A brit nemzeti könyvtár 25 milliós gyűjteményéből 7 milliót kötetet tárolnak majd az új raktárban. A 30 millió fontos (mintegy 9 milliárd forintos) beruházással felépülő, légkondicionált high-tech raktár Boston Spa angliai városkában lesz és 262 kilométernyi hagyományos könyvtári polcot pótol olyan tárolási módszerekkel, amelyeket korábban inkább a nagykereskedelmi áruraktárakban alkalmaztak.

Steve Morris, a könyvtár pénzügyi igazgatója elmondta a Reutersnek, hogy a könyveket konténerekben helyezik el, amelyeket az egyes kötetek iránti érdeklődés függvényében csoportosítanak az épületben. Azt, hogy melyik mű hol található, csak a – közöttük közlekedő és az egyes köteteket megkereső, kiemelő és szállító – robotdaruk fogják tudni.

„Ahogy az idő telik, ki fog tűnni, melyek azok a kötetek, amelyeket a leggyakrabban kérnek ki, a rendszer rögzíti az adatokat és a legkeresettebb könyveket a raktár legkönnyebben megközelíthető részén fogja tartani” – mondta, hozzátéve, hogy azok viszont, amelyeket szinte soha nem keresnek, a raktár hátsó részén fogják végezni.

Az új technológiával a raktárépületben tárolt állomány mozgatásához összesen nyolc személyre lesz szükség.

„Eddig az emeleteken mászkáltunk és kézzel emeltük ki a kért köteteket, míg a jövőben csak meg kell nyomni egy gombot, és a könyv maga érkezik hozzánk” – mondta el Alison Stephenson, a BL egyik alkalmazottja.

„Viszont ha valaki rossz rekeszbe tesz egy könyvet ebben az épületben, akkor soha többé nem fogja megtalálni” – jegyezte meg Morris.

A 2011-ben elkészülő új tárolóközpont a British Library Londonban lévő St. Pancras-i központjának raktárait és olvasótermét egészíti ki. Boston Spaból 48 órával korábban kell igényelni a köteteket ahhoz, hogy a londoni központban olvasni lehessen őket.

Az könyvek állagának megőrzéséhez ideális lesz a környezet az új high-tech raktárban. „Az oxigénszegény térben semmi sem kaphat lángra, az anyag vízfecskendők nélkül is teljesen védett a tűztől” - közölte az igazgató.

A BL digitalizálja anyagának egy részét, de Morris szerint olcsóbb az információt eredeti formájában tárolni. „A gyűjtemény olyan óriási, hogy teljes digitalizálása nemzedékek munkája lesz és rendkívül költséges”. Sok könyv a mai szemlélet szerint csak igen szűk kört érdekel, de a szakember szerint jövendő értékét nem lehet előre látni.

„Nem ítélhetjük meg a jövendő nemzedékek helyett azt, hogy mi az érték és mi nem” – jegyezte meg.

Példaként említette, hogy a sertésinfluenza kutatói most megtekinthették a British Library tudományos folyóirat-gyűjteményét, amikor információt kerestek az első világháború utáni nagy spanyolnátha járványról. Hasonlóképpen a Brit Kelet-Indiai Társaság hajói a 17. és a 18. században bejárták a világ óceánjait és a hajónaplókban rögzített időjárási adatok ma nagyszerű adatbázist jelentenek az éghajlat felmelegedéséről folyó vitában.