká Uhry ’Adolfnak megdtagadt az arca, József nyomkodja a pattanásait (Magyarországot)’.

Dobossy végül megállapítja, hogy a csehben sokkal több pejoratív kifejezés kötődik a magyarokhoz, mint fordítva – ugyanakkor viszont a 19. század magyar irodalmában jóval többször jelennek meg a csehek negatív figuraként, mint a cseh irodalomban a magyarok.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
6 Pistabátyám 2014. szeptember 13. 06:59

Úgy nyelvi /szavak jelentésének ismerete/ mint természeti ismeretei tekintetében, úgy látszik a NYEST bajban van. A zergét összetéveszti a szarvassal, pedig elég nagy a különbség köztük!

5 baloch 2014. szeptember 12. 19:38

@Tempesty: A tót nekem, és másoknak sem azonos a szlovákkal. A tót a német nyelvű embert is jelenti - még ma is.

Meglepődtem, amikor egy férfi keserűen mondta egy német nevű emberről, akinek segített, aztán pedig pórul járt a segítség miatt, hogy

"Ha beengeded a tótot egy éjszakára a házadba, egy hét múlva ő fog kitúrni saját házadból!"

"- Hát nem a szláv a tót?"- kérdtem.

"Német, szláv, tót, ugyanaz, egykutya!" - felelte.

Pedig milyen régen volt a "tuatha" és a "teuton", majd "teutisch" korszak!

4 geo 2014. szeptember 10. 22:22

@Tempesty:

Nekem már régen gyanús volt, h. Mozart csak a bemutatók miatt utazgatott volna Prágába.

3 Tempesty 2014. szeptember 10. 20:36

Szarvas vezette Mezopotámiából a Meotiszhoz eleinket. Ennek képi ábrázolásai szkíta kincseken fedezhetőek fel.

A tót nekem nem azonos a szlovákkal. A tót a felvidéki néprajzi csoport, a szlovák pedig a szabadkőművesek által elhülyített műnép.

2 hun 2014. szeptember 9. 23:10

először volt magor (az szkítamagyarok erőszakosságára és dühkitöréseire utalva)

aztán lett belőle madjar (merthogy nem értik meg az ő szláv világnyelvüket : volt egyszer egy Komenius-Komensky aki azt tanította és ennyit tudnak kb. róla, h minden nemzetnek joga van a saját nyelvén tanulni. persze az csak rájuk vonatkozik, merthát ami jog, az nem mindenkinek jog. tanulni lehet, de használni már nem kéne, merthát végülis mindenkinek szlávul kell beszélnie, merthát ők azt beszélik. vagy valami elegáns nagyművelt nyugati nyelven, nenézze már őket mindenki szláv parasztnak.)

1 MolnarErik 2014. szeptember 9. 20:20

Érdekes, h a csehül áll eredetileg egyáltalán nem pejoratív (ill nem etnosztereotípikus). A 30-éves háború során a Habsburgok felszámolták a cseh rendi államot, és bevezették az abszolutista uralmat, majd - természetesen - Magyarországgal is ezt kívánták tenni, vagyis a kor (magyar) politikai nyelvezete szerint "cseh lábra állítani". A politikai beszédben egyébként ez a kifejezés még a Reformkorban is ebben az értelemben volt használatos, vagyis az abszolutizmus bevezetésére tett kísérletként..

Információ
X