nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Párizsi divat
Sötétben bujkáló magánhangzó a franciában

Van is és nincs is. Egy hang, amelyet van, hogy ki kell ejteni, és van, hogy nem szabad. Az instabil ə nagyban hozzájárul ahhoz a benyomásunkhoz, hogy a francia kiejtés bonyolult. Vagy legalábbis a beszélt nyelv nagyban különbözik az írott nyelvtől. A cikkben megvizsgáljuk ezt a rejtélyes hangot és támpontokat is adunk a helyes használatához, a gyermekdaloktól kezdve a fesztelen, gyors beszédig. Az is kiderül, hogy mi a legtrendibb köszönés ma Párizsban.

Gazdik Anna | 2012. február 6.
|  

Franciául eau-t írunk, de [ó]-t mondunk, ha víz’ -re akarunk utalni. Az írás és a kiejtés markáns (ám szisztematikus) eltérése, vagy a raccsoló r hang nem is a legbonyolultabb jelenség, amivel a franciául tanulóknak meg kell birkózniuk. Létezik ugyanis a franciában egy bujkáló hang, ejtése a magyarban leginkább az [ö]-re hasonlít, amit hol ejtünk, hol nem. Már-már azt hinnénk, hogy sok szóban csak az íráskép őrzi, de aztán csak felbukkan énekekben, versekben vagy imákban. Ráadásul minőségileg nem is feltétlenül tér el más hangoktól (legalábbis a standard franciában), a viselkedése alapján mégis külön hangként (azaz pontosabban fonémaként) kezelik a francia fonológiában, és hívják instabil, néma vagy kieső e-nek, esetenként svának (a továbbiakban ezt a hangot [ə]-val fogjuk jelölni). Miről is van tehát szó?


Hang és betű

Előfordul azonban, hogy egy sosem ejtett e betű szerepet játszik a francia hangjelölésben. Például jelezheti, hogy az e-t megelőző mássalhangzó palatális: a g például jelölhet [g]-t, de [zs]-t is, ha e jön utána (garçon [gárszon] fiú, de mangeons [manzson] eszünk).

Kezdjük a legnyilvánvalóbbal: egy hangról beszélünk, és nem egy betűről. Bár legtöbbször az e betű jeleníti meg ezt a hangot, ez nincs mindig így: faisan [fözan] fácán’ (az n azt jelöli, hogy az előtte levő magánhangzó ejtésekor a levegő az orron át áramlik ki – az ilyen hangokat nevezik nazálisnak), monsieur [möszjő] úr. Az persze igaz, hogy van olyan e betű, amelyet sosem ejtünk a franciában. Leginkább igevégződésekben fordul elő és egyfajta írásbeli maradványnak tekintendő: sasseoir [szászwár] (a w egy úgynevezett félhangzót jelöl, kb. úgy hangzik, mintha azt mondanánk , de a v-nél nem érintjük össze a felső fogakat és az alsó ajkat; az oi betűkapcsolat általában ezt a hangot jelöli) leülni, jouera [zsurá] játszani fog, paiera [pejrá] ’fizetni fog. Ezzel most nem foglalkozunk, hiszen ezekben a szavakban nincs jelen egy olyan hang, amely hol kiejtésre kerül, hol nem.

Ami a hangot illeti, az ejtése ma már többnyire megegyezik az elöl képzett, kerekített nyílt, rövid [ö]-vel vagy a zárt, hosszú [ő]-vel (hogy melyikkel, az többnyire az adott szótag szerkezetétől függ), bár történetileg valóban különbözött tőlük. Kérdés tehát, hogy van-e értelme megkülönböztetni a [ə]-t az [ö]-től és az [ő]-től, miért nem mondjuk inkább azt, hogy egy régi különbség megszűnt, vagy megszűnőben van. A fonetika, azaz a hangok fizikai jellemzőinek oldaláról nézve talán valóban egyre kevesebb értelme van a különbségtételnek, a fonológia (azaz a hangok egy adott nyelvben megfigyelt szerepe, viselkedése, egymáshoz való viszonya) oldaláról azonban távolról sem, ugyanis a [ə] viselkedése markánsan eltér a másik két említett hangétól.

Vigyázó szemetek...
Vigyázó szemetek...
(Forrás: Wikimedia Commons / Florian Siebeck / CC BY-SA 2.5, 2.0, 1.5)

Gyakran eltűnik

Az [ə] viselkedésének legfontosabb jellemzője a labilis vagy instabil kiejtés. Bizonyos helyzetekben nem szabad kiejteni, máskor viszont ki kell ejteni, de olyan is előfordul, hogy mindkettő lehetséges. Ez főként a gyors beszédtempóra érvényes: itt azt figyelték meg, hogy kieshet az [ə], ha nem zavarja a megértést, és amennyiben az ez által egymás mellé kerülő mássalhangzók kiejtése nem okoz problémát (például nem kerül egymás mellé három mássalhangzó). Nézzük most az [ə] kiesésének vagy megmaradásának három alapszabályát konkrét példákkal!

1. A [ə] magánhangzó előtt kiesik: bonn(e) idée [bonidé] jó ötlet, gross(e) erreur [groserör] nagy hiba

2. A [ə] szó végén (szünet előtt) is kiesik:

Jaime ma fill(e). [zsem máfij] Szeretem a lányom.

Il a vu un tigr(e). [il a vü en tigr] Látott egy tigrist.

3. A három mássalhangzó szabálya (Maurice Grammont fogalmazta meg): két mássalhangzó között többnyire kiesik az [ə] (la s(e)maine [szmen] a hét, Le P(e)tit Prince [lö pti prensz] A kis herceg, tu r(e)commences: [türkomansz] te újrakezded, un(e) blague [ünblág] ’egy vicc’), azonban ha a kiesése három mássalhangzó találkozását vonná maga után, megmarad (ezt aláhúzással jelöljük): chaque semaine [sák szömen] minden hét’, Emmanuel Petit [emánuel pöti] (személynév), notre liberté [notröliberté] a mi szabadságunk, quelques précisions [kelköprészizjon] ’egy pár pontosítás’, gouvernement [guvernöman] kormány’.

A valóságban persze a helyzet ennél bonyolultabb. A gyors beszédben egyes szavakban ugyanis inkább az egyik mássalhangzót hagyják ki a háromból, amely egymás mellé kerülhetne, és így az [ə]-t sem kell kiejteni. Például a notre liberté hangozhat [notliberté]-ként is, ahol már az [r] sincs jelen, így az [ə] is kieshet.

A három mássalhangzó szabálya alól kivételt képez a zárhangok ([p], [t], [k], [b], [d], [g]) és a úgynevezett folyékony hangok ([r], [l]) kombinációja. Ha ezek követik a mássalhangzó utáni [ə]-t, akkor nem kell kiejteni: il faut qu(e) j(e) travaille [ilfok s tráváj] dolgoznom kell, un(e) rob(e) pratiqu(e) [ün rop prátik] ’egy praktikus ruha’. Ennek az a magyarázata, hogy a zárhang – folyékony hang kombinációkat sokkal könnyebb kimondani, mint például két zárhang ([pt], [bk], vagy egy zárhang és egy réshang ([kf], [gv]) kombinációját, így az előbbiek esetében kevésbé okoz gondot három mássalhangzó találkozása.

Nézzünk végül egy olyan példát, amely nyolc potenciálisan kihagyható [ə]-t tartalmaz, ebből hatot egymás után. Tudható, hogy sok gyakori, egyszótagú funkciószó tartalmaz [ə]-t, így ha ezek egymás mellé kerülnek, és az [ə] mindegyikből kiesik, az már az érthetőség határát súrolja, ezért általában ilyenkor az [ə]-k felét ki szokták ejteni, így a mondatnak több lehetséges kiejtése is lesz:

J(e) n(e) t(e) l(e) r(e)d(e)mand(e)rai pas un(e) deuxième fois.
’Nem fogom azt tőled még egyszer megkérdezni’.

[zsöntölrödmandrépá ündözjem fwá]
[zsnötlörödma
ndrépá ündözjem fwá]
[zsnötlördöma
ndrépá ündözjem fwá]

Mégis előbukkan

Az opcionálisan kiejtett [ə]-en kívül az [ə] olyankor is felbukkanhat, amikor nem számítanánk rá. Ez a helyzet a versekben, mondókákban, imákban, stb., ahol ritmikai okokból, vagy mert így könnyebb énekelni vagy szavalni, olyan helyeken is kiejtik az [ə]-t, ahol a hagyományos beszélt nyelvben nem tennék. Ez történik például a zöld egérkéről szóló népszerű gyerekdalban: une souris verte [ünö szuri vertö] ’egy zöld egér’.

Une souris verte
Qui courait dans l’herbe
Je l’attrape par la queue
Je la montre à ces messieurs

[ünö szuri vertö
ki kure dan lerbö
zsö látrápö pár lá kő
zsö lá montr á szé mészjő]

A zöld egeret
Ami a fűben futkározott
Elkapom a farkánál
Megmutatom ezeknek az uraknak

Ref.
Ces messieurs me disent
Trempez-la dans l’huile
Trempez-la dans l’eau
Ça fera un escargot tout chaud


[szé mészjő mö dízö
tranpélá dan lüílö
tranpélá dan
szá förá en eszkárgó tu só]


Ezek az urak azt mondják
Mártsam olajba
Mártsam vízbe
Forró csiga lesz belőle

Une souris verte
Qui courait dans l’herbe
Je la mets dans mon chapeau
Elle me dit qu’il fait trop chaud

[ünö szuri vertö
ki kure dan lerbö
zsö lámé dan mon sápó
elmödi kilfe tro só]

A zöld egeret
Ami a fűben futkározott
Beleteszem a sapkámba
Azt mondja, ott túl meleg van

Ref.

Une souris verte
Qui courait dans l’herbe
Je la mets dans mon tiroir
Elle me dit qu’il fait trop noir

[ünö szuri vertö
ki kure dan lerbö
zsö lá mé dan mon tirwár
elmödi kilfé tro nwár]

A zöld egeret
Ami a fűben futkározott
Beteszem a fiókomba
Azt mondja, ott túl sötét van

Ref.

Une souris verte
Qui courait dans l’herbe
Je la mets dans ma culotte
Elle me fait trois petites crottes

[ünö szuri vertö
ki kure dan lerbö
zsölámé dan má külot
elmöfé trwá pötit krot]

A zöld egeret
Ami a fűben futkározott
Beteszem a bugyimba
Odacsinál három pici kakit

Ref.

Une souris verte
Qui courait dans l’herbe
Je la mets là dans ma main
Elle me dit qu’elle est très bien

[ünö szuri vertö
ki kure dan lerbö
zsölámé lá dan má men
elmödi kele tre bjen]

A zöld egeret
Ami a fűben futkározott
A kezembe veszem
Azt mondja ott jó neki

Ref.

Érdekes módon, a beszélt nyelvben gyakori jelenség, hogy három mássalhangzó szóhatáron történő találkozásakor betoldanak egy [ə]-t a könnyebb kiejtés kedvéért: match de foot [mátsö de fut] ’focimeccs’, ours blanc [urszö blan] ’jegesmedve’. Újabban pedig olyankor is betoldhatanak egy [ə]-t, amikor ezt a kiejtés megkönnyítése nem motiválná, például szavak végén szünet előtt. A leggyakoribb példa erre a bonjour jó napot köszönés: [bonzsúrö].

Mi a divat Párizsban?
Mi a divat Párizsban?
(Forrás: Wikimedia Commons / MarkGGN / GNU-FDL 1.2)

A rejtélyes hang vizsgálata során felmerült egy olyan elemzési lehetőség is, hogy ne azt tételezzük fel, hogy az [ə] jelen van, és azt próbáljuk megmagyarázni, hogy mikor esik ki, hanem fordítva: megpróbálhatnánk azt feltételezni, hogy az [ə] nincs jelen, és azt megmagyarázni, hogy mikor kell beilleszteni. Ez a verzió azonban nem tud mit kezdeni az úgynevezett „hehezetes h”-val kezdődő szavakkal. Bár a franciában már nincs [h] hang, az írás még őrzi a h betűt. Főként a germán eredetű, írásban h-val kezdődő szavakra jellemző jelenség, hogy a szó ugyan magánhangzóval kezdődik, de több szempontból egyformán viselkedik a mássalhangzóval kezdődő szavakkal, így például az [ə] sem feltétlenül esik ki az ilyen szavak előtt: une brève halte [ün brevö ált] vagy [ün brev ált] ’rövid pihenő’. Egy magánhangzó előtt roppant nehéz lenne megmagyarázni az [ə] betoldását, még akkor sem, ha azt feltételezzük, hogy ezek a szavak a mássalhangzóval kezdődőekhez hasonlóan viselkednek, mert akkor még mindig csak két mássalhangzó találkozik, nem három. Ellenben a kiejtését és az esetleges elhagyását ez a feltételezés kiválóan megmagyarázza.

Források

Pierre Léon: Prononciation du français standard

François Dell: Les règles et les sons: introduction à la phonologie générative

Le e caduc

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
11 Törzsmókus 2012. november 2. 01:28

a székelyek mondanakö valami ilyesmitö néha a szavaik végén, nemö?

viccet félretéve, abban még nem találtam meg a logikát, h mikor mondják. pl a Székely nyelvlecke I-ben csak a borvízből lesz borvizö:

www.youtube.com/watch?v=2IQ6I1NMe7Y&feature=player_detailpage#t=27s

a II. részben pedig murokö:

www.youtube.com/watch?v=--6S6zc_Vz8#t=20s

10 Nước mắm ngon quá! 2012. február 6. 21:44

Megint javítgatok, mert nem a mondatra figyeltem, helyesen:

Úgy tűnik még a leggyanúsabb être esetében is max. egy nagyon halvány és artikulálatlan levegőkiáramlást lehet hallani, ami hasonlíthat a [χ] hangra.

9 Nước mắm ngon quá! 2012. február 6. 21:42

@Nước mắm ngon quá!:

Feltöltöttem a hangfájlokat, hogy ne kelljen a wiktionaryben keresgélni.

soundcloud.com/nuocmamngonqua

Úgy tünik max. a leggyanúsabb être egy nagyon halvány és artikulálatlan levegőkiáramlást lehet hallani, ami hasonlíthat a [χ] hangra.

8 szigetva 2012. február 6. 20:49

@Nước mắm ngon quá!: quatre [katχ] vagy [kat] az átírások szerint, a zöngétlenedés arra utal, hogy nincs utána mgh. A hozzáértők szerint a francia és a lengyel olyan (itt Európában), ahol lehet muta-cum-liquida a szó végén (a lengyelben még mássalhangzó előtt is).

Viszont szerintem az eau [o] (nem [ó]).

7 Nước mắm ngon quá! 2012. február 6. 20:45

A másik probléma, amire rádöbbentem, hogy esetleg még sem jelentenek jó kiindulási alapot ezek a fájlok, mivel a felvételek elkészítése után a wiktionary szerkesztői esetleg levágták a fájl elejét-végét, hogy minél kisebb legyen a feltöltendő hangfájl, másrészt a felesleges csöndet vagy csöndnek gondolt részt is levághatták a végéről, így esetleg pont az tűnhetett el, amit keresünk/keresnénk, ha tényleg van.

6 Nước mắm ngon quá! 2012. február 6. 20:40

@Nước mắm ngon quá!:

Azt hiszem meg kell vágnom a fájlokat, van ugyanis, amelyikben határozatlan névelőt is ejtenek a névszó előtt, a képek alapján furcsának tűnhet, hogy egyes szavak (chiffre, lettre, tigre) képe többszótagos, holott mindegyik kiválasztott szót - legalábbis ha igaz az, hogy a szavak [ʁ] vagy [R] hanggal végződnek, akkor ez kizárt.

5 Nước mắm ngon quá! 2012. február 6. 20:30

Nos, szerintem a Praat házi projektemben biztos kell még futni egy kört, mire használható dolgokhoz jutunk, de íme néhány grafikon. A en.wiktionary.org/wiki/ szóbejegyzéseiben kerestem rá néhány szóra, az ott található hangmintákat próbáltam úgy válogatni, hogy a "-re" előtt különféle mássalhangzók legyenek, ne csak "t".

minus.com/muVmnqq2L#1o quatre

minus.com/muVmnqq2L#2o tigre

minus.com/muVmnqq2L#3o être

minus.com/muVmnqq2L#4o pondre

minus.com/muVmnqq2L#5o notre

minus.com/muVmnqq2L#6o lettre

minus.com/muVmnqq2L#7o chiffre

minus.com/muVmnqq2L#8o sucre

Sajnos a Praat egy különös jószág, az ogg fájlokat meg sem akarta nyitni, így mp3-ba konvertáltam mindet, majd ezeket importáltam a Praattal. Grafikont mindegyikhez kaptam, de van amelyiket nem akarta lejátszani (invalid sample rate), holott a hangfájlok rendben vannak. Ha lesz türelmem, megnézem miért nem szólalnak meg a Praatban egyes fájlok. Egyelőre a grafikonon próbálok eligazodni és hallgatom hozzájuk a hangfájlokat.

4 Nước mắm ngon quá! 2012. február 6. 17:37

@scasc:

A Praat-ot már használtam tonális nyelvek elemzéséhez (vietnami, kantoni, hakka kínai), jókat lehet csodálkozni azon, hogy a tankönyvek sematikus tónusgrafikonjai a valósághoz képest sokszor tűnnek idealizmusnak.

Lehet a Praattal magánhangzókat megkülönböztetni egymástól? Ezt most nem konkrétan az általam felvetett kérdésre értem, hanem pl. a magánhangzók zártságát-nyíltságát egymástól elhatárolni. Mint írtam, eddig csak a tónust jelző "csíkra" koncentráltam, nem fürkésztem ki az összes programfunkciót.

Keresek hangmintákat az 1. számú hozzászólásomban felvetett mássalhangzó-torlódás utáni "e"-re, ha sikerül küldök egy képet a Praat grafikonjairól.

3 scasc 2012. február 6. 16:54

@Nước mắm ngon quá!: Egy másik fórumon én is pont ezt hoztam föl Sartre esetében. Esküdni mertem volna rá, hogy az [sartrə] a franciában, a fórumtársak meg kötötték az ebet a karóhoz, hogy [sartr]. ... Valószínûleg van benne egy adag dogma is, meg a francián belül is variáció. Praat kell.

2 Nước mắm ngon quá! 2012. február 6. 16:53

@Nước mắm ngon quá!: Ismét javítok, helyesen:

Olyanra gondolok, pl. mint quatre [kátr'], ami esetében persze NEM gondolom, hogy úgy ejtenék, hogy [kátrö], hanem csak azt, hogy [kátrə], amiben a [ə] szinte alig hallható.

1 Nước mắm ngon quá! 2012. február 6. 15:24

A cikk kapcsán merült fel bennem, mint laikus és "passzívan folyékony frankofónban" (ez ugyebár fából vaskarika), hogy az olyan szóvégi mássalhangzó-torlódások után, amelyek írásban "re"-re végződnek nem ejtenek mégis magánhangzót? Olyanra gondolok, pl. mint quatre [kátr'], ami esetében persze gondolom, hogy úgy ejtenék, hogy [kátrö], hanem csak azt, hogy [kátrə], amiben a [ə] szinte alig hallható. A cikkben szerepel a hasonló tigre [tigr], ami cáfolja a feltételezésem, de azért vitára bocsátom, hátha megtudok/megtudunk valamit.

Információ
X