-
mederi: @szigetva: 51 Bocs, tényleg elnéztem, ezért érdemes a teljes mondatot idézni, és úgy válas...2023. 05. 28, 19:35 Nem-e magyart tanítunk – A...
-
mederi: @mederi: Kiegészítés: A "beszélők"-et nyilván többes számban, általánosan értettem.. Esz. ...2023. 05. 28, 19:22 Nem-e magyart tanítunk – A...
-
szigetva: @mederi: "A nézni igénél pl. már a torzulás megtörtént (talán a nyelvújításkor..?), mert p...2023. 05. 28, 18:50 Nem-e magyart tanítunk – A...
-
mederi: @szigetva: -ha "..két nyelvtani viszony megkülönböztetése megszűnik".. A "nyelvtani viszon...2023. 05. 28, 18:41 Nem-e magyart tanítunk – A...
-
szigetva: @mederi: Je vais à Nice, J'habite à Nice. "a hibás nyelv használat feltehetően csak figyel...2023. 05. 28, 16:12 Nem-e magyart tanítunk – A...
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Izraeli régészek szerint egy több mint háromezer éves pecsétnyomó igazolja, hogy a bibliai Sámson valódi történelmi személyiség volt.
A bibliai Sámson létének első régészeti bizonyítéka lehet egy oroszlánnal viaskodó férfit ábrázoló pecsétnyomó, amely Izraelben került elő – olvasható a The Daily Telegraph online kiadásában. Az izraeli régészek Jeruzsálem közelében, a Júdeai-hegyekben végzik Béth-Semes feltárását. A hajdani település a filiszteusok területének szélén volt, az Ószövetség szerint ez Sámson szülőhelye.
A mindössze 2,5 centiméter átmérőjű pecsétnyomó abból a rétegből került napvilágra, amely a i. e. 11. századra datálható. Ez az az időszak, amikor az izraeli törzsek, Józsué vezetésével meghódítva Kánaánt benépesítették a területet. A bírák korának nevezett időszakban – amelyet a Biblia rendkívül nyugtalan periódusként ír le – az izraeli törzseket „ad hoc” vezetők (bírák) irányították. A rendkívüli testi erejű Sámson a Bírák könyve hat „nagy” és hat „kis” bírája közül az utolsó „nagy”.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Az izraeli régészek szerint a pecsétnyomó a Bírák Könyvében (14,6) olvasható történetre utal, amikor Sámson egy fiatal oroszlánt tépett szét. A Biblia erről így ír: „Sámson lement Timnába. Amikor a timnai szőlőhegyhez ért, ordítva nekirontott egy fiatal oroszlán. Rászállt az Úr lelke, és Sámson puszta kézzel széttépte az oroszlánt, mintha csak egy gödölyét tépett volna darabokra.”
Elméletüket alátámasztó további bizonyítékként értékelik a szakértők a lelet előkerülési helyét, amely az izraeli törzsek és a filiszteusok közti határvonalat jelentő Sórek-folyó közelében van. A Sórek völgyében élt Delila, a Biblia szerint itt találkozott vele először Sámson.
Más elképzelések szerint a pecsétnyomó egy fiatal hőst jelenít meg, aki elég erős ahhoz, hogy puszta kézzel elbírjon egy oroszlánnal. A bírák korában sok ilyen monda keringett, ezek egyike épülhetett be Sámson történetébe.