nyest.hu
Kövessen, kérem!
Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
A doppingolásban nincs ártatlan
Schmitt-ügy: mi is történt tulajdonképpen?

A Schmitt-ügyet vizsgáló bizottság megállapította: Schmitt Pál dolgozata nagy részét másolta, nem felelt meg a formai követelményeknek sem, ennek ellenére talán megtarthatja doktori címét. Legalábbis elvben.

nyest.hu | 2012. március 28.
|  

Időközben a Semmelweis Egyetem doktori tanácsa ügy döntött, hogy Schmitt Pál doktori címét visszavonják.

A Semmelweis Egyetem sajátos módon tette nyilvánossá a Schmitt Pál államfő plágiumügyében történt vizsgálat eredményét. Sajtótájékoztatót nem hívtak össze, hanem egy nappal a korábban jelzett időpont előtt honlapjukon tették közzé. A nyitóoldalon csupán a váltakozó képek között bukkan fel a pályázat eredményéről szóló hír, egy jellegtelen fehér dobozt (és még véletlenül sem Schmitt disszertációját) ábrázoló képpel – ez akár a kis herceg báránya is lehetne.

A kis herceg báránya
A kis herceg báránya

Az egyetem híreinek oldalán már az első helyen szerepelt a Befejezte munkáját a tényfeltáró bizottság cím (mely Schmitt nevét nem tartalmazta), és vezetett tovább egy rövid hírhez, mely továbbirányít egy közleményhez, ahonnan megnyithatjuk a sajtóközleményt és a jelentés összefoglalóját. A szövegek a kinyomtatott dokumentumok beszkennelt változatát tartalmazzák – ez hatékonyan akadályozza meg, hogy a dokumentumokból copy-paste módszerrel idézhessünk. Magát a jelentést a nemzeti erőforrás miniszter (sic) kapta meg, azzal a nyilvánosság (egyelőre?) nem ismerkedhet meg.

Nyilvánosságra került, hogy kik voltak a bizottság tagjai:

A fenti adatok alapján biztosan állítható, hogy dr. Tóth és dr. Kovács nem tudnak franciául, tehát érdemben nem vehettek részt a disszertáció és Georgiev szövegének összevetésében. Egyedül dr. Ráczról feltételezhető, hogy tud franciául: bár honlapján nem szerepelnek a nyelvtudásra vonatkozó információk, több évet töltött Franciaországban, így minden bizonnyal valamilyen szinten ismeri a nyelvet is.

De mit tudhatunk?

Az összefoglaló, mely (nem dr.!) Schmitt Pál „ún. [úgynevezett!] kisdoktori értekezésével” kapcsolatos, összesen három oldalas. Mivel azonban az utolsó oldal alsó felét a bizottság tagjainak aláírásai foglalják el, az érdemi rész mindössze két és fél oldalt foglal el.

Az első oldal jelentős része az 1992-ben hatályos doktori szabályzatból idéz, részben olyan részeket is, melyek nem tartoznak a tárgyhoz – azt pl. senki nem vitatta, hogy Schmittnek volt diplomája vagy nyelvvizsgája a doktori cím megítélésekor. A dokumentációból hiányzik az írásos témavázlat, a szigorlati vizsgáról szóló jegyzőkönyv és a doktori értekezést bíráló bizottság üléséről készült jegyzőkönyv.

A bizottság megállapította, hogy a a dolgozatra jellemző a „szakszerűtlen forrásmegjelölés, illetve a hivatkozásokra történő szakszerű utalások hiánya” (nem világos, e kettő miben különbözik), de szerintük ezért a témavezetők, illetve a bírálók felelősek, nekik kellett volna a felkészülés idején, illetve az elő-opponensi véleményekben felhívni e hiányosságokra a figyelmet.

Schmitt-ügy: mi is történt tulajdonképpen?
Forrás: iStockphoto

Emellett emelik ki, hogy hogy a bibliográfia sem szabályos, és a 21 hivatkozási tételből 5, azaz a bibliográfiai tételek negyede oly mértékben pontatlan, hogy a hivatkozott mű nem beazonosítható. Schmitt saját korábbi írásaira sem volt képes megfelelően hivatkozni: 23 felsorolt munkájából 10 nem volt fellelhető, 3 hibásan szerepelt – ugyanakkor a bizottság 9 olyan művet talált, mely a témába vág, és melyben Schmitt az „első szerző”. (Nem egészen világos, mire utal itt az „első szerző”: ha arra, hogy többszerzős munkák szerzői közt Schmitt szerepel elsőként, az azt jelenti, hogy önálló műveinek száma ennél is kevesebb.)

Ezek után a bizottság megállapítja, hogy a dolgozatból 16 oldal teljes egészében megegyezik Klaus Heinemann munkájával, az ábrák és táblázatok sora származik Nikolaj Georgiev művéből, 180 oldal pedig ugyaninnen, de részletekben, más elrendezésben.

Schmitt-ügy: mi is történt tulajdonképpen?
Forrás: iStockPhoto

Végül a bizottság megállapítja, hogy ha hiányosságok voltak is, az eljárás formailag megfelelt a Testnevelési Egyetem akkori gyakorlatának. Megállapítja, hogy a dolgozat „szokatlanul nagy terjedelmű szövegazonos fordításon alapult”, de ez nem derült ki időben. A végkövetkeztetés szerint a hibát a Testnevelési Egyetem követte el, „s így a dolgozat szerzője joggal hihette, hogy értekezése megfelel az elvárásoknak”.

Schmitt emelt fővel távozhat

Sokan értelmezik úgy a jelentést, mint Schmitt felmentését. Ugyanakkor nem világos, hogy ennek a bizottságnak kellett volna-e kimondania vagy javasolnia a doktori cím visszavonását, vagy az ő feladatuk csak azon tények megállapítása volt, melyek alapján ez a döntés meghozható.

A bizottság most mindenesetre menekülési utat nyitott az államfőnek. Kimondta ugyan, hogy a dolgozat nem alkalmas a doktori fokozat megítélésére, de a felelősséget nagyrészt az egyetemre hárította. Ennek köszönhetően Schmitt úgy tehet, mintha maga jóhiszeműen járt volna el, és csupán áldozata lenne az eseményeknek.

Schmitt-ügy: mi is történt tulajdonképpen?
Forrás: iStockphoto

Ugyanakkor Schmitt sportember, és tudja, hogy a doppingoláson ért sportoló eredményét akkor is megsemmisítik, ha ő maga nem tudott arról, hogy tiltott szert vesz be. Schmittnek be kell látnia, hogy ha most nem veszik el doktori címét, az csak arra ad neki lehetőséget, hogy maga mondjon le róla, belátva, hogy méltatlanul jutott hozzá.

Schmitt sorsánál azonban sokkal izgalmasabb, mi vár azokra, akik közreműködtek ebben a tisztességtelen eljárásban: a témavezetőre és a bírálókra. Azáltal, hogy a bizottság az ő hibájuknak mondta ki, hogy Schmitt doktori fokozatot kaphatott, őket terheli a felelősség nem csak azért, mert méltatlanul ítélték meg a fokozatot, hanem mindenért, amit a botrány kirobbanása okozott.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
13 doncsecz 2012. március 29. 08:35

@cicelle: Jókai Mórtól kellett volna akkor idéznem, bár Tímár Mihály nem volt becstelen ember, mégha azt a sok szép húzást csinálta a mások lefizetésével, vagy Brazovich úr tönkretételével.

12 Loddi 2012. március 29. 07:18

"a bizottság 9 olyan művet talált, mely a témába vág, és melyben Schmitt az „első szerző”. (Nem egészen világos, mire utal itt az „első szerző”: ha arra, hogy többszerzős munkák szerzői közt Schmitt szerepel elsőként, az azt jelenti, hogy önálló műveinek száma ennél is kevesebb.)"

A fentie megjegyzéssel kapcsolatban egy információ:

A termlészettudományokban a kutatásokat általában csoportok, kutatói tímek végzik, ezért az ezekről a kutatásokról szóló tudományos cikkeket is több szerző szokta közreadni. Az első szerző általában az, aki a cikkben ismertetett kutatás oroszlánrészét végezte, míg az utolsó szerző legggyakrabban a kutatás legfőbb irányítója, a társszerzők pedig "csak" részt vettek a felfeldezésben. Az orvosi vagy gyógyszerészeti PhD feltétele pl. az értekezés témájában megjelent legalább 1 elsőszerzős, 2 társszerzős cikk megléte. A jelentésbe ez a megfogamazás feltehetőleg a bizottságban részt vevő orvosok beidegződése miatt került be, náluk ugyanis egyszerűen nem szokás, de legalábbis meglehetős ritkaság önállóan jegyzett közleményeket megjelentetni. Igaz persze, hogy mivel Schmitt Pál nem természettudományi, hanem humán témában (sporttörténet) írta az értekezését, ennek a distinkciónak semmi jelentősége, ponntosabban (egyetértve a nyest véleményével) inkább csökkenti a szerző tudományos (?) tevékenységének értékét.

11 cicelle 2012. március 28. 21:24

@doncsecz: Ne haragudj, de Clint Eastwood felbukkanását kicsit erős húzásnak érzem ebben a vitában. Azt sem egészen értem, mit értesz azon, hogy a "maga területén", szerintem ha valaki becstelen, az emberként (is) elbukik. Egyébként meg épp a "maga területén" kellene elvenni SP-től a doktori címet, de mint a huzat.

10 doncsecz 2012. március 28. 19:29

@cicelle: A válaszom ugyanaz mint Sigmoidnak. A plagizálás becstelenség, de a maga területén. Mások is egy-egy területen becstelenséget követtek el, a Clint Eastwood által játszott Névtelen karakternek is volt jó pár a rovásán, ámde a végén mégis nemes dolgot tett, hogy egy gyermeknek visszaadta az anyját és valóban különbséget tesz jó és rossz között ha akar.

9 doncsecz 2012. március 28. 19:25

@Sigmoid: Valóban vállalhatatlan, de még akkor sem kell megragadni minden eszközt valaki lejáratására például. Nekem már volt ilyenbe részem, hogy az én "szennyesemben" valaki turkált, keresve fiatalabb kori eltévelyedéseimet, hogy aztán rendkívül gonosz gazembernek állítson be. Nagy röhej ahogy mondod, ha valakinek a szüleivel próbálnak őbelé taposni, ami szintén nem kellőképp etikus, ugyanis még ha a szülője, akkor sem teljesen azonos vele, ugyanúgy az ikrek sem teljesen egyformák. Az én családomban is nem tagadom vannak fekete bárányok, a távolabbi felmenőim között egy protestáns-gyűlölő pap is, míg én lelkesen kutatom a protestánsokról szóló dolgokat is.

Tehát az ilyesmi etikátlan tud lenni, mert ez még nem zár mást. De mivel van tapasztalatom az ilyesmit illetően ezért mondom, hogy etikátlan.

6 Göcike 2012. március 28. 13:13

Várható volt ez a "döntés", lehet vivni tud Pali, de mást nem az már biztos, igazolja ezt a helyesirása is, ennyiből kiderül dr. vagy nem hát magyar nyelvből biztos nem tudott volna összeollózni 1 doktorit. Szégyenérzete pedig a béka s...e alatt van. Ennyi! Ha magától nem mond le el kell zavarni a csudába! (és még finoman irtam le)

5 Apis 2012. március 28. 11:59

@cicelle: Ez így van. Csak az egyensúly kedvéért még egy példa: Medgyessy Péter, aki nem mondott le, pedig kiderült róla, ami kiderült róla. Ha egy demokratikus(nak tekintett) ország miniszterelnökéről kiderül, hogy az előző rezsimben néha-néha ügynök is volt, éppúgy le kell mondania, mintha a köztársasági elnökről kiderül, hogy plagizátor.

Akkor sem történt meg, most sem fog. A kettős mérce évtizedek óta modus vivendi. Így aztán - elvek hiányában - mindent az aktuális erőviszonyok döntenek el.

4 BátorBence 2012. március 28. 11:09

Egyes források szerint az ily módon megszerzett diploma "bevett gyakorlat" sportolók körében...nem Schmitt Pál az első és valszeg nem is az utolsó a sorban, aki így kapott doktorit.

3 cicelle 2012. március 28. 10:44

@doncsecz: Nem hiszem, hogy etikátlan lenne a módszer, a plagizálás viszont becstelenség. De a legszebb az egészben az üzenet. Ha a mi kutyánk kölyke vagy, bármit megúszhatsz.

2 Sigmoid 2012. március 28. 10:34

@doncsecz: Nyilván ha a HVG oknyomozóinak nem szúrja a szemét az álamfő (sic!), akkor nem került volna napvilágra az ügy. De az, hogy valakinek politikai okból ásták elő a szennyesét, nem ad felmentést a szennyes megléte alól.

Lám van akivel szemben annyit tudtak előszedni, hogy "az apja magas rangú párttisztviselő volt". Érted, nem ő, hanem az apja. Na ez az, ami kiröhöghető és inkább az "oknyomozóra" nézvést kínos.

Az, hogy valaki plagizálta a doktoriját, nos ez mindenféle politikai érdekektől függetlenül, vagy azok ellenére is vállalhatatlan.

1 doncsecz 2012. március 28. 08:20

Nekem az az érzésem, hogy Schmitt doktorijával kapcsolatban kirobbant procedúra összefügg Schmitt jelenlegi tisztségével. A történelemsorán több példát találunk, ahol nevetséges ürüggyel robbantak ki háborúk, közben a háttérben másfajta, kifejezetten öncélú indítékok voltak. Elég etikátlan a módszer, viszont ez sem valami szép, hogy Schmitt államfőként lehet, hogy nem is igazán pártatlan mint elődei, hanem báb.

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X